szerző:
MTI / hvg.hu
Tetszett a cikk?

Előbb három képviselőt kizárt a vitából, majd hiába jelentkeztek még többen felszólalásra, Lezsák lezárta a vitát.

Kedd este tárgyalta a parlament a Munka törvénykönyve "rabszolgatörvény" néven elhíresült, Kósa Lajos és Szathmáry Kristóf által benyújtott módosítását, amelynek lényege, hogy a jelenlegi 250 óráról 400 órára növekedne az egy évben elrendelhető túlórák száma, illetve a jelenlegi egy év helyett három évre terjesztenék ki a felhasznált és fel nem használt munkaórák beosztására vonatkozó munkaidőkeret kialakítását.

A javaslat éjszakába nyúló általános vitájában az ellenzéki képviselők több mint négy órán keresztül kifogásolták a javaslatot, míg végül Lezsák Sándor fideszes levezető elnök nem adott szót a felszólalásokra, és lezárta a vitát.

Az általános vitában – a vezérszónoki felszólalások után – a Mérce.hu beszámolója szerint a kormánypártok részéről mindössze a javaslat egyik beterjesztője, Kósa Lajos vett részt, aki expozéjában arról beszélt, szerinte a szabályozás elsősorban a szezonalitásnak kitett cégeknek kedvez, és az unió számos országában, így Németországban is bevett gyakorlat. Azt mondta, a javaslat nyugati megoldásokat alkalmaz, ezért nehezen tud mit kezdeni azzal, ha valaki "armageddont, összeomlást, rettenetet, bérrabszolgaságot" vizionál.

Az ellenzéki képviselőcsoportok vezérszónoki felszólalásaikban arról beszéltek, a Fidesz törvényileg akarja kizsákmányolhatóvá tenni a dolgozókat, míg az "örömködő" multinacionális cégek pedig alig várják az elfogadását, hogy a kormány ezzel büszkén hirdeti, hogy a kizsákmányoló multinacionális cégek és a profit oldalán áll, hogy a magyar munkavállalók életét sújtó törvényeket hoz, miközben a kabinet tagjai milliárdosokká válnak, hogy cinikus azt mondani, hogy a változtatással javul a munkavállalók alkupozíciója, és hogy a magyar dolgozóknak az 1951-es szintre emelkedik a kötelező munkaideje.

A volt LMP-s, jelenleg független Szél Bernadett bejelentette, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén valamennyi ellenzéki párt támogatását kéri majd annak érdekében, hogy a törvénymódosítás az Alkotmánybíróság elé kerüljön.

A javaslat vitájában ezután számos ellenzéki képviselő szólalt fel, de az MTI beszámolója szerint "többnyire a vezérszónoki felszólalásban már ismertetett álláspontokat ismételték meg".

A jobbikos Varga-Damm Andrea szájából elhangzott, hogy 2006-ban Budapestet ennél sokkal kevesebbért gyújtották fel, és ha elfogadják ezt a javaslatot, akkor "Budapestnek égnie kell", az MSZP-s Varga László pedig azt mondta, a törvény megszavazása és kihirdetése esetén az ellenzéki pártok összefogva meg fogják találni azokat a demokratikus eszközöket, amelyek "jobb belátásra" térítik majd a kormányt.

Lezsák Sándor levezető elnök végül jelezte, hogy a házszabály értelmében nem fog már minden bejelentkezett felszólalónak újra szót adni, és kérte a képviselőket, hogy a törvényről beszéljenek, ne térjenek el a tárgytól, és ne ismételjék meg a korábban már elhangzott álláspontokat. Ezután a DK-s Varju László

felolvasta a törvényjavaslat teljes szövegét.

Lezsák a vita hevében

az LMP-s Demeter Mártától önismétlés, az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikótól és a független Szél Bernadettől pedig az ülésvezetés bírálata miatt vonta meg a szót.

Szél Bernadett a Facebook-oldalán azt írta, nem csak megvonták tőlük a szót, hanem ki is zárták őket az ülésről, őutána pedig Lezsák Sándor végül a házszabályra hivatkozva

nem adott szót több, ismételten felszólalásra jelentkező ellenzéki képviselőnek és fél 12-kor lezárta a vitát.

A képviselő azt írta, ezután ügyrendi felszólalásban többen is az ülés felfüggesztését és a házbizottság összehívását követelték, miután több ellenzéki képviselőnek is "legalapvetőbb jogait tiporták el". Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője azt írta, a rabszolgatörvény ellen tiltakozva megpróbálták reggelig folytatni a vitát, de a kormánypárti levezető elnök a jogaival visszaélve mindannyiuktól megvonta, vagy már meg se adta a szót.

Az ülés miatt egyébként Kósa Lajos is a házbizottsághoz akar fordulni, ő előterjesztői zárszavában jelezte, hogy az MSZP képviselőinek fizikai fenyegetést megfogalmazó bekiabálásai miatt fordul a házbizottsághoz.

A teljes ellenzék végül közösen kivonult a teremből, így a hátralévő két napirendi pontot – a kiemelt beruházások gyorsításáról és a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról – nélkülük "tárgyalta" a parlament.