Ellenzéki bunkóságokra kenik Illés megmentését

Az ellenzéki bunkóságokra, beszólásokra hivatkozva mentik meg Illés Zoltán államtitkárt a fideszesek. A politikus lemondatását kedden követelte az LMP és az Együtt-PM, miután országgyűlési felszólalásában sértegette Szél Bernadett LMP-s képviselőnőt.

Schiffer András és Szél Bernadett Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár felszólalása alatt az Országgyűlés plenáris ülésén 2013. szeptember 10-én.

Fotó: Bruzák Noémi / MTI

Mint emlékezetes, Illés a verespataki és nagybányai ciános technológiájú aranybányákkal kapcsolatban feltett kérdés után támadt a képviselőnőnek, baromságnak minősítve a kérdést, és többek között azt vágva a fejéhez, hogy attól, hogy szép, még nem következik, hogy okos is. A verbális attak súlyosságát megérezte a Fidesz is, és Illés helyett Kocsis Máté a helyszínen, majd egy sajtótájékoztatón is elnézését kért az államtitkár szavai miatt. Illés végül szerdán írt bocsánatkérő sms-t Szél Bernadettnek.

Úgy tudjuk, hogy az eset után a képviselőcsoport vezetése is megfeddte Illést, de nem helyezett kilátásba súlyosabb retorziót. A kormánypártban ugyanis úgy gondolják, hogy az ellenzék, főként az MSZP soraiból Illés beszólásához mérhető súlyú beszólások maradnak megtorolatlanul. Fideszes forrásunk egy konkrétumot említett: Mesterházy Attila MSZP-elnök egy nemrég elhangzott beszédét idézte, amelyben „pofájuk befogására” szólította fel a „hazug kormánypártiakat”.

Igaz, hogy az LMP nem a trágárság, hanem a nőkkel szembeni hangnem miatt szólította fel Orbánt az államtitkár leváltására.

Ebben a kategóriában Illés megnyilvánulása korántsem elszigetelt jelenség. Erre próbálta felhívni a figyelmet Lannert Judit oktatásszociológus néhány napja megjelent írása is. Lannert Juditot Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkár hasonló jellegű, de kisebb médiafelhördülést okozó kiszólása késztette arra, hogy foglalkozzon a férfiak által dominált politikában dívó szexista beszéddel.

Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár válaszol Szél Bernadett LMP-s képviselő napirend előtti felszólalására.

Fotó: Bruzák Noémi

Klinghammer államtitkár a tanévkezdés alkalmából a közösségi főiskolák ügyéről nyilatkozott a Magyar Nemzetnek, és kifejtette, hogy szerinte az egyetemi szintnél „bizonytalanabb a tudású”, „de szorgalmas” védőnőnek, óvónőnek készülő hallgatók számára tökéletes opció az effajta kétéves képzési forma.

Lannert Judit az Indexnek elmondta: az államtitkár interjújából egyértelmű, hogy „butuska, de szorgalmas” munkaerőnek tekinti a legfiatalabbak nevelésével foglalkozó nőket. Szerinte különösen aggasztó jel, hogy már egyetemi emberek is kezdik használni a politikában elterjedt beszédmódot.

Az elmúlt időszakban azonban a hazai politikusok számos esetben bizonyították, hogy a pályán alsóbbrendű szereplőnek tekintik a nőket. 2012-ben a fideszes Varga István okozott nagy megrökönyödést, amikor azt fejtegette a parlamentben, hogy akkor szűnhet meg a családon belüli erőszak, ha az anyák visszatérnek a gyermeknevelés mellé, és nemcsak egy-két, hanem három-négy-öt gyermeket szülnek.

Varga szimbolikussá vált szavai után kitálaltak a parlamenti ellenzéki soraiban ülő nők is, hogy milyen beszólások kísérik ülésről ülésre tevékenységüket. A képviselőnőknek címzett „Mit pofázol bele, kisanyám?”, „Ki vigyáz a gyerekedre?”, „Vetkőzz!” és ezekhez hasonló bekiabálások miatt egyetlen képviselőnek sem kellett lemondania. De adott esetben a jelenlegi ellenzék férfiképviselői sem törődnek a lovagiassággal: az MSZP-s Józsa István tavaly ősszel a bizottsági főtanácsadónő haját rángatta meg, úgy hogy a nő a jegyzőkönyv tanúsága szerint feljajdult. Az eset miatt akkor a Fidesz női tagozata tiltakozott a házelnöknél.

Következménnyel eddig csupán a vak komondoros Balogh József esetében járt a saját feleségével szembeni fellépése. Baloghnak ki kellett lépnie a Fideszből, miután kiderült, hogy akkorát ütött egy átmulatott este után neje arcába, hogy az fejsérülése miatt kórházi ápolásra szorult.

Fotó: Kissfero / Tumblr

A feleségét felpofozó vak komondoros esete és a médiában megjelenő durva politikusi beszólások, nőkkel szembeni atrocitások többsége Lannert szerint azonban csak a csúcsai az általános problémának. A szexizmus a magyar politikában általános, és már szinte észrevétlen jelenség, és többek között azt eredményezi, hogy a nők parlamenti jelenléte a rendszerváltás óta egy jóval magasabb szintről 9 százalékra csökkent. A 9 százalékos aránnyal utolsók vagyunk egész Európában. A skandináv országokban a nők a parlamenti helyek minimum 40 százalékát birtokolják, az arány az európai országok felében eléri az egyharmadot, és szinte mindenhol felette van az egyötödnek.

A kutató szerint nyilván nem állítható, hogy közvetlen összefüggés van az alacsony szintű parlamenti képviselet, valamint a női foglalkoztatás, és a gyerekvállalási kedv alacsony szintje között, de a statisztikák mégis azt mutatják, hogy ezek a jelenségek együtt járnak. „Ha a nők kiszorulnak a döntéshelyzetekből, testükkel szavaznak” – mondta az Indexnek Lannert Judit. Magyarország ugyanis a fentebb említett területeken is sereghajtó a kontinensen.

A kutató szerint azonban a probléma egyik fő tünete az, hogy a férfias környezet valójában soha nem beszéli ki valódi mélységeiben a kérdést, és igyekszik vicceskedéssel vagy tereléssel elütni az élét, ahogy ez a mostani esetben is történik.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!