Szétszívatja egymást a Kúria és az Alkotmánybíróság a fideszes aláírásgyűjtés miatt

2019.05.29. 17:07

Emlékeznek még az európai parlamenti választások kampányában arra az esetre, amelyben fideszes aktivisták – egyes vélemények szerint – megtévesztő módon gyűjtöttek aláírást?

Az eset éppen abban az időszakban zajlott, amikor az EP-listaállításhoz szükséges aláírásokat is gyűjtötték, de amint a Momentum egyik aktivistájának a videójából kiderül, a valóságban Orbán Viktor miniszterelnök hétpontos, bevándorlásellenes programjának támogatásához használták fel az adatokat.

Mindezzel csak az a baj, hogy míg a szavazópolgár abban a hiszemben írt alá, hogy azzal hozzásegíti a Fideszt, hogy meglegyen az EP-induláshoz szükséges mennyiségű aláírás - amelynek kezeléséről és megsemmisítéséről törvény rendelkezik -, a valóságban nem hitelesített aláíróívekre írta az adatait, amelyek felhasználásról senki nem tudhat. Ráadásul a fideszes aktivisták nem is tettek azért, hogy ezt a félreérthető helyzetet tisztázzák, és amikor a momentumos az aláírásgyűjtés valódi céljáról kérdezte a fideszes aktivista nőket, azok össze-vissza válaszokat adtak.

A videó szerint többek között azt válaszolták, hogy a következőkért gyűjtöttek aláírást:

  • a bevándorlás ellen,
  • Orbán Viktor hétpontos programjának támogatásához,
  • az EP-kampány miatt az ajánláshoz szükséges 20 ezer aláíráshoz,
  • mert nem akarják, hogy bejöjjenek a bevándorlók.

1. A történet először a Fővárosi Választási Bizottság elé került, majd a Nemzeti Választási Bizottság elé, amelyek nem találták szabálytalannak az aláírásgyűjtést. Majd a Momentum a Kúriához fordult, amely megsemmisítette a bizottságok döntését, és megállapította, hogy a Fidesz megtévesztette a választókat.

2. Ezután a Fidesz az Alkotmánybírósághoz fellebbezett, amely megsemmisítette a Kúria döntését, mivel szerintük a választási törvény nem tiltja, hogy választási kampányban az egyes pártok más célból is aláírást gyűjtsenek.

Itt tűnik először úgy, mintha elbeszélnének egymás mellett a bírák, hiszen a Momentum és a Kúria a megtévesztő válaszokat kifogásolta, az Ab viszont úgy tett, mintha maga az aláírásgyűjtés lenne a probléma. Az Alkotmánybíróság tehát visszadobta az ügyet a Kúriának azzal, hogy változtassa meg a döntését.

3. A Kúria ezután meg is változtatta a korábbi döntését, és így a momentumos panaszt már megalapozatlannak találta, amelyet korábban még nem csak hogy a magáévá tett, hanem el is marasztalta miatta a Fideszt. A furcsaság viszont ezután kezdődött: a Kúria ugyanis csak a döntését változtatta meg, és az indoklásában továbbra is fenntartotta, hogy a Fidesz megtévesztette a választókat.

4. Ezzel a faramuci helyzettel viszont a Momentum nem tudott mit kezdeni, így Alkotmánybírósághoz fordult. A párt szerint a bíróság a panaszuk megalapozatlanságát nem indokolta meg, és – mint arra Varga Zs. András előadó alkotmánybíró által jegyzett keddi Ab-határozat utalt: 

a Kúria nem tett eleget indokolási kötelezettségének, amikor korábbi döntése egyes – az aláírásgyűjtés megtévesztő módjára utaló – megállapításait fenntartva hozott újabb, a korábbival ellentétes határozatot. 

Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az Ab szerint a Kúria gyakorlatilag ugyanazt a gondolatot vitte végig a döntésénél, mint korábban, csak végkövetkeztetésként ezúttal felmentette a Fideszt. Az Ab-nak azonban tilos megmondania, hogy milyen döntést hozzon a bíróság, és hogyan indokolja, ezért a Momentum indítványára hivatkozva kimondták:

Az indokolási kötelezettség teljesítésének elmulasztása folytán sérült az indítványozónak az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésben foglalt tisztességes eljáráshoz való joga. 

Az Ab továbbá azt is kifogásolta, hogy a Kúria a második döntésében odaszúrt neki. 

Az Alkotmánybíróság észlelte, hogy a Kúria végzésének indokolása [..] határozattal szembeni kritikát tartalmaz. Figyelemmel azonban arra, hogy sem az Alaptörvény, sem más jogszabály nem hatalmazza fel a rendes bíróságokat, így a Kúriát sem az Alkotmánybíróság döntéseinek értékelésére vagy felülbírálatára, a végzés indokolásának ezekhez a részeihez semmilyen joghatás nem fűződhet.

Az Alkotmánybíróság mindezek miatt kedden megsemmisítette a Kúria végzését, de megállapította, hogy ez nem jelent állásfoglalást a megsemmisített végzés rendelkező részéről, csupán azt mondta ki, a Kúriai döntés indokolása nem felel meg az Alaptörvényben foglaltaknak.

5. A labda tehát ismét a Kúriánál pattog, amelynek ismét meg kell tárgyalnia az ügyet. Mint azt a Kúria Sajtótitkárságának vezetőjétől megtudtuk, az Ab határozatának kézhezvétele után a bíróság össze fogja hívni a tanácselnöki értekezletet, és újra dönteni fognak.