„Mentsük legalább szögletre” – tömören így látta a helyzetet Dabóczi Kálmán, a BKK vezérigazgatója azon a szerda reggeli városházi bizottsági meghallgatáson, amelyen az egyik téma az elektronikus jegyrendszer volt.

Pedig a szöglet helyett egyre inkább öngólnak tűnik a projekt. A BKK-főnök elmondásából úgy tűnik, az is elképzelhető, 2021-re úgy fizeti vissza a főváros az EBRD által folyósított 17 milliárdos hitelt, hogy még egyáltalán nem működik a rendszer. A legrosszabb esetben pedig felbontják a német partnerrel, a Scheidt&Bachmann-nal a szerződést.

Ezt szeretné a főváros elkerülni, ezért tárgyalást kezd a céggel, de tény, a Scheidt&Bachmann megszegte a szerződését, bizonyos bankgaranciákat nem újított meg, ezért a BKK most nézi, mit tehet. A szerződés teljes felbontása többéves jogvitával járna (és akkor még nem is beszéltünk a rendszer kialakításának csúszásáról, pénzügyi pluszkötelezettségről), és „ez komoly törést okozhatna”, mondja Dabóczi az egyébként a 2017-re ígért e-jegyrendszer előtt álló újabb lehetséges nehézségekről. Elképzelhető a szerződés módosítása, új szereplők bevonása a projektbe.

Tesztbuszon az elektronikus jegyrendszer

Fülöp Máté

Dabóczi folyamatosan hangsúlyozta, ilyen komplexitású projekt a szerződés aláírása és a tervezés idején még párját ritkította a világban. Tény, elképesztő dolgok történtek: a BKK eleinte még több millió e-kártya gyártásával számolt, közben derült ki, hogy a magyar állam a nemzeti egységes kártyarendszert favorizálja, vagyis azt, hogy egy kártyával lehessen mindent intézni – ezt kellett menet közben az egész projekten átverni. Most az az álláspont, hogy nem kell majd külön kártya a használathoz, lehet majd e-személyivel vagy telefonnal is jegyet venni, de aki akarja, vehet külön BKK-s e-kártyát jegynek, ha épp túl kevés plasztik lapulna meg a pénztárcájában.

Mindazonáltal elképesztő dolgok hangzottak el Dabóczi szájából arról, hogy mi nehezítette az előrehaladást: az egyik beszállító ázsiai, és az időeltolódás (!) miatt nehezen mentek a tárgyalások. Sőt kiderült, a veronai buszbaleset utáni jogalkotás is módosítja az elektronikus jegyrendszer hátterét, hogy pontosan hogyan, azt a vezérigazgató nem fejtette ki. Azt is elmondta, eddig egyedül igyekezett a németekkel tárgyalni, de nem jutott előre, ezért kapott egy ötfős bizottságot (melyben ő az egyik tag) erősítésnek.

A szerződést a BKK részéről még Vitézy Dávid kötötte 2014 novemberében, őt egy hónappal később váltották le. Amikor a bizottsági ülést vezető Kovács Péter azt mondta, „ez egy elcseszett szerződés”, Dabóczi annyit mondott, nem ismételné meg ezeket a szavakat, de tartalmilag egyetért vele.

Bár részleteket nem tudni, úgy fest, a német cég jó helyzetben van: leszállította a „vasat” (olvasók, ellenőrzők, beléptetőkapuk), a szofveres hátteret viszont nem, nem is tudná, nincs is ilyen referenciája, és nem is nagyon lehet erre kötelezni. (Dabóczi azt mondta, ma is látott olyan emailt az EBRD és a BKK között, amelyben a fővárosi cég bevallja, nem bízik a német cég képességeiben.) Kötbért a német cég most is fizet, de neki is fizet a BKK. A szerződés alapján ugyanis tesztüzemben is kell üzemeltetési költséget fizetni, mondta Dabóczi.

Egy 37 milliárdos projektről beszélünk, amihez az EBRD nyújtott 17 milliárdos hitelt, Budapest adott egy 20 százalékos önrészt, és a Belügyminisztérium is beszállt a finanszírozásba. Ez pénz Dabóczi szerint egyébként nem sok, a Scheidt&Bachmann a legolcsóbb ajánlatot nyújtotta, és a projekt még mindig nem lépett túl az eredeti kereten.

Arról Dabóczi Kálmán nem tudott mit mondani, hogy mikor lesz kész a rendszer. Azért sem, mert a 3-as metró felújításának végén látják meg, addig pedig nagyon nehéz lesz pl. az olvasók telepítése a metrókra. 2019 elején megjelenhet egy elektronikus jegyértékesítési rendszer, az, amit 2017-ben már egyszer a T-Systems hozott össze botrányosan, akkor ott az etikus hacker rendőri vegzálása lett a vége. A projekt hét fázisból áll, az első három készült már el, ezeket az eredményeket meg akarják tartani.