Orbán nem alapozza a katonai biztonságot a NATO-ra

Miközben katonai és gazdasági kérdésekről tárgyalt Mike Pompeo és Orbán Viktor Magyarországon, a Figyelő kérdésére, hogy miért állt az amerikai külügyminiszter érdekében éppen most hazánkba látogatni, a miniszterelnök azt válaszolta:

Mert szövetségesei vagyunk egymásnak.

A kormányközeli hetilap az amerikai diplomácia vezetőjének hétfői látogatását követően beszélgetett a miniszterelnökkel. Orbán úgy értékelte a vizitet, hogy Barack Obama adminisztrációjának nem, de Donald Trumpnak fontos Közép-Európa.

„Magyarország és az Egyesült Államok érdekei bizonyos területeken fedik egymást, máshol pedig különbözők. Nekik is megvannak a saját érdekeik, ahogy nekünk is”, ismertette az örök igazságot a miniszterelnök. Ami viszont meglepően őszinte megjegyzés volt Orbántól, hogy

ha a NATO keretein túli együttműködés lehetőségeit keressük, akkor mindig észben kell tartanunk, hogy az amerikai külpolitikában Közép-Európára nézve nincs tartós politikai elem.

Magyarán Orbán nagyon is tisztában van saját jelentőségével, sőt, azzal is, hogy valamiféle mögöttes, elsősorban szimbolikus üzenete lehetett ennek a látogatásnak, ahogyan a teljes közép-európai turnénak.

A miniszterelnök egyébként tisztán politikai megbeszéléseket folytatott Pompeóval, de az évek óta húzódó tárgyalások eredményeként, a védelmi együttműködést is bejelentette Szijjártó Péterrel közös sajtótájékoztatóján az amerikai külügyminiszter. Ez utóbbiról azt mondta Orbán, a katonai kérdéseket úgy oldották meg, hogy a magyar szuverenitás érintetlen maradt. „Magyarországnak szuverénnek kell lennie és maradnia a saját területéről kiinduló bármilyen katonai akció esetén” – fogalmazott az interjúban Orbán.

A kormányfő ugyanakkor tagadta, hogy a nemzeti szuverenitás kérdése Ukrajna kapcsán is terítékre került volna. Egyébként Orbán kitáncolt a kormánymédia által tényként kezelt rakétavásárlást firtató kérdésből és tisztázta a helyzetet.

Ahogy megírtuk, az előzetes várakozásokkal szemben a Pompeo-Szijjártó sajtótájékoztatón nem jelentették be a konkrét fegyvervásárlást, csakis az idevágó tárgyalásokról beszéltek. Most Orbán is erről számolt be, hogy „még nem tartunk ott, hogy konkrét fegyvervásárlásról beszéljünk, arról volt szó csak, hogy egy ilyen közép-hatótávolságú légvédelmi rendszerre szükségünk van. Ezt Magyarország nem tudja előállítani.

Ennek a fegyverzetelemnek a beszerzése illeszkedik a többéves hadászatfejlesztési folyamatba, amelynek a végén Magyarországnak jelentős katonai ütőereje lesz, és bármilyen irányból érkező támadást saját erőből is ki tud védeni.

Minderre ráadásul Orbán szerint azért van szükség, mert ugyan a kormányfő fontosnak tartja a NATO-t, de

nem gondolom, hogy Magyarország katonai biztonságát a NATO-ra lehetne alapozni.

A kijelentés ugyan kétélű, ám a Figyelőnek az „orosz medve” karmai miatt volt fontos aggódni, így idevágó kérdés következett. Orbán szerint:

az orosz–magyar viszony fontos számunkra, de nekünk Magyarország katonai biztonsága az első.

A kormányfő Oroszországgal „a lehető legélénkebb” gazdasági együttműködésre törekszik, de a katonai kérdésekben az egységes európai hadsereg létrehozásának elkötelezett híve. Orbán megismételte szokásos kritikáit, amelyek az Európai Unió Oroszországot sújtó gazdasági szankcióira vonatkoznak, ám a Putyin-kérdést ezzel rövidre is vágta, sőt, az orosz elnök nevét ő maga ki sem ejtette a száján.

Elismerte: „az orosz-magyar kapcsolatrendszer fontos eleme az energiakérdés”, és az interjúban lényegében elkötelezte magát az orosz-német gázvezeték, továbbá az „Északi Áramlat déli ikertestvére” mellett. Szóba került a fekete-tengeri gázvezeték megépítése is, és fontos lenne Orbán szerint, hogy Románia ki tudja termelni az ottani gázt, hogy ahhoz Magyarország is hozzáférjen – mint az egyetlen nem orosz gázforráshoz.

A horvát LNG-terminálról, amelyben amerikai cseppfolyós gázt táraznának be, Orbán azt mondta,

itt egyszerű a helyzet. Magyarok vagyunk, nem balekok.

Ezt arra értette, hogy szívesen együttműködik Magyarország bárkivel, de nem fognak jóval a piaci ár felett gázt venni. Érdekes ezek után, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti kereskedelmi konfliktusban egyértelműen Trump oldalára állt Orbán, aki szerint a vámtarifa-csökkentést azért ellenzi az EU-vezetése, mert „így a brüsszeli bürokrácia fenntartásához nélkülözhetetlen pénz egy része eltűnne”. Ez, mindenesetre érdekes párhuzam egy európai parlamenti választásban.

Ahogyan az is, hogy az amerikaiaknak fájó kínai befolyásszerzést úgy bagatellizálta Orbán, hogy Magyarország arányosan nincs domináns pozícióban, ráadásul az országnak igenis az a célja, hogy „a világ jelentős gazdasági hatalmai érdekeltek legyenek hazánk gazdasági sikerében, és mi ezért Kínából is várjuk a befektetőket”.

(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök és Mike Pompeo amerikai külügyminiszter. Fotós: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs / MTI)