Bűnösnek találták a migránsnak állt indexes újságírót

2016.11.16. 18:01

A Győri Járásbíróság szerdán első fokon bűnösnek mondta ki az Index újságíróját, Nyilas Gergelyt okirathamisításban és a hatóság félrevezetésében amiatt a riportja miatt, amelyben a menekültválság csúcsán kirgiz állampolgárnak adva ki magát tudósított a menekültekkel szembeni hatósági bánásmódról. A Győri Járásbíróság megrovásban részesítette Nyilas Gergelyt, és kötelezte a körülbelül 13 ezer forint perköltség megfizetésére. Az ítélet nem jogerős, az Index munkatársa és ügyvédje, Bodolai László fellebbezik ellene.

Ahogy a vádemeléskor is megírtuk, általában ugyan nem szoktunk az Index pereiről beszámolni, de itt kivételt teszünk, mert úgy gondoljuk: ennek az ügynek a konkrét eseten túlmutató közéleti jelentősége van.

Az indoklásból kiderült: a bíróság szerint az újságíró a cikkében megírt eseménysor legvégén követte el a fenti bűncselekményeket, akkor, amikor Győrnél, a készenléti rendőrség udvarán a tolmáccsal beszélve kirgiznek mondta magát, és menekültstátuszért folyamodott.

IMG 2139

Tehát a bíróság arra jutott, hogy egészen addig a pontig nem történt bűncselekmény, sem akkor, amikor Ásotthalmon a rendőrnek azt mondta, hogy kirgiz, sem akkor, amikor ennek alapján bevitték Röszkére, és ott töltött egy éjszakát, mondta el Nyilas az ítélethirdetés után.

A bíróság számos ponton egyetértett az Index érvelésével. 

Elismerte, hogy a riport egy közérdeklődésre számot tartó ügyet mutatott be, azt is, hogy ezt egyedülálló módon tette, hogy érdekes volt, és a cikkben szereplő információkhoz más módon nem juthattunk volna hozzá. 

Nyilas kolléga és az ügyvédje a perben azzal érvelt, hogy a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010-es törvény 8. § (1) szakasza pont az ilyen esetekről szól. Ezt mondja ki:

"A médiatartalom-szolgáltató, annak munkavállalója vagy a médiatartalom-szolgáltatóval munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy nem vonható felelősségre olyan jogsértésért, amelyet valamely közérdekű információ megszerzésével összefüggésben követett el, és az adott információ általa nem, vagy csak aránytalan nehézséggel lett volna más módon megszerezhető, feltéve, hogy az így elkövetett jogsértés nem okoz aránytalan vagy súlyos sérelmet, továbbá az információ megszerzésére nem a minősített adatok védelméről szóló törvény megsértésével került sor."

A Győri Járásbíróság azonban mégis úgy látta, hogy ebben az esetben nem ad felmentést a sajtótörvény. Az indoklás alapján azért nem, mert Nyilas kolléga csak az utolsó állomáson követte el a vádban szereplő bűncselekményeket, ott kezdődött el az idegenrendészeti eljárás, és ekkor, a győri helyszínre érkezés után már nem jutott új információkhoz, amelyek megszerzésének kedvéért jogsértést követhetett volna el.

Az újságíró ezt vitatja. Egyrészt szerinte ő csak egy tolmáccsal beszélgetett, nem hatósági személlyel, és nem írt alá semmilyen hivatalos iratot. Másrészt arra hívta fel a figyelmet az ítélethirdetés után: ugyan honnan tudhatta volna előre, hogy ezután a pont után már nem fog újabb érdemi információkhoz jutni. Harmadrészt: szerinte egyébként szerzett érdemi új információkat ezután is, ha korábban kiszáll, nem tudja meg, hogy a menedékkérők rács mögött kényszerülnek várakozni. "Így sikerült valóban végigkövetni az egész folyamatot, előbb abbahagyva félmunka lett volna"  mondta.

Az ítéletnek azért is nagy a jelentősége, mert ez az első olyan büntetőügy, amelyben a védelem a sajtótörvény idézett passzusára hivatkozik. 

Nyilas szerint az ítélet bár rá nézve enyhe, "súlyos figyelmeztetés" az egész sajtónak. 

Az Index ügyvédje szerint az egész eljárás során úgy tűnt: mindenképpen azt próbálja elkerülni a bíróság, hogy alkalmaznia kelljen a sajtótörvénynek ezt a bizonyos felmentő paragrafusát. 

Az ügyészség kezdetben megrovást kért az újságíróra, de végül a perben pénzbüntetést kértek már. Az ítélethirdetéskor három nap gondolkozási időt kért az ügyész annak eldöntésére, ők is fellebbeznek-e.