Újra életfogytiglanra ítélték az ároktői banda három tagját

2014.10.03. 11:30 Módosítva: 2014.10.03. 12:53

A lényegi vádpontokat tekintve helyben hagyta a Fővárosi Ítélőtábla pénteken a Fővárosi Törvényszéken januárban hozott elsőfokú ítéletet az ároktői bandaként elhíresült hat vádlott ügyében.

Különös kegyetlenséggel

A tíz brutális rablótámadást és egy idős ember halálát okozó ároktői bandából R. Elemér és R. Henrik kapott tényleges életfogytiglant, őket kizárták a feltételes szabadság lehetőségéből. M. István másodrendű vádlott ugyan szintén életfogytiglani börtönre ítélték, de őt legkorábban 30 év múlva feltételes szabadlábra helyezhetik. Ő azzal érdemelte ki a 30 év utáni feltételes szabadlábra helyezés lehetőségét, hogy segítette az ügy felderítését: társaira vallott.

A Szegedi Ítélőtábla – az ügyben kirendelés folytán eljáró – bírái a bűncselekmény-sorozat több, kisebb súlyú elemét az elsőfokú ítélettől eltérően minősítették. A három másik vádlottat húsz-, tíz- és nyolcéves szabadságvesztéssel sújtott a bíróság.

A tucatnyi idős embert megtámadó banda tagjai ellen öt éve folyik a büntetőeljárás. A bíróság nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberölés kísérlete, továbbá számos rablás, személyi szabadság megsértése, testi sértés és más bűncselekmény miatt mondta ki egyes vádlottak bűnösségét.

Az ítélet szerint a vádlottak éjjel, maszkban rátörték a bejárati ajtót a 70-80 éves emberekre, rúgták, bottal, ököllel verték őket, majd megkötözték és úgy bántalmazták tovább, hogy értékeiket megszerezzék. A bűncselekmény-sorozatnak összesen tizennégy idős sértettje volt. Az áldozatok töréssel, belső sérülésekkel, megkötözve, betömött szájjal szenvedtek otthonukban akár egy, fél napon keresztül is, nem egyszer úgy, hogy súlyos bútorokat is rájuk tettek az elkövetők.

A zsákmány a Budapest külső kerületeiben, illetve vidéki településeken 2008 ősze és 2009 tavasza között elkövetett tíz támadás során összesen kevesebb mint 10 millióra tehető, de volt, ahol csupán néhány ezer forintnyi fagyasztott húst raboltak az elkövetők.

Új törvény készül a kegyelmi eljárásról

Májusban a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy a magyar Btk. legszigorúbb büntetése, a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizáró tényleges életfogytiglan az emberi jogok európai egyezményébe ütközik.

A bíróság szerint maga az életfogytiglani börtönbüntetés, valamint az, ha egy arra ítélt embert élete végéig nem helyeznek szabadlábra, önmagában nem tekinthető jogsértőnek. A problémát az jelenti, hogy a magyar jogrendszerben nincs olyan elem, ami kötelezően előírná a tényleges életfogytiglanra ítéltek büntetésének időnkénti felülvizsgálatát: nincs rá garancia, hogy számít az elítélt változása, fejlődése a börtönbüntetése során, ami Strasbourg szerint rendszerszintű problémát jelent.

Szeptember végén kiderült, hogy a strasbourgi ítélet miatt új törvény készül a kegyelmi eljárásról. Eszerint negyven év után automatikusan, hivatalból indulna kegyelmi eljárás a tényleges életfogytiglanra ítéltek esetében. A javaslat szerint negyven év után egy bírákból álló kegyelmi bizottság vizsgálná a kegyelemre való alkalmasságot, és indoklási kötelezettségük is lenne. A testület előterjesztése a köztársasági elnök elé kerülne, és ha ő egyetértene, akkor utólag egyszerűen törölhetnék azt az ítéleti korlátozást, hogy az érintett nem bocsátható feltételes szabadságra.

Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára szerint emiatt alkotmányt nem kell módosítani, a törvényt még idén elfogadhatják, és jövőre életbe léphet. Az automatikusan induló kegyelmi eljárás tehát nem jelentené azt, hogy az elítélt mindenképpen szabadlábra kerül negyven év után, csak az lenne automatikus, hogy a bizottság összeül, és hoz valamilyen döntést.

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.

Indamedia Csoport