Csomag gyerek

Gyerekeket küldtek csomagként

1913 januárjában egy ohiói házaspár a saját csecsemőjüket adták postára. A Beague család 15 centet fizetett a bélyegekre, valamint egy ismeretlen összeget, hogy 50 dollárra biztosítsák a gyermeket, majd átadták a postásnak, aki a nagymamája házánál kézbesítette a fiút.

1913. január 1-jén, amikor a postahivatalok elkezdtek kb. 1,8 kg-nál nehezebb csomagokat is fogadni, még nem voltak egyértelmű szabályok arra vonatkozóan, hogy mit lehet postán küldeni, és mit nem. Az emberek azonnal elkezdték feszegetni a határokat, és olyan különös „csomagokat” adtak fel, mint például tojások, téglák és kígyók. 1913 és 1915 között pedig legalább hét dokumentált esetet találtak, amikor gyermekeket küldtek postán. Bár ez nem volt elterjedt gyakorlat, hosszú távú utazások esetén olcsóbb lehetett bélyegeket venni és vasúti postán küldeni a gyermeket, mint vonatjegyet vásárolni számára.

Ráadásul azok a szülők, akik így küldték gyermekeiket, nem idegenekre bízták őket. Vidéken sok család jól ismerte a saját postását. Azonban azok a népszerű fényképek, amelyeken postások táskában visznek csecsemőket, csak megrendezett fotók voltak, viccnek szánták őket.

1914-ben hivatalosan betiltották az emberek feladását postai küldeményként. Ennek ellenére az új szabályozás sem vetett azonnal véget a gyerekek postázásának. 1915 augusztusában a hároméves Maud Smith volt az utolsó gyermek, akit postán küldtek el az Egyesült Államokban.

Németországban létezik egy fa, amelyhez leveleket lehet küldeni, és így segíti a párok egymásra találását. Tudj meg róla többet az alábbi cikkünkből.