Ahol izgulhat a Fidesz, ott tobzódnak a kamupártok

Pénteken éjfélig dönthették el a választókerületi választási bizottságok, hogy hány egyéni képviselőjelöltet vesznek nyilvántartásba, azaz hogy mennyi ember neve fog szerepelni a választókerületi szavazólapon. 

Bár tavaly novemberben a parlament szigorította a kampányfinanszírozási törvényt, 2014 után az április 8-i választáson is tobzódni fognak a kamupártok és a kamu képviselőjelöltek, akik nevük és sugalmazott üzeneteik alapján valószínűleg nem a kormánypártoktól fognak lecsípni szavazatokat. 

Tettünk egy próbát, és megnéztük, hogy mennyire aktivizálták magukat kamupártok a választókerületekben. Azokat a választókerületeket vetettük össze, amelyekben 2014-ben nagyon nyert a Fidesz (a szavazatok több mint 50 százalékát kapta meg a jelöltjük), illetve ahol legutóbb kikaptak vagy a voksok kevesebb mint 40 százalékával nyertek. 

A kapott eredmények alapján nagyon úgy tűnik, hogy a kamupártok kamujelöltjeinek indulása összecseng a Fidesz érdekeivel.

Sokkal több a kamujelölt a billegő körzetekben

A Nemzeti Választási Iroda közlése szerint péntek éjfélig 1719 jelöltet vettek nyilvántartásba, ami azt jelenti, hogy egy választókerületre átlagosan 16,2 képviselőjelölt jut. (A választási bizottságok döntései a nyilvántartásba vételek kis részénél még nem jogerősek, mint ahogy az elutasító határozatok sem. Egy-egy esetben lehet változás, de ezek érdemben nem befolyásolják az eredményeket.) 

2014-ben tíz egyéni körzetben győztek a baloldali összefogás jelöltjei, a ciklusban emellett még két időközi választást bukott a Fidesz (egyet Veszprémben a baloldal által támogatott jelölt nyert, egyet Tapolcán a Jobbik jelöltje). Ebben a 12 egyéni körzetben összesen 152 jelöltet vettek nyilvántartásba, vagyis a Fidesz szempontjából elbukott helyeken 12,6 egyéni jelölt indul átlagosan. Ez lényegesen kevesebb az országos átlagnál. 

Nagyon más a helyzet abban a 15 egyéni választókerületben, ahol a legutóbbi választáson 40 százalék alatti eredménnyel nyert a fideszes jelölt, vagyis izgulhatnak Orbánék, mert sikeres ellenzéki koordináció esetén elveszíthetik a körzetet. Ezekben a Fidesz szempontjából billegő körzetekben 288 jelöltet vettek nyilvántartásba, vagyis átlagosan 19,2 jelölt neve szerepelhet majd a szavazólapon. 

A billegő körzetek között Nógrád megye 1. számú evk-jában indul a legtöbb jelölt, összesen 33! Többek között lesz itt jelöltje a Nemzeti Zöldeknek, a Közös Nevezőnek, a Haladó Magyarországért Pártnak, az Elégedett Magyarországért Mozgalomnak és a Tenni Akarás Mozgalomnak is. Ne csodálkozzon, ha nem hallott még róluk, valószínűleg április után sem nagyon fog. 

A Fidesz által simán megnyert evk-kban (19-ben kaptak több mint 50 százalékot) 15,6 jelölt indul átlagosan, ami nem tér el nagyon az országos átlagtól. 

Az ügyészség három év alatt kiderítette, hogy nincs itt probléma

A parlament ősszel a kormánypártok javaslatára szigorított a kampányfinanszírozáson. 

Ha egy párt 1 százalékot sem ér el a választáson, akkor vissza kell fizetnie az állami kampánytámogatást, ha ezt nem teszi meg határidőben, akkor a vezető tisztségviselőinek személyes vagyonukkal korlátlanul kell helyt állni az állami támogatás visszafizetéséért. Ha egy egyéni körzetben induló jelölt nem ér el legalább 2 %-ot, úgy köteles az állami támogatást visszafizetni, ha nem teszi meg, akkor adók módjára kell behajtani a jelöltön.

A Fidesz a héten reagált is a kamupártokról szóló hírözönre: „Arra kérjük a nyomozóhatóságokat, hogy bármilyen szabálytalanság gyanúja esetén haladéktalanul indítsanak eljárást az érintett párttal, illetve jelölttel szemben és fizettessék vissza az állami támogatást”. 

Arról, hogy a 2014-es választáson mikre költötték a közpénzt a kamupártok, ebben a cikkünkben részletesen írunk. Tízmilliókat szórtak el üzemanyagra és szállásra, papíron 40 milliót könyveltek el egy félperces videóra, de volt aki arra sem vette a fáradtságot, hogy a kapott 356 millió forint elköltését tovább részletezze annál, mint hogy „anyagi kiadásokra" elment 356 millió forint. 

Ezek után az Állami Számvevőszék tett is néhány feljelentést visszaélések gyanúja miatt, az ügyészség pedig három évig nyomozott, majd tavaly arra jutottak, hogy nem történtek bűncselekmények. 

2014-ben egyébként két olyan választókerület is volt, ahol a fideszes jelölt vélhetően a kamupártoknak köszönhetően jutott parlamenti mandátumhoz. A XVIII. kerületben a fideszes Kucsák László a szavazatok újraszámlálása után 60-nal kapott többet Kunhalmi Ágnesnél, akitől több száz voksot happoltak el a kamuemberek. Rákospalotán is csak 277 szavazattal nyert a fideszes László Tamás a baloldali jelölt előtt, akitől több száz szavazatot vettek el a közpénzből kitömött kamuszervezetek.