„Nem lehet tovább lélegeztetőgépen tartani az intézményeket”

ZS 0343
2024.04.17. 18:48
Folytatódott a felsőoktatási dolgozók bérezéséről szóló tárgyalás a Kulturális és Innovációs Minisztériumban, négy állami egyetem (BME, ELTE, LFZE, MKE) szakszervezeti vezetői ismét egy asztalhoz ültek Hankó Balázs államtitkárral. Mutatjuk, mire jutottak.

Régóta kongatják a vészharangot a felsőoktatásban dolgozók. Lapunk februárban írt arról, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem több mint 1000 dolgozója írta alá azt a fenntartónak címzett nyílt levelet, amelyben azonnali béremelést és más reformokat követelnek. A kezdeményezéshez azóta három másik, állami fenntartásban maradt egyetem is csatlakozott, így az aláírók száma mostanra a kétezret is meghaladta.

A dokumentumban leszögezik: örvendetes, hogy a közoktatásban volt béremelés, de a felsőoktatásban is időszerű lenne.

„Egy PhD-fokozattal rendelkező egyetemi adjunktus havi alapilletménye bruttó 277 200 forint, ami a munkáltatói döntésen alapuló 40 600 forint, valamint a garantált bérminimumra történő 48 800 forint kiegészítéssel együtt bruttó 366 600 forint. A vezető beosztású egyetemi docensek bruttó garantált havi bére is csupán 535 200 forint. A doktoranduszok – akik általában mind a kutatási, mind az oktatási, mind az adminisztrációs teendőkből kiveszik a részüket – a tanulmányaik első két évében 140 000 forint, második két évében 180 000 forint havi ösztöndíjat kapnak, amiből képtelenség ma Magyarországon megélni. A dolgozók és doktoranduszok közül sokan a tisztességes megélhetés érdekében másod-, harmadállást kényszerülnek vállalni, ami hamar kiégéshez és az egyetemi pálya elhagyásához vezet” – hívták fel a figyelmet.

A változást szorgalmazók céljaik elérése érdekében hat pontban követelik:

  • A munkáltatói döntésen alapuló illetmény (2021–2022-től bevezetett „15+15 százalék”) beépítését az alapbérbe,
  • az így létrejövő garantált alapbérek legalább 50 százalékos azonnali emelését minden munkakörben és beosztásban; az oktatói-kutatói és a közalkalmazotti bértáblák felülvizsgálatát,
  • a nemzetgazdasági átlagnak megfelelő garantált tanársegédi minimumbér bevezetését és bértáblában való rögzítését; a további oktatókollégák, illetve a kutatást-oktatást támogató kollégák bérezésének ehhez igazítását,
  • inflációkövető garantált éves emelést,
  • a doktori ösztöndíjak azonnali, 100 százalékos megemelését és hosszú távú értékállóságának biztosítását a garantált bérminimumhoz való igazítással,
  • és az egyetemek alapvető működési feltételét biztosító ún. költségkeret („fejpénz”) 2018 óta változatlan értékének 60 százalékát elvesztő összeg legalább 50 százalékkal történő azonnali emelését.

A követelések ügyében tartott tárgyalást 16:30-ra hirdették meg a Kulturális és Innovációs Minisztérium Honvéd utcai épületébe, ahol már nem sokkal 16 óra előtt gyülekezni kezdtek a támogatásukat kifejező demonstrálók.

Közvetlenül a tárgyalás előtt Gregor Anikó, az ELTE docense, az Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) kari titkára arról beszélt: Nemcsak a dolgozók, hanem a diákok érdekeit is képviselik.

Azért jöttünk, hogy ne csak a béradatok értelmezése legyen innovatív és kreatív, hanem az is, ahogyan a követeléseinket teljesítik. (…) A követelések nemcsak az oktatókra és a kutatókra vonatkoznak, hanem a karbantartókra, a levéltárosokra, a könyvtárosokra, és az adminisztratív dolgozókra is. Nem lehet tovább lélegeztetőgépen tartani az intézményeket

– fogalmazott, hozzátéve, hogy csak az ELTE-n 50 százalékkal emelkedtek a működés költségei, és ezt már lehetetlen kigazdálkodni.

A rövid felszólalás után egy hétfős delegáció ment be az épületbe. Az egyetemek képviselői ugyanakkor hangsúlyozták: a nyolcadik tag az utcán lévő körülbelül 100 fős tömeg, akiket képviselni szeretnének azzal, hogy begyűjtik a bérpapírjaikat, és azokat szintén beviszik az épületbe.

Többen molinókon, táblákon is feltüntették, mennyit keresnek: „253 489 forint”, „252 ezer” – ilyen és ehhez hasonló feliratokkal lehetett találkozni.

Azt követően, hogy megkezdődött a tárgyalás, különböző performanszok következtek, melyek keretében az alábbiak hangoztak el:

  • „Nem konzultálni jöttünk, ez a szó ugyanis már elhasználódott. Tárgyalni jöttünk, megbeszélni és döntéseket előkészíteni.”
  • „Államtitkár úr azt mondta, türelmet kér. De ezt nem mondhatjuk a boltban fizetésnél.”
  • „Elhangzott már az is, hogy a Képzőművészeti Egyetemen elkészült alkotásokat el lehetne adni. Professzorokat talán ne lehessen örökbe fogadni?”

„Kis eredmények, de már tisztábban látunk”

A körülbelül másfél órán át tartó tárgyalás után a delegáció két tagja adott tájékoztatást az odabent történtekről.

Gregor Anikó arról beszélt: a kormány nemcsak a hadipari fejlesztéseket szereti, hanem a számháborút is.

Majd át is adta a szót Tátrai Annamáriának, az ELTE egyetemi adjunktusának, aki elmondta:

Abban történt előrelépés, hogy tisztáztuk, az az ELTE-n és BME-n megvalósuló átlagbér – amiről az államtitkár úr beszélt – minden kiválósági alapot, tehát még a pályázati forrásokat is tartalmazza. Emiatt van, hogy az általa kommunikált szám nagyban különbözik attól, amit valójában egy belépő kollégának garantálni tudnak. Csak egy példa: az egyetemi tanároknál ez a bér 646 ezer forint, míg az általa említett illetmény 1,2 millió forint. Arra kaptunk ígéretet, hogy megvizsgálja, ezt a különbözetet miképp lehet áthidalni. Egyetértettünk abban, hogy szükséges a bérfejlesztés, és a béreinket a diplomás átlagbérhez kell igazítani

– jelentette ki az adjunktus, hozzátéve, hogy Hankó Balázs az általuk vitt grafikonokat, adatokat is elkérte, azokat örömmel küldik majd át neki. Tátrai Annamária megjegyezte azt is: ezek ugyan még kis eredmények, de legalább már tisztábban látnak, s abban maradtak, hogy két hét múlva újra találkoznak.

(Borítókép: Tátrai Annamária. Fotó: Szollár Zsófi / Index)