Még a fideszesek se vevők a civilellenes kampányra

A folyamatosan ellenségeket kereső, és az ellenük vívott küzdelemből nemzetpolitikai ügyeket kreáló kormány aktuális, és Orbán Viktor évértékelő beszédéből kivehetően jelenleg is zajló hadművelete a független civilszervezetek és azok külföldi támogatói ellen irányul. Orbán törekvése nem új: októberben derült ki, hogy az első felvonást, a svájci és norvég támogatásban részesülő civilek ellenőrzését már 2014 májusában ő maga rendelte el.

A civilek kisebb-nagyobb intenzitással, de folyamatosan zajló démonizálása az év elején pörgött igazán fel, amikor a Fidesz frakcióvezető-helyettese arról beszélt, hogy a "Soros-birodalom álciviljeit" "el kell takarítani", és törvénymódosításokat ígért a hamarosan kezdődő tavaszi parlamenti ülésszakra.

A Závecz Research Kutatóintézettel együttműködve január végén egy ezerfős reprezentatív mintán azt próbáltuk felmérni, hogy mindezek fényében hogyan alakul a civilek és Soros György megítélése. A kormányzati propaganda sikeréről akkor lehetne biztosat mondani, ha korábban is születtek volna a mostanival összehasonlítható felmérések, ezek hiányában most a hazai civilekkel kapcsolatos közvélekedés jelenlegi alakulását tudjuk bemutatni.

Vagy nem tart elég ideje, vagy immúnis rá a társadalom, de a magyarok a civilekhez (továbbra is? jelenleg még?) elég pozitívan viszonyulnak. Ennek látszólag ellentmond, hogy a többségük – ötből három – a politikától, pártoktól és a külföldi pénzügyi, gazdasági szereplőktől függő intézményeknek tartja a civil szervezeteket. Ez a vélemény azonban egy olyan országban, ahol a politika a civilszférát is igyekszik uralni, ahol a társadalmi önszerveződés és a tudatos jótékonykodás kultúrája 25 évvel a rendszerváltás után sem igazán honosodott meg, és ahol ezért támogatáshoz leginkább állami forrásokból, esetleg cégektől vagy külföldről lehet jutni, sajnos meglehetősen reális.

Az első kérdéskörben más, a civilellenes kampány motívumaitól független szempontokra is rákérdeztünk, és a válaszokból leginkább a tanácstalanság rajzolódik ki. Az emberek kicsit inkább szegényebbnek, mint gazdagabbnak tartják e civileket. Teljesen megosztottak, hogy mennyire fontosak vagy jelentéktelenek az ügyek, amelyekkel a civil szféra foglalkozik, és a felük nem tudja jobb- vagy baloldalinak felcímkézni a szereplőit. Igaz, irreális, hogy a bő hatvanezer hazai civil és nonprofit szervezetről e szempontokból bárkinek pontos képe legyen, ezért lehet, hogy a kérdéseink sem voltak tökéletesek.

Azzal a kormányzati törekvéssel ugyanakkor a magyarok 77,5 százaléka egyetért, hogy a civil vezetőknek kötelező legyen vagyonbevallást tenniük. Valószínűleg hasonló adatokat kaptunk volna, ha arra kérdeztünk volna rá, hogy a BMW-s vagy a lakását épp felújító szomszédnak is kelljen-e vagyonbevallást tennie. Mindenesetre az amúgy kizárólag a megbélyegzésre alkalmas törvénymódosítás a jelek szerint nem fog rontani a kormány megítélését.

A második, kifejezetten a kormányzat által sulykolt vélemények elterjedettségére rákérdező körnél sokkal kevesebb volt a bizonytalankodás. Annak ellenére rendelkezünk határozott véleménnyel, hogy azok a civilek (például a jogvédők), melyeknek van értelmezhető viszonya a politikához és általában a közügyekhez, nagyságrendekkel kevesebben vannak a zömhöz (a szabadidős, kulturális, oktatási, sport- és egyéb szervezetekhez) képest.

Ötből három magyar nem osztja Orbán Viktor nézetét, aki már 2014 nyarán a külföldiek által fizetett politikai aktivistáknak nevezte a Norvég Alap által támogatott civileket, és elfogadhatónak tartja, ha a civilek külföldi támogatást kapnak. 83 százalék szerint rendben van, ha a civilek a kormányt bírálják. Bő 70 százalék ellenzi a kormánypárti "békemeneteket" szervező Civil Összefogáshoz, vagy épp az Orbán volt polgári köréhez, a Szövetség a Nemzetérthez hasonló, a kormányt támogató civilek kormányzati finanszírozását.

A többség tehát elég jól érti, hogy ideális esetben milyen egy demokráciában a civilek és a kormányzat viszonya – egyelőre nem bizonyultak átütőnek a fideszes politikusok civilellenes szólamai. Azonban ha, miként azt múlt heti évértékelőjében Orbán Viktor belengette, 2017 a Soros-féle civilek elleni harcról fog szólni, év végére a közvélemény jelentősen változhat e téren, még akkor is, ha pár tucatnyi civil jogvédő nyilvánvalóan kevésbé alkalmas a félelmek és az indulatok felkorbácsolására, mint a háborúk vagy a kilátástalan nyomor elől menekülő idegenek százezrei.

Lényegében ugyanilyen eredmények jönnek ki, amikor a válaszadóknak ötös skálán kellett értékelniük civilekkel kapcsolatos véleményeket. A többség, ha változó mértékben is, de nem hiszi, hogy a civileket külföldről irányítják, fontosnak tartja a kormányfüggetlen civilszférát, nem gondolja, hogy a politikába a civilek ne szólhatnának bele, és félti a kormánytól a demokráciát a civilek megtámadása miatt.

A kormány szerint a civileket külföldről irányító titokzatos "háttérhatalom" emblematikus figuráját, a milliárdos Soros Györgyöt a többség ellenszenvesnek tartja. Ez feltehetőleg részben az elmúlt években beindult, antiszemita felhangoktól sem teljesen mentes kormányoldali sorosozás eredménye, de a tőzsdei és valutaspekulációval óriási vagyonokra szert tevő üzletemberek sehol a világon nem különösebben népszerű figurák. Hiába költött az elmúlt évtizedekben felfoghatatlan összegeket a saját politikai eszményei jegyében filantróp jótékonykodásra, Sorost ettől a szélesebb közvélemény még nem kedvelte meg.

Hogy a közvéleményben élő Soros-képet kicsit jobban értsük, arra kértük a válaszadókat, hogy írják le a véleményüket a pénzember tevékenységéről. A megkérdezettek 76 százaléka semmit se tudott mondani Sorosról. Mivel a korábbi kérdésre, hogy rokonszenves vagy ellenszenves-e Soros, csak 13,8 százalék nem válaszolt, akár arra is lehet következtetni, hogy a válaszadók bő 62 százaléka lényegében anélkül véleményezte Sorost, hogy bármi konkrétumot tudna mondani a tevékenységéről.

Az érdemi minősítések között a negatívok vannak többségben. Legtöbben azt vetik Soros szemére, hogy beavatkozik a politikába, pedig ezt nem kellene – de ez a kritikus vélekedés is mindössze a népesség három százalékára jellemző. A leggyakoribb pozitív vélemény – ugyancsak három százalékos említéssel – az, hogy pozitív célokra ad támogatást. A válaszadók említették még, hogy Soros magyarellenes, árt az országnak, csak a pénzre hajt, ellenszenves, menekülteket hoz Európába (2-2 százalék), illetve hogy jót akar (szintén 2 százalék), gazdag üzletember, továbbá támogatja a civileket (1-1 százalék).

A pártszimpátia-mérésekkel egyidejűleg készített kutatás adatainak elemzéséből kiderül, hogy a civilszféra megítélése leginkább a párthovatartozással mutat összefüggést. Elsősorban a DK és az LMP támogatói viszonyulnak pozitívan a civilekhez, míg a fideszesek körében a legerősebbek az ellenérzések.

Ám még köztük is azok vannak többségben, akik szerint a civilek bírálhatják a kabinetet, és kaphatnak külföldről anyagi juttatást. Sőt, a fideszesek közel hattizede helyteleníti, ha a kormány olyan civil szervezeteknek ad pénzt, amelyek támogatják a politikáját.

A felmerésből az is kiderül, hogy minél iskolázottabb valaki, annál pozitívabban ítéli meg a civileket. A társadalom működésében betöltött szerepüket, fontosságukat főképp a diplomások értékelik.

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)