Múzeumi vasutat, ezeret

- Halló, jó napot kívánok! Milyen vonatjegy lesz az új vonalon?
- Kéregjegy.
- Huhh, az jó! Akkor kérek tíz darabot első napi pecséttel!

A furcsa telefonos párbeszéd az utóbbi időben kis túlzással mindennapos volt a szentendrei skanzenben. A magyarázat pedig egyszerű: a hazai vonatbarátok már hetek, sőt hónapok óta lázban égnek az új múzeumi fejlesztés miatt, ami kedden csúcsosodott ki a Szabadtéri Néprajzi Múzeum ünnepélyes avatásán. Mint arról az Index vasútügyi blogja, a Kötött Pálya már részletesen beszámolt (itt és itt), vasútvonallal és egy motorkocsival bővítették a szentendrei skanzent, ahol nem nem mellesleg új bejárati épületet is felhúztak uniós támogatásból. A közös projektet április 7-én adták át Hiller István miniszter jelenlétében, Bajnai Gordon távollétében.

A kora délutáni avató ünnepségen Cseri Miklós főigazgató ecsetelte a projekt nehézségeit és szépségeit, majd többek között Hiller István oktatási és kulturális miniszter, és Szabó Imre környezetvédelmi miniszter üdvözölte a Skanzenben megvalósult vasútfejlesztést. A lényeg persze az első próbaút volt, amit tűkön ülve várt a közönség apraja-nagyja.

Bár a skanzenvonat másodosztályán kissé szomorkásan csillogott a kormányfőjelölt ezüst táblácskája a bársonyülés támláján, a hangulat Bajnai távolmaradása ellenére (vagy...) is remek volt, leginkább a meghívott vasútbarátoknak köszönhetően.

- Na milyen?
- Szép ez a pálya! Nézd azt az emelkedőt!
- Tiszta hegyi vasút!

A vonat, egy 1932-ben gyártott Ganz-Jendrassik-féle motorvonat 2,2 km-es utat tesz meg az új bejárati épülettől a látványtárig, az utasok vonatablakból vethetnek pillantást a szabadtéri múzeum négy évtized alatt felépült tájegységeire, a vasútvonal közvetlen közelében lévő épületekre. A felújított ipartörténeti emléknek számító motorkocsi lassan pöfög, zakatol végig a dombok közt, a váltóknál, sorompóknál megáll, és megállóhelyek is vannak útközben, úgyhogy aki szeretne, le is szállhat menet közben.

A motorkocsit Valkai Csaba nyugdíjas szentesi vasutas építette újjá. A másodosztályú ülések kárpitozása, a harmadosztályú fapadok, a csomagtartók, a zománcozott feliratok is mind-mind megegyeznek a harmincas években használtakkal. A vonatot – megbízás alapján – a Vasúttörténeti Park üzemelteti, korhű öltözékben dolgozó masinisztával és kalauzzal. Mindehhez korhű jegy- és információs rendszer dukál - ez egyben meg is magyarázza a vasútbarátok fokozott érdeklődését a kéregjegy iránt.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kétmilliárd forintnyi uniós forrást, az Oktatási és Kulturális Minisztérium pedig fenntartóként további 222 millió forintot biztosított a Skanzen Örökség Program fejlesztéseire. A teljes program első két projekteleme - a skanzenvasút és az új főbejárati és állomásépület - a 2008. április 4-i szerződéskötés napjától számított 368 napon belül valósult meg.

A vasútfejlesztésnek természetesen fontos része a Skanzen állomásépület, amelyet az 1883-ban épült mezőhegyesi vasútállomás ihletett. A hármas osztatú homlokzattal, szép faragott tetőoromzattal bíró jellegzetes épület Nagy Gergely, Magyar-Nagy Mariann és Sebestény Tamás tervei alapján valósult meg. A választás egyébként azért esett Mezőhegyes ma már védett, 19. században épült, alföldi vasútállomására, mert az épület a múzeumbejárathoz legközelebb eső Alföldi mezőváros tájegységben helyezkedik el.

A motorvonat április 8-ától, szerdától a nagyközönség számára is igénybe vehető, a múzeum nyitva tartási ideje alatt óránként indul, a vonatra külön megváltott jeggyel (elővételben 400 Ft, helyszínen 500 Ft) egész nap lehet vonatozni, ott száll le és fel a látogató, amelyik megállóhelyen kedve támad.