Volner János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Volner János

Született1969. szeptember 28. (54 éves)
Budapest
PártHuxit Párt (korábbi nevén Volner Párt)

Foglalkozáspolitikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Volner János témájú médiaállományokat.

Volner János (Budapest, 1969. szeptember 28. –) jobboldali politikus, 2010 és 2018 között a Jobbik Magyarországért Mozgalom országgyűlési képviselője, 20102016 között frakcióvezető-helyettese, 2012 és 2018 között a párt alelnöke, 2016 és 2018 között frakcióvezetője. 2018 októberében kilépett a Jobbikból és csatlakozott a Mi Hazánk párthoz, 2020 szeptemberében Volner Párt néven pártot indított.

Életpályája[szerkesztés]

Állítása szerint 18 éves kora előtt kezdett el dolgozni eladóként, munka mellett szerzett érettségit 1988-ban, bár ennek nem maradt megismerhetően dokumentált nyoma.[1] 1989-től 1994-ig a rendőrség állományában dolgozott, ahol állítólag eredményessége miatt többször kitüntették és előléptették, de megismerhető nyoma ennek a rendőri pályának sincs, maga Volner viszont kérkedően is megnyilvánult az állítólagos rendőri pályájával.[1] 1994-től az üzleti életben helyezkedett el, ahol cégvezetőként a kutatás-fejlesztés, a termékgyártás és a kereskedelem területén „széles körű hazai és nemzetközi tapasztalatokra tett szert”, bár a vállalkozásai körül tisztázatlan pénzügyi folyamatok és adócsalás gyanúja is felmerült; egy ízben maga Orbán Viktor is adócsalónak nevezte a Parlamentben. Volner tagadta az ez irányú vádakat.[1] Egyetemi tanulmányait Oroszországban, a nem akkreditált[2] szentpétervári MUFO-n (Mezsdunarodnij Unyiverszityet Fundamentalnovo Obucsenyija, vagyis Alapvető Tanulmányok Nemzetközi Egyeteme) folytatta, 2013-ban szerzett diplomát,[3] ezt a diplomát az azt kiadó intézmény háttere miatt azonban komolytalan minőségűnek titulálták,[4] ahogy a vizsgáit is állítása szerint szinkrontolmács segítségével tette le; a diploma soha nem került honosításra, Orbán pedig az adócsalás mellett ezt is szóvá tette egy ízben, mikor kamuegyetemen szerzett diplomaként szólt róla még 2016-ban.[5][1] Egy időben Csemőn is élt, ahol a helyi Községi Faluszépítő Versenyen 2008-ban és 2015-ben is kapott emlékplakettet. Gyakori témája volt a „cigánybűnözés”, ezt csemői „élményénél” is elővette, amikor ott állítólag cigány fatolvajok ellen lépett fel.[6] Ismerői szerint jól tudta eladni magát a Jobbikban és meggyőzően tudott beszélni, de aktív cselekedetekben már nem jeleskedett túl jól, pártügyekben éppúgy nem, ahogy komolyabb és ezért több munkát igénylő pozíciókat sem ambicionált; később is inkább olyan utakat választott, ami neki a legkedvezőbb, és ha egy általa kiszemelt poszt nem volt számára elérhető továbbállt egy másik pártba, ahogy a Jobbikot a Mi Hazánkra cserélte. Miután azonban a Mi Hazánkból is kilépett és megalakította a saját magáról elnevezett Volner Pártot hangsúlyosan a Fidesz politikájával azonos narratívákat követett, többször szerepelt kormányközeli médiumok műsoraiban, dacára, hogy korábban kritizálta a kormányt és a kormányközeli médiumok is lejárató anyagokat közöltek róla. Volner beterjesztése volt az a 2020 novemberi javaslat is, ami megnehezíti az ellenzéki pártok mandátumszerzési feltételeit, de ezzel kapcsolatban is tagadta, hogy a Fidesz befolyásolta volna. Orbán ekkoriban az évekkel korábbi kritikus megnyilvánulásaihoz képest már úgy hivatkozott rá, mint „utolsó mohikánra”, míg ismerői szerint ő és a pártja is a Fidesz szatelitszervezete lett, mert ahogy fogalmaztak: anyagi érdekből bármilyen ideológiát képes kellő vehemenciával képviselni.[1]

Közéleti tevékenysége[szerkesztés]

2007-ben az elsők között jelentkezett a frissen megalakult Magyar Gárda Mozgalom soraiba, melynek később országos szóvivője lett. 2009 óta a Jobbik tagja. Aktív szerepet vállalt a Jobbik Gazdasági kabinetjének munkájában. 2012 májusában a Jobbik alelnökének választották, amely tisztségében 2014-ben a párt választmánya megerősítette.[7]

A 2010-es országgyűlési választáson a Jobbik Pest megyei listájáról került az Országgyűlésbe, ahol a Jobbik általános frakcióvezető helyetteseként és az Országgyűlés Gazdasági és Informatikai Bizottságának alelnökeként dolgozott.[7]

A 2014-es országgyűlési választáson a Jobbik országos listájának harmadik helyéről került az Országgyűlésbe. Az Országgyűlés Vállalkozásfejlesztési Bizottságának elnöke és az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának tagja.[7] 2016-ig frakcióvezető helyettes, majd Vona Gábor lemondása után frakcióvezető.

2016-ban a Jobbik kongresszusa megerősítette alelnöki posztján. 2018-ban pártja országos listájának 2. helyéről jutott mandátumhoz.

2018. november 10-én Dúró Dóra, Apáti István és Fülöp Erik országgyűlési képviselők társaságában megalakította a Mi Hazánk frakciónak nem minősülő országgyűlési képviselői csoportját.[8]

2019. szeptember 11-én kilépett a Mi Hazánk országgyűlési képviselői csoportjából.[9]

2020. szeptember 19-én tartott sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy új ellenzéki pártot alapít Volner Párt néven és indulni kíván a 2022-es országgyűlési választásokon. Volner úgy vélekedett, hogy a választásokon sem a Fidesz, sem a baloldali összefogás nem tud majd országgyűlési többséget szerezni, ezért kisebbségi kormány alakul majd, ebben az esetben pártja lesz a „mérleg nyelve” és döntő befolyást elérve végrehajthatja programját. 2022. január 31-én bejelentette, hogy pártja nem indul a választásokon.[10]

2022. május 8-án bejelentette, hogy a Volner Pártot átnevezi Huxit Párt névre.[11] Az átnevezés a bejelentés ellenére nem történt meg.

2022 végén szóba került, hogy külgazdasági attasénak küldenék Szingapúrba, dacára, hogy a diplomáciai pozícióhoz semmilyen végzettsége nem volt meg, de 2023 szeptemberére kiderült, hogy ezt az posztot végül „saját döntése miatt” mégsem tölti be.[12]

Nős, előző házasságából két, jelenleg már felnőtt korú gyermeke született.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]