Közép-európai csoda: gázból csináltak biodízelt

Az Emfesz offshore szerződéseit érintő, Ausztriában folyó rendőrségi vizsgálat szerint titokban a magyar gázcég pénzéből finanszírozták a Komáromban működő Rossi Biofuel Zrt. alapítását. A nyomozás során előkerült információk arra engednek következtetni, hogy az osztrák befektető leginkább a nevét adta a tavaly már milliárdos nyereséget termelő cég kiépítéséhez.

Korábbi cikkeinkben, amelyeket itt és itt olvashat,  beszámoltunk arról, hogy az egyik legnagyobb hazai gázszolgáltatónak számító Emfesz éveken át utalt dollármilliókat a Virgin-szigeteken bejegyzett Light & Power Developmentnek. A csillagászati összegek először Ausztriáig vándoroltak, ahol azokat a Light & Power számlájáról az egyik voralbergi bankban kéttucatnyi nehezen lenyomozható karibi offshore cégnek utalták tovább. A nyomozók szerint az elosztást a Mol egyik régi menedzsere irányította.

Célzott támogatásként küldték

A Budapestről 2005 és 2008 között postázott több mint 16 milliárd forint harmada különféle beruházások nem nyilvános finanszírozásra ment. Ezeket a pénzeket nem jutalékként kezelték, mint a karibi cégek esetében, hanem a befektetés célját gondosan feltüntetve utalták tovább a kijelölt közvetítőknek.

Ezek a gondosan kitöltött átutalási rubrikák értelmezhetik át a Mol egyik legnagyobb hazai beruházásának eddig ismert forgatókönyvét is.

Kellett a FAME

A Mol az utóbbi fél évtizedben a hazai biodízelgyártás fellegvárává tette Komáromot. A hivatalos történet szerint a Mol 2006-ban több pályázó közül választotta ki a Rossi Beteiligungs GmbH-t, hogy közös vállalkozásban építsenek fel egy 120 ezer tonnás kapacitású új biodízelüzemet. Az autókban használt dízelolajhoz vegyíthető nyers növényiolajból és használt sütőolajból gyártott komponens (FAME – Fatty Acid Methyl Ester) előállítása nem ígérkezett rizikós vállalkozásnak, hiszen a tervezett kapacitás jelentős részére a Molnak volt szüksége. Az olajvállalat a megállapodás megkötése után 25 százalék plusz egy részvény részesedést vásárolt a Rossi Biofuel Zrt.-ben, a névadó osztrák GmbH pedig 75 százalék mínusz egy részvénnyel többségi tulajdonos maradt.

Rudi Roth

Fotó: Farkas István

A Rossi Beteiligungs GmbH. a grazi futballcsapat egykori kapusa, Rudi Roth érdekeltségébe tartozott, és kifejezetten a komáromi beruházás levezénylésére hozták létre. 2008-ban, az üzem megnyitóján Roth tulajdonosként mondott ünnepi beszédet, amelyben azt állította, hogy a biodízelgyár volt az időszak legnagyobb osztrák üzleti vállalkozása Magyarországon. A büszke Roth azonban két év múlva, amikor már éppen egymilliárd forint fölé emelkedett a Rossi Biofuel éves nyeresége, kiszállt a bizniszből, és átadta helyét egy szlovák cégnek. A Gazdasági Versenyhivatal által megvizsgált tulajdonosváltás után a pozsonyi Envien a. s. vette át az irányítást Komáromban.

Eddig tart a hivatalos forgatókönyv. Ami ebből kimaradt, az az, hogy az ügylet külföldi szereplői valójában kivételes kapcsolatban állnak a Mol vezetésével: Rothék már 2004 óta Mol-vállatként működnek Ausztriában, a szlovákok személyes kontaktjai pedig egészen az igazgatótanácsig érnek.

Határokon átívelő kapcsolat

Az Ausztriában terjeszkedni kívánó magyar olajtársaság Rudi Roth családi cégét, a Roth Heizöl GmbH-t szemelte ki a piaci betöréshez, és a Rossi Privatstiftungtól megvásárolt többségi részesedéssel Dél-Ausztriában 34 Roth-benzinkutat szerzett meg magának. A szlovák Envien vezetőit a Slovnaft vezérigazgató, Világi Oszkár köti a Mol-mendzsment belső köreihez. A szlovák politikában sem ismeretlen Világi idén áprilisban került be a Mol vezető testületébe. Közeli barátja és munkatársa, Csekes Erika, akivel több mint egy évtizedig közös ügyvédi irodát működtetett, ma Dunaszerdahely központjában az envienes vezetőkkel egy címen tartja fenn hivatalát. Hogy az irodai közösködés nem véletlen, azt az is jelzi, hogy ugyanazon a címen be van jelentve egy olyan vállakozás is, amelyben mindhárman, Hegyi, Világi és Csekes is tagok voltak.

Orbán Viktor, Csányi Sándor, Hernádi Zsolt és Világi Oszkár az idei tusnádfürdői találkozón

Fotó: Túry Gergely /

Ezért érdekes, hogy a Light & Power pénzügyeit feltáró rendőrségi nyomozás során kiderült: a Rossi Biofuel osztrák alapítói és az üzletbe később beszálló szlovák tulajdonosi körök is részesültek az Emfesz által küldött pénzekből. Rothék egy belizi offshore cégen, az Octime Groupon keresztül 2005 és 2007 között több részletben kaptak közel 6 millió dollárt (1,1 milliárd forintot), vélhetően azért, hogy fektessék be a Rossi Biofuelbe. Az utalásokból ugyanis kiolvasható, hogy a beruházó cég alaptőkéjét is a Light & Power fizette: „Stammkapital Rossi Bet. Gmbh. Treuhaderlag”.

A Rossi Biofuel Zrt. komáromi üzemének tárolótartályai

Fotó: Manek Attila

Rudi Roth titkárságán azt mondták, hogy kérdéseinket írásban juttathatjuk el a cégvezetőnek. A grazi vállalkozótól szerettük volna megtudni, miért szállt ki a beindított komáromi cégből, hogy kapcsolatba került-e a Light & Power Innsbruck mellett praktizáló vezetőjével, Johannes Hohenbühellel. Válasz nem érkezett.

Dunaszerdahelyi kör

A szlovák oldal szintén egy belizi cég közreműködésével jutott emfeszes dollárokhoz. A Wakefield United Ltd. 2006 óta a Slovenská Dunajská Konštrukčná, a.s.-val együtt résztulajdonosa a Dunaszerdahelyen bejegyzett Betanol s. r. o. nevű cégnek, ezen a csatornán a két cég összesen közel 8 millió dollárt kasszírozott. Mindkét szlovák cégben vezető tisztségviselői pozíciót tölt be Hegyi Zoltán, aki tavaly az Envien képviseletében bekerült a komáromi biodízelgyár igazgatóságába is.

Hegyit abba a dunaszerdahelyi irodában kerestük, amely hivatalosan a Betanol székhelyéül is szolgál. A szlovák cégiratokban mérnökként szereplő fiatalember azt még elmondta, hogy nem ő a tulajdonosa a komáromi Rossi Biofuelnek, hanem csak igazgatósági tag, a további információkat azonban rögtön megtagadta, és határozott módon lezárta a beszélgetést, amikor a Light & Power utalásairól kérdeztük.

Dollármilliók érkeztek a dunaszerdahelyi mellékutcába

Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója az Index korábbi cikkére
reagálva közleményt adott ki, azt állítva, nincs és nem is volt köze a
gázkereskedési engedélyét januárban elvesztő Emfeszhez. Hernádi
szerint a sajtóban minden alapot nélkülöző módon tényként kezelték azt
az amerikai diplomáciai táviratot, amelyet a Wikileaks szivárogtatott
ki. A Mol-közlemény leszögezte: sem az amerikai diplomáciai
dokumentum, sem az arra alapozott írások nem szolgáltak
konkrétumokkal, amelyekkel alátámasztanák az állításaikat.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!