Megsemmisítette az Alkotmánybíróság a Fidesz megbüntetését

2019.05.08. 12:18 Módosítva: 2019.05.08. 16:23

Alaptörvény-ellenesnek találta és meg is semmisítette a Kúria néhány héttel ezelőtti, választási eljárást érintő döntését az Alkotmánybíróság (AB). A legfőbb bírói fórum most azt mondta ki: jogszerűen tévesztette meg az állampolgárokat a Fidesz–KDNP, és gyűjtött adatokat saját felhasználásra az európai parlamenti választáson való induláshoz szükséges, a Nemzeti Választási Iroda által hitelesített támogatói aláírásgyűjtő ívek helyett.

Az Alkotmánybíróság szerint a választási eljárásról szóló törvény nem tiltja a jelölőszervezeteknek (pártok), hogy választási kampányban a jelöltállításon kívül más célra aláírást gyűjtsenek, észszerű értelmezés mellett sem az alapelvekből, sem a törvény más szabályából nem vonható le ilyen következtetés, közölte a testület. Szerintük:

döntésével a Kúria önkényesen egészítette ki a törvény zárt szabályozását.

Az AB emellett alkotmányos követelményként mondta ki, hogy választási eljárásokban a Kúria előtt folyamatban lévő felülvizsgálati ügyben az ellenérdekű fél számára biztosítani kell a nyilatkozattétel lehetőségét. 

A Momentum szerint az Ab fideszes

Legújabb döntésében az Alkotmánybíróság csak arról ír, hogy a választási kampányban nem tilos más adatokat is gyűjteni – ezt azonban nem is kifogásolta a beadványt. Arról viszont az AB döntése nem mond semmit, hogy a fideszes aláírásgyűjtők megtévesztették a választókat, pedig pontosan ez volt a Momentum kifogásának a lényege.

Az AB tehát úgy kezelte az ügyet, mintha a Kúria azért büntette volna a Fideszt, mert ajánlások helyett szimpatizánsainak adatait gyűjtötte – miközben a Kúria teljesen egyértelműen azért büntette a Fidesz-KDNP-t, mert megtévesztették a választókat. A Momentum szerint erre egyetlen magyarázat lehet: az Alkotmánybíróság fideszes, kontraszelektált tagjai nem tudnak olvasni.

Megírtuk: a Kúria a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvével ellentétesnek minősítette és ezért elmarasztalta a Fidesz–KDNP-t aláírásgyűjtő tevékenységük miatt.

A Kúria ugyanis a Momentum Mozgalom által csatolt videófelvétel alapján megállapította, hogy a Fidesz–KDNP aktivistái 2019. április 8-án 18 óra 38 perckor Budapesten, a Kálvin téri aluljáróban aláírásokat gyűjtöttek. A pártszövetség logóival ellátott kihelyezett pulton a „Nekünk Brüsszelben is Magyarország az első! Május 26.” felirat szerepelt, a pulton elhelyezett aláírásgyűjtő lapok fejrészén a „Támogatom Orbán Viktor programját, állítsuk meg a bevándorlást!” felirat volt olvasható, az aktivisták pedig többször is azt állították, hogy az európai parlamenti választásra gyűjtenek aláírásokat.

Az aláíróívek nem a hivatalos ajánlóívek voltak, azokon valójában Orbán Viktor programját támogató aláírásokat gyűjtöttek, illetve az aktivisták az adatkezelési tájékoztatót sem tudták bemutatni.

A Kúria döntésében arra a következtetésre jutott, hogy a jelölőszervezeteket támogató, szimpátiát kifejező aláírásgyűjtés akkor nem jogsértő, ha a választópolgár pontosan tudja, hogy aláírása milyen célt szolgál, adatait milyen célból használják fel. Ha azonban e körülményekkel a jelölőszervezet megtévesztő magatartása miatt nincs tisztában, az jogsértő helyzetet eredményez, ezért elmarasztalta a jelölőszervezeteket.

Csakhogy a videófelvétel alapján a háromtagú kúriai bírói tanács megállapította, hogy a fideszes-KDNP-s aktivisták aláírásgyűjtése

  • egyértelműen nem a 2019-es európai parlamenti választásokhoz szükséges ajánlások gyűjtésére irányult;
  • a választópolgárok az elhangzott tájékoztatás ellenére aláírásukkal valójában nem a Fidesz–KDNP jelöltállítását támogatták;
  • a jelölőszervezet nevében eljáró személyek olyan tevékenységet folytattak, amely a választópolgárok megtévesztésére alkalmas volt.
  • A Kúria megítélése szerint a választópolgárok megtévesztése pedig önmagában sérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.

A Kúria szerint a Fidesz–KDNP megtévesztette a választókat, amikor az EP-kampányban azt a képet sugallta, hogy az induláshoz szükséges aláírásokat kéri a szimpatizánsoktól, miközben egyáltalán nem erről volt szó.

Drágám, maga vizsgáztatni akar minket?

A videón, amely később a jogorvoslati fórumokon bizonyítékként szolgált, a fideszes aktivisták arra a kérdésre, hogy miért gyűjtenek aláírásokat egy sor választ adnak:

  • a bevándorlás ellen;
  • Orbán Viktor hétpontos programjának támogatásához;
  • az EP-kampány miatt az ajánláshoz szükséges 20 ezer aláíráshoz;
  • mert nem akarják, hogy bejöjjenek a bevándorlók.

Az aktivisták a magát fel nem fedő momentumos kérdéseire hallhatóan összevissza beszélnek, majd amikor kiderül számukra, hogy a férfi nem azért van ott, hogy a bevándorlást megállítsa, számukra is kezd összeállni a kép.

Azt is mondják, hogy ezeket az íveket az  önkormányzatok gyűjtik össze, illetve hogy minden egyes párt olyanra készíti az íveit, amilyenre akarja. Ezt a nyilvánvalóan hamis állítást a videó készítője sem hagyja megjegyzés nélkül, mivel az EP-aláírásgyűjtő ívek egységesek, erre valamelyik aktivista rávágja, hogy biztos, hogy nem.

A fidesz aktivistái aláírást gyűjtenek az EP-kampányban

A videofelvétel legvégén a fideszesek még azt mondják, ők nem csapják be a választókat, majd a videósnak az egyik odaveti:

Drágám, maga vizsgáztatni akar bennünket, hogy miért nem kell, meg miért kell, meg miért kell?

A videón elhangzottak miatt a Momentum a Fővárosi Választási Bizottsághoz (FVB) fordult, mert szerintük a Fidesz, illetve az aktivisták megtévesztették a szavazókat, hiszen úgy tűnik, mintha az EP-kampányban a jelöléshez szükséges 20 ezer aláírást gyűjtenék, miközben más okból kérik az adatokat. 

A MOMENTUM SZERINT EZZEL MEGSÉRTIK AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG ELVÉT. AZ FVB AZONBAN MEGÁLLAPÍTOTTA, HOGY NEM TÖRTÉNT JOGSÉRTÉS.

Az üggyel kapcsolatban hosszas levelezést folytattunk Temesi István FVB-elnökkel, aki – hangsúlyozva, hogy nem a bizottság, hanem a saját nevében ír – elmondta, hogy a háromtagú testület döntött a kérdésben.  Temesi úgy fogalmazott, hogy „az FVB valóban megállapította, hogy az aktivisták által használ formanyomtatvány nem azonos azzal az ajánlóívvel, amin a listaállításhoz szükséges aláírásokat gyűjtötték a pártok. Ha az a kérdés, hogy jogellenes-e aluljáróban aláírást gyűjteni nem a rendszeresített formanyomtatványon úgy, hogy az írja alá önkéntesen, aki akarja, akkor a válasz, hogy nem, ez jogszerű. Bárki gyűjthet aláírást, ha az aláíró személyek önként írnak alá, és senki nem kényszeríti őket erre.” 

A VIDEÓT ELEMEZVE AZ FVB AZT ÁLLAPÍTOTTA MEG, HOGY LEGALÁBB KÉT AKTIVISTA VAN JELEN, ÉS EZ A KÉT SZEMÉLY NEM AD EGYMÁSSAL ÖSSZHANGBAN ÁLLÓ, EGYÉRTELMŰ TÁJÉKOZTATÁST. VAGYIS A HELYES ÉS A TÉVES INFORMÁCIÓ IS ELHANGZOTT, MINDEGYIK TÖBB ALKALOMMAL (= ELLENTMONDÁSOS).

További kérdéseket megfogalmazva Temesi valószínűsítette, hogy egyrészt, aki aláír, az tudja, hogy milyen kérdésre ír alá, illetve kérdésként megfogalmazta, hogy az aktivisták vajon szándékosan vezették-e félre a választókat:

„Önmagában nyilván nem ad felmentést a téves tájékoztatásra, ha ezt tudatlanságból tették, illetve az sem, ha csak egyikük tette. (...) További és teoretikus kérdés, hogy a szóban forgó párt szimpatizánsait be lehetett-e vagy be lehetne-e csapni és az aláírásukat ezzel a megtévesztéssel meg lehet-e szerezni. Ismerve a magyar valóságot,  vélhetően minden párt szimpatizánsa pontosan tudja, hogy mit írjon alá és mit nem, de ez már végképp nem tartozott az ügy lényegéhez.”

Megkérdeztem arról is, hogy szerinte elfogult-e a választási bizottság, mire Temesi azt írta, hogy „az elfogultságra vagy annak hiányára egy határozatból nem lehet következtetni, ahhoz szükséges volna áttanulmányozni az adott döntéshozó (jelen esetben a Fővárosi Választási Bizottság) több, adott esetben utóbbi években hozott összes döntését.

Addig, amíg az FVB-t gyakorlatilag minden politikai oldalt megjelenítő párt kritizálja a döntéseiért, márpedig hosszabb távon, vagyis nem egy önkényesen kiragadott döntést vizsgálva eddig ez a helyzet, nem azt a következtetést vonom le, hogy elfogult vagyok politikailag és azt sem, hogy az FVB eddig elfogult lett volna.”  

Temesi azt írta, hogy azok szokták őket elfogultsággal vádolni, akik számára kedvezőtlen döntést hoztak, és hogy semlegességüket bizonyítsa, megemlítette, ugyanez a testület engedélyezte a Momentum a budapesti olimpia ellen gyűjtött kérdését is.

Az FVB döntése után a Momentum fellebbezett a Nemzeti Választási Bizottsághoz, amely amellett, hogy az FVB-vel egyetértett, a beadványt be sem fogadta, mert szerintük a Momentum mint párt nem érintett. Leegyszerűsítve, szerintük olyan ez, mintha egy kívülálló akarna perelni. A példa nem pontos, mert a választási törvény tavalyi módosítása után panaszt ugyan bárki tehet a választási bizottságoknál, de a döntés elleni fellebbezést megszigorították.

A változtatás óta magánszemélyek szinte egyáltalán nem fellebbezhetnek a választási bizottságok döntései ellen, és a Nemzeti Választási Bizottság megpróbálta a pártok lehetőségeit is nagyon beszűkíteni. A Kúria viszont ebben a kérdésben határozott állásfoglalást tett, és lehetővé tette a pártoknak, hogy érintettként részt vegyenek, fellebbezhessenek a választási bizottságok döntései ellen, ha jogsértést tapasztalnak.

Mi kezdtek az aláírásokkal?

A választópolgárok megtévesztése alappal veti fel továbbá annak a lehetőségét is, hogy a jelölőszervezet célja az aláírások kampánytevékenység során történő további felhasználása, választói adatbázis kialakítása.

A döntéssel szemben a Fidesz–KDNP fordult az Alkotmánybírósághoz, sérelmezve, hogy a Kúria úgy hozott döntést, hogy nem biztosította számukra a nyilatkozattétel lehetőségét, illetve a döntés nem vette figyelembe a jelölőszervezeteket is megillető véleménynyilvánítási szabadságot és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét önkényesen értelmezve egyben önkényesen korlátozta is e jog gyakorlását.

Az AB pedig döntésében kimondta, hogy a Kúria egyáltalán nem értékelte az indítványozó magatartásának alapjogi vonatkozásait, holott a testület szerint választási kampányban különösen, de attól függetlenül is a véleménynyilvánítási szabadság által védett egy politikai szervezet és támogatói vagy választói közötti kommunikáció, így a határozat értelmében már önmagában attól alaptörvény-ellenes a Kúria döntése, hogy az ügy alapjogi vonatkozásait nem észlelte.

Ezen túl az AB a választási szabályozás vonatkozásában már megállapította, hogy a választási eljárásról szóló törvény valamely tilalmának az az értelmezése van összhangban a véleménynyilvánítási szabadsággal, amely a törvényi szabályozását zártnak tekinti, azt nem egészíti ki. Márpedig a törvény semmilyen szabálya sem tiltja a jelölőszervezetek számára, hogy választási kampányban a jelöltállításon kívül más célra aláírást gyűjtsenek, ilyen szabály észszerű értelmezés mellett a törvény egyetlen rendelkezéséből sem vonható le következtetésként, írták.

Az AB emellett a tisztességes bírósági eljáráshoz való alapvető jogból fakadó alkotmányos követelményként rögzítette, hogy a Kúria előtt folyamatban lévő felülvizsgálati ügyben az ellenérdekű fél számára a nyilatkozattétel lehetőségét biztosítani kell. A vizsgált ügyben ugyanis nem volt biztosítva, hogy az indítványozó álláspontját kifejtve jognyilatkozatot tegyen vagy más módon részt vegyen abban az eljárásban, amelynek eredményeként magatartását jogellenessé nyilvánították. Az Ab ezért megállapította, hogy a tisztességes eljáráshoz való jogból fakadóan a választási eljárás során sem hagyható figyelmen kívül a fegyveregyenlőség elve, a választási bizottság határozatát megváltoztató döntés esetén az érintettek részvételi lehetősége nem kerülhető meg.

A határozathoz Czine Ágnes, Hörcherné Marosi Ildikó, Juhász Imre, Pokol Béla, Stumpf István és Szívós Mária alkotmánybírók párhuzamos indokolást csatoltak.