Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
A választások utáni első lépések egyikeként szigorítani fogjuk a büntető törvénykönyvet. A ma Magyarországon tomboló erőszak tűrhetetlen és elfogadhatatlan. Az emberi élet és a tulajdon elleni bűncselekmények ismételt elkövetőit szigorúan fogjuk büntetni. (...) A jogszabály szigora, a büntetési tételek növelése, az életfogytig tartó szabadságvesztés többszöri alkalmazása, az áldozatok védelme meg fogja fékezni a bűnök elkövetőit és világossá teszi a társadalom minden tagja számára, hogy Magyarország nem a bűnelkövetők paradicsoma. (Nemzeti Együttműködés Programja, 2010.)
A Fidesz választási ígéretét visszahangozta az új büntető törvénykönyv indoklása is, amikor 2012 tavaszán benyújtotta a tervezetet a parlamentnek az igazságügyi tárca. Most mégis a szigorára olyan büszke kormány által megalkotott új Btk. miatt állt elő az a helyzet, hogy sorban születnek a bűnözőkre, sokszor gyilkosokra egyszer már kiszabott büntetést enyhítő ítéletek.
A jelenség mögött az esetek többségében a feltételes szabadlábra helyezés szabályainak megváltoztatása áll. Régebben a végrehajtási fokozattól függött, ki mikor szabadulhat legkorábban feltételesen:
- a legsúlyosabb bűnök elkövetői, akiket a legszigorúbb fegyházba küldtek, legkorábban büntetésük négyötödének letöltése után,
- a közepesen szigorú börtönre ítéltek legkorábban büntetésük háromnegyedének letöltése után,
- a legenyhébb fogházra ítéltek legkorábban büntetésük kétharmadának letöltése után.
Az új Btk.-ban a legenyhébb változatot tették általánossá: főszabályként a büntetés kétharmadának letöltése után kerülhet feltételes szabadlábra az elítélt. (Csak a visszaesőkre vonatkozik szigorúbb, háromnegyedes szabály.)
Hogy könnyebben visszailleszkedjenek a társadalomba
Az új Btk. indoklásában ezt így magyarázták:
azok az elkövetők, akik még korábban nem követtek el vagy csak viszonylag régebben követtek el olyan bűncselekményt, amely miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték őket, nagy valószínűséggel könnyebben és hamarabb visszailleszkednek a társadalomba és törvénytisztelő életmódot folytatnak, ha korábban feltételes szabadságra kerülhetnek. Feltételezhető, hogy az ő vonatkozásukban a feltételes szabadság is eredményesen telik el.
Azt, hogy a változás a gyakorlatban mit okoz, legjobban olyan ügyekben lehet látni, amelyekben a régi Btk. érvényessége idején született elsőfokú, és az új Btk. hatályba lépése, vagyis 2013. júliusa után született másodfokú, jogerős ítélet. Ezekben ugyanis pontosan látszik, miről mire változott az ítélet az új Btk.-nak köszönhetően. A különbség a bűnözők javára hónapokban, néha években mérhető.
A szabály az, hogy ha időközben változik a büntető törvény, mindig azt kell alkalmaznia a bíróságnak, amelyik a vádlottra nézve összességében kedvezőbb. Ha ez az a Btk., amelyik a bűncselekmény elkövetésekor volt hatályban, akkor azt, ha pedig az a Btk., amelyik az ítélethirdetéskor van hatályban, akkor azt. Hogy a feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezések megváltozása olyan enyhítés, ami eldöntheti a törvények közötti választást, azt a Kúria egyértelművé is tette minden bíró számára tavaly október 14-én.
A KIM szerint nem kéne enyhíteni
Az ügyben a Kúria egy Büntető kollégiumi véleményt adott ki tavaly október 14-én, ami lényegében egy iránymutatás a bíróságoknak. Hivatkoztak is erre azóta konkrét ítéletekben. Cikkünk megjelenése után a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közölte: olyan jogegységi határozatot azonban, amely az alacsonyabb szintű bíróságokra kötelező lenne, nem hozott a Kúria mostanáig. A KIM tájékoztatása szerint a legfőbb ügyész kezdeményezett egy jogegységi eljárást a Kúriánál, mivel az új Btk. hatályba lépése után eltérő ítéletek születtek. A Legfőbb Ügyész indítványában kifejtette „az elbírálás a bűnösség kérdésében történő döntést, a bűncselekmény minősítését és a joghátrány (…). meghatározását öleli fel. (…) a feltételes kedvezményre vonatkozó szabályok nem tartoznak az elbírálás körébe,(…)”Ezzel az állásponttal a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyetértett, írta a minisztérium sajtóosztálya. Idézték, mivel érveltek a Kúriánál a jogegységi eljárás keretében:
„Az új Btk. 2. §-a a cselekmény elbírálásáról rendelkezik, és a feltételes szabadságra bocsátás kérdése nem tartozik a cselekmény elbírálásának a körébe, alapvetően végrehajtási kérdés. (…)
A feltételes szabadságra bocsátás lehetősége a büntetés kiszabása körében nem vehető figyelembe, így az új Btk. 2. §-ának alkalmazása során a feltételes szabadságra bocsátás kedvezőbb lehetősége nem vehető figyelembe annak mérlegelésekor, hogy az elkövetéskori vagy az elbíráláskori szabályok a kedvezőbbek az elkövetőre nézve.”
Mérlegelésnek nincs helye
Ha egy ítéletet hozó bíró nem is helyesli, hogy az előtte álló vádlott viszonylag korán feltételes szabadlábra kerülhessen, nem tud mit tenni. A kezét megköti a törvény. „Amennyiben a törvény szerint a feltételes szabadság lehetséges, azt az elítélt számára lehetővé kell tenni, bírói mérlegelésnek nincs helye e kérdésben” – magyarázza el az új Btk.-hoz tartozó, büntetőjogászok által készített és Polt Péter legfőbb ügyész által szerkesztett kommentár.
A bíróságok pedig országszerte el is kezdték érvényesíteni az enyhítést az ítéleteikben.
Statisztika erről nincsen, de csak a Budapest Környéki Törvényszék (BKT) korábbi ítéletei között nagyjából ötven olyan lehetett, amelyet másodfokon az új Btk. feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezései miatt enyhítettek az elmúlt bő fél évben, mondott becslést az Indexnek a törvényszék egyik, büntetőügyekben eljáró bírája, dr. Surdy Miklós. „Szinte nem jött vissza olyan ítélet, amiben ne az új Btk.-t alkalmazták volna, mert azt kedvezőbbnek tartotta a másodfokú bíróság, a Fővárosi Ítélőtábla" – tette hozzá.
90 százalékban kiengedik, amint lehet
Az új Btk. összességében szigorúbb, tisztázta a BKT bírája. Ugyanakkor neki is volt olyan életellenes ügye, amelyben a vádlott 18 év fegyházbüntetést kapott, és ennek kétharmada után lesz bocsátható feltételes szabadságra. A régi Btk. alapján ugyanennek az embernek a 18 év négyötödét kellett volna mindenképpen leülnie. "Rajzolni lehet a különbséget" - fogalmazott a bíró.
A feltételes szabadság kedvezménye persze nem jár automatikusan, az elítéltet nem kötelező rögtön kiengedni. Amikor letelik az idő, megvizsgálják a bv-ben, hogy milyen volt a magatartása, hány fenyítést, hány dicséretet kapott, és a többi. Ekkor dönti el a bv bíró, hogy a feltételes kedvezményében részesíti-e. Nemet mondhat, és akkor az illető továbbra is bent marad. A gyakorlatban viszont általában, az esetek 90 százalékában kiengedik az elítélteket a legkorábbi időpontban, válaszolta kérdésünkre dr. Surdy.
Az anonimizált bírósági határozatok gyűjteményében (amely az átfutási idő miatt nem tartalmazhat minden, már meghozott ítéletet) több mint harminc olyan ítéletet találtunk, ahol a feltételes változására hivatkozva az új Btk.-t alkalmazták, és így enyhítették az első fokon eredetileg kiszabott ítéletet.
És nem a kétharmados szabály az egyetlen olyan pont az új Btk.-ban, ami a bűnözőkre nézve kedvezőbb, mint a régi. Enyhébb ítéletet lehetővé tevő újdonság az is, hogy szélesebb lett azoknak az ügyeknek a köre, amik különös méltánylás alá eshetnek, és ezáltal a bíró már a büntetés felének kitöltése után megengedheti a feltételes szabadságra bocsátást. Régen csak olyan, viszonylag enyhébb bűncselekményeknél jöhetett ez szóba, amelyekért maximum három évet lehet kiszabni. Az új Btk. felvitte öt évig ezt a határt, tehát jóval több, és súlyosabb bűncselekménynél engedte meg a különös méltánylást.
Nemcsak a feltételes szabadság szabályai lazultak, néhány bűncselekménynél maga a büntetés is enyhébb lett. A garázdaságnál például öt évről három évre csökkent a büntetési tétel felső határa.
Sztojka Iván fél évért lehet hálás
Ennek köszönhették a Cozma-ügy garázdaságért felelősségre vont vádlottjai, hogy hónapokkal megrövidült a letöltendő büntetésük. Marian Cozmát, a kézilabdázót 2009. február 8-án gyilkolták meg egy veszprémi szórakozóhely előtt, két társát pedig életveszélyesen megsebesítették. A bíróságok külön tárgyalták a gyilkosságot, és külön az ahhoz kapcsolódó garázdaságot. A gyilkosságért a Kúria 18-18 és 13 évet szabott ki a három vádlottra, Raffael Sándorra, Németh Győzőre és Sztojka Ivánra.
Ők vádlottak voltak a garázdasági büntetőperben is, de abban rajtuk kívül volt még rengeteg más vádlott is, összesen 25-en voltak. Ebben az ügyben (a 25-ből 21 vádlott esetében) tavaly november 15-én hozott másodfokú ítéletet a Szombathelyi Törvényszék. Raffael Sándor kivételével az összes vádlott esetében enyhítették az első fokon kiszabott büntetéseket. Németh Győző például 3 év 4 hónap helyett 2 év 10 hónappal, Sztojka Iván pedig 3 év helyett 2 év 6 hónap börtönnel megúszta. A bíróság közleménye az ítélet indokairól egyértelművé is tette, hogy a Btk. megváltozása, a garázdaság büntetési tételének leszállítása az ok.
A garázdaság mellett leszállították például a fegyveres rablás büntetési tételét is, most 5-10 év között mozoghatnak az ítéletek 5-15 év helyett.
Az anonimizált bírósági ítéletek gyűjteményéből összegyűjtöttünk néhány olyan jogerős ítéletet, amelyekben a végső szót kimondó bíróság helyesnek találta az első fokon eljáró elődje döntéseit, nem változtatott érdemben se a megállapított tényálláson, se a történtek büntetőjogi értékelésén, egyedül az új Btk. enyhébb rendelkezései miatt volt kénytelen enyhíteni az ítéletet.
| Bíróság | Bűncselekmény | Mi volt az ügy? | Mennyit fog minimum ülni? (Mikor kerülhet leghamarabb feltételes szabadságra? Másként: mi az az idő, amit mindenképp le kell ülnie, függetlenül attól, hogy viselkedik? ) | Mennyit ült volna minimum eredetileg? (Mikor kerülhetett volna leghamarabb feltételes szabadságra?) | Mennyit nyerhet a bűnös az új Btk.-n? | Határozatszám |
| Szegedi Ítélőtábla | emberölés, különös kegyetlenséggel | hasba szúrt valakit, akit előtte durván meg is vert | 12 év | 14,4 év, vagyis 14 év 4,8 hónap | 2 évet és 4,8 hónapot | Bf.II.205/2013/15 |
| Szegedi Ítélőtábla | rablás | az ítéletből nem derülnek ki a részletek | 4 év | 6,4 év, vagyis 6 év és 4,8 hónap | 2 évet és 4,8 hónapot | Bf.II.312/2013/8. |
| Győri Ítélőtábla | emberölés kísérlete | részegen megkéselte a főnökét | 4,66 év, vagyis 4 év és 8 hónap | 5,25 év vagyis 5 év és 3 hónap | 7 hónapot | Bf.109/2012/17 |
| Pécsi Ítélőtábla | garázdaság, testi sértés, zaklatás | elfajult kocsmai balhé | 14,66 hónap, vagyis 1 év és 2,66 hónap | 16,5 hónap, vagyis 1 év és 4,5 hónap | 1,84 hónapot | Bf.III.261/2013/9. |
| Pécsi Ítélőtábla | emberölés | eltitkolt terhesség után csecsemőgyilkosság | 2,5 év, vagyis 2 év és 6 hónap | 3,75 év, vagyis 3 év és 9 hónap | 1 évet és 3 hónapot | Bf.III.220/2013/4. |
| Győri Ítélőtábla | emberölés | részegen agyonverte az élettársát | 4,66 év, vagyis 4 év és 8 hónap | 5,25 év vagyis 5 év és 3 hónap | 7 hónapot | Bf.84/2012/13 |
| Fővárosi Ítélőtábla | emberölés, két halott, különös kegyetlenség | felgyújtotta az áldozatai házát | 9,33 év, vagyis 9 év és 4 hónap | 10,5 év, vagyis 10 év és 6 hónap | 1 évet és 2 hónapot | 5.Fkf.338/2013/10. |
| Fővárosi Ítélőtábla | halált okozó testi sértés | fejen ütött és mellkason rúgott valakit | 2,33 év, vagyis 2 év és 4 hónap | 2,625 év, vagyis 2 év és 7,5 hónap | 3,5 hónapot | 5.Bf.85/2013/6. |
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!