Bélbaktériumaink és a depresszió: újabb összefüggésekre derült fény

A beleinkben lakó baktériumok működése kihathat lelkiállapotunkra, így a depresszióra is – állítják régóta tudósok. Egy új kutatás ismételten igyekszik ezt aláhúzni.

Bélrendszerünk baktériumai egyre több kutatás tárgyát képezik világszerte. Míg tíz évvel ezelőtt csupán fantasztikus teóriának hatott az az elképzelés, hogy ezek a mikroorganizmusok kihatással lehetnek idegrendszerünk egészségére, manapság mindez már komoly tudományos diskurzusok témájául szolgál. De pontosan hogyan működik a bélrendszerünk és agyunk között húzódó „tengely”? Egy, a Nature Biology folyóiratban nemrég megjelent belga kutatás, melyet a Nature cikke idéz, a két rendszer kapcsolatára újabb bizonyítékokat igyekezett találni.

Ezek a baktériumok felelősek a depresszióért?

Számos vita övezi azon kutatásokat, melyek azt fejtegetik, miként befolyásolhatja a beleinkben élő trilliárdnyi apró élőlény agyunk bizonyos működéseit, például az emlékezetet és a szociális viselkedést, illetve hogyan befolyásolják a különböző lelki problémák, például a depresszió kialakulását. A legtöbb kutatás, ami a témában született, azzal érvel, hogy korrelációt állapít meg bélbaktériumaink működései és bizonyos idegi folyamatok között. Ez azonban nem feltételez oksági kapcsolatot a két jelenség között, hiszen azok történhetnek pusztán véletlenszerűen egyidejűleg. Emellett számos kutatás állatokon végzett kísérletek eredményeiből indul ki, vagy az emberi alanyok esetében nem vesz tekintetbe olyan környezeti tényezőket, mint például az adott személy étrendje vagy esetleges gyógyszerfüggősége.

A bélbaktériumok és a depresszió kapcsolatát megértve új távlatok nyílhatnak a táplálkozástudomány számára is
A bélbaktériumok és a depresszió kapcsolatát megértve új távlatok nyílhatnak a táplálkozástudomány számára isUwe Krejci / Getty Images Hungary

Jelen kutatásban, mely a belgiumi Flamand Bélflóraprojekt keretein belül született, a szakemberek a több mint ezer résztvevő székletében található mikroorganizmusokat vizsgálták meg DNS-szekvenálással. Ezt követően az egyes alanyok bélflóráiban talált eltéréseket összevetették a szóban forgó személyek életminőségével és depresszióra való hajlamával. Utóbbi információkat a szakorvosi vélemények és a résztvevők saját beszámolói alapján gyűjtötték a tudósok. Ezután az így kapott eredményeket összehasonlították egy korábbi, 1063 személy részvételével történt holland vizsgálat tanulságaival. Végül, összesítve mindezt, a kutatók aszerint katalogizálták a különböző baktériumtípusokat, hogy mennyire képesek olyan molekulákat termelni vagy visszaszorítani, melyek interakcióba léphetnek idegrendszerünkkel.

A tudósok végül kétféle baktériumnemzetséget találtak, a coprococcust, illetve a dialistert, melyek kisebb mértékben vannak jelen a depresszióban szenvedő emberek bélrendszerében, mint egészséges társaikéban. Emellett sikerült megállapítaniuk, hogy bélflóránk minél több 3,4-dihidroxifenilt képes termelni – mely a dopamin bomlásterméke –, annál boldogabb az általános közérzetünk. Eddig egyértelműen ez a kutatás bizonyította legjobban a beleink mikrovilágának és a mentális állapotaink közötti kapcsolat meglétét.

Természetesen mindez még mindig pusztán korreláció, nem pedig oksági kapcsolat. Tudjuk azonban, hogy bélflóránk képes különböző neurotranszmitterként funkcionáló, illetve idegileg aktív vegyületek létrehozására vagy stimulálására, ezek közé tartozik például a szerotonin, a gamma-amino-vajsav vagy a dopamin, és hogy ezek az anyagok maguk is képesek a baktériumok fejlődését befolyásolni. A kérdés, melyre a tudománynak még válaszolnia kell, hogy pontosan miként képesek ezek a folyamatok módosítani idegrendszerünk működését, és hogyan hat mindez (fizikai és lelki) egészségi állapotunkra. A bélbaktériumok és depresszió kapcsolatát elemző átfogó cikkünket az alábbi linken olvashatod el:

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek