Olyan helyre dugta a csempészárut ez a nő, ahol senki nem találta meg soha

Mai kattintásvadászat-paródiánk főhőse Árpádházi Szent Erzsébet, aki kötényébe rejtve csempészett élelmet a rászorulóknak. A NER hivatalos cafeteriaszentjét végül isteni csoda mentette meg a lebukástól: a kérdőre vonás pillanatában a ruhájából étel helyett váratlanul rózsák hullottak a földre.

Árpád-házi Szent Erzsébet önmegtartóztató életmódja mellett karitatív tevékenységéről és az alakja köré fonódó csodás legendákról volt híres – olyannyira, hogy IX. Gergely pápa már a halála után négy évvel szentté avatta.

Erzsébet II. András magyar király és Merániai Gertrúd királyné (akit az utókor leginkább Katona József Bánk Bánjából ismer) öt gyermeke közül a harmadikként látta meg a napvilágot, bátyja a későbbi IV. Béla király volt. A hagyomány szerint Erzsébet 1207. július 7-én született, de a pontos dátum viták tárgyát képezi. Szintén nem tudjuk biztosra születésének helyét: a legtöbb forrás Sárospatakot említi, de lehetséges, hogy a királylány Óbudán vagy Pozsonyban született. A kis Erzsébetet diplomáciai érdekből már nagyon korán, négyéves korában eljegyezték I. Hermann türingiai tartománygróf fiával, aki szintén a Hermann nevet viselte. Egy évvel később leendő apósa udvarába, Eisenachba küldték, ahol az irodalom- és zenekedvelő grófnak hála alapos nevelést kapott. Az ifjabb Hermann azonban fiatalon meghalt, ezért végül Erzsébet tizennégy éves korában a fiú öccsével, Lajossal kelt egybe. A pár a wartburgi várban élt és uralkodott.

Kultbait – ez a cikk meg mi a szösz?

Csak görgettél az információáradatban, és egyszerre megakadt a szemed ezen a címen? Elkapott a csúsztatás, a féligazság, beszippantott a botrány reménye? Nem vagy egyedül. Ennyi inger között már sokszor csak arra kapjuk fel a fejünket, ami igazán üt, ami kilóg a többi közül. Nem véletlenül van tele a net kattintásvadász címekkel, amik mögött általában semmi értékeset nem találsz, míg a tényleg alapos, minőségi tartalmak gyakran elvesznek a hírversenyben.

Nekünk fontos, hogy kapj is valamit az idődért, ahogy az is, hogy észrevedd, ha át akarnak vágni, hogy tudatosítsd, hogyan is érdemes felelősen fogyasztani az online írásokat. Így született meg új sorozatunk: napi kultúraadag, címében korunk ingerszintjéhez igazítva. Ez a kultbait.

Lajos és Erzsébet, akik gyerekkori pajtások voltak, boldog házasságban éltek, három gyerekük született. Erzsébet már fiatalon igen mértéktartó életet élt, és szokatlanul buzgó vallásosságról tett tanúbizonyságot. A szerzetesekhez hasonlóan vezeklőövet hordott, ostorozta magát, gyakran böjtölt, éjszakánként virrasztott. Környezete nem nézte jó szemmel ezt, és azt is a szemére vetették, hogy fittyet hány az udvari etikettre. A grófné sokat törődött a szegényekkel: menedékhelyet alapított árva gyerekek részére, huszonnyolc férőhelyes kórházat hozott létre, ahol ő maga is segített a betegápolásban. 1225-ben Lajos II. Frigyes császár hűbéreseként hadba indult a Szentföldre, és feleségére hagyta a tartomány irányítását. Erzsébet ekkor is a szegényekkel foglalkozott elsősorban: az udvari kincstár terhére adakozott. Az éhínséget élelmiszerosztással igyekezett orvosolni, a hontalanokat befogadta a palotába.

Ezt a „pazarlást” végképp nem nézte jó szemmel az udvari környezet, különösen Lajos két öccse, Konrád és Raspe Henrik. A legenda szerint egy alkalommal rokonai rajtakapták Erzsébetet, amint a palotából élelmet próbál kicsempészni a rászorulóknak. Amikor megkérdezték, mit cipel magával, ő azt válaszolta, rózsákat. Megkérték, hogy mutassa meg, és csodák csodájára a köténye valóban rózsákkal volt tele. Lajos visszatértekor jóváhagyta felesége intézkedéseit, öccsei tehetetlenek voltak. Két évvel később Lajos a következő keresztes hadjáratból hazafelé váratlanul megbetegedett és elhunyt (harmadik gyermekét, Gertrúdot sohasem láthatta). Férje halála lesújtotta Erzsébetet, aki egyre inkább a vallás és az aszketizmus felé fordult. Konrád és Henrik kegyetlenül bántak a fiatal özveggyel, kiforgatták a vagyonából, ezért gyermekeivel elhagyta Wartburg várát és Eisenbachba, majd a bambergi püspökhöz ment.

Erzsébet fonásból és megmaradt ékszerei eladásából tartotta fenn magát és három gyermekét. Gergely pápa és az általa kijelölt szigorú nevelő, Konrád testvér próbálták rávenni, hogy házasodjon meg újra. A kérők között volt II. Frigyes császár is, Erzsébet azonban kérlelhetetlen maradt, nem volt hajlandó újra házasságot kötni. Idővel sikerült visszaszereznie vagyona egy részét, melynek negyedét a szegényeknek adta és ünnepséget rendezett közöttük. Nemsokára úgy döntött, felhagy a világi élettel, és Marburgba költözött, ahol belépett a harmadrendű ferences apácák közé. Édesapja hiába hívta többször is, hogy térjen vissza Magyarországra, soha többet nem hagyta el a karintiai kisvárost és a rendet. Aszketikus életmódja idővel teljesen felőrölte az egészségét. Mindössze huszonnégy évesen halt meg, 1231. november 17-én. A legenda szerint három nappal előre megjósolta halálának napját, a halálos ágyán pedig magyarul énekelt dicsőítő himnuszokat.

Erzsébet és a rózsák csodája
Erzsébet és a rózsák csodájaUniversalImagesGroup / Getty Images Hungary

Erzsébet halála után több csodás eseményt jegyeztek fel róla. Sírja mellett csodás gyógyulások történtek, amelyeknek a híre hamar eljutott a nagyvilágba, ezért Gergely pápa kezdeményezte az elhunyt szentté avatását. Az ünnepélyes ceremóniára a perugiai domonkos kolostorban került sor 1235 pünkösdjén. Az Erzsébet-kultusz nagyon gyorsan terjedt Európában, már a 13. században számtalan kórházat, templomot és kolostort emeltek az emlékére. Az egyik első templomot testvére, IV. Béla emelte neki Kápolnán. A leghíresebb a 16. században épített kassai Szent Erzsébet-dóm, de Párizsban, Londonban és Bogotában is áll róla elnevezett templom. A katolikus naptárba az 1600-as években vették fel temetésének napját, november 19-ét mint Szent Erzsébet ünnepét. A 20. században naptárreform miatt az ünnepnap november 17-re került, de Magyarországon továbbra is 19-én tartják. Szent Erzsébetet gyakran korsóval ábrázolják, mellyel a szegényeknek ad inni, jelképe továbbá a pálmaág, ami a halál felett aratott győzelmet szimbolizálja.

Liszt Ferenc oratóriumot írt Szent Erzsébet legendája címmel, Ferenc József császár pedig a néhai szent, illetve saját felesége, Erzsébet királyné (Sissi) emlékére alapította az Erzsébet-rendet. Az 1930-as években az ő nevét vette fel Pestszenterzsébet városa, mely ma Pesterzsébet néven Budapest 20. kerülete. Szintén Erzsébet legendája után kapta nevét a 7. kerületi Rózsák tere. A téren áll az Árpád-házi Szent Erzsébet Plébániatemplom, és szobor is hirdeti a néhai szent emlékezetét (Erzsébetváros, az Erzsébet körút és az Erzsébet híd nem Szent Erzsébet, hanem Sissi királyné nevét viseli). A 19. században a francia író-politikus, Charles de Montalembert írt regényt Árpád-házi Szent Erzsébet élete címmel, idehaza Harsányi Lajos költő tollából született regény 1928-ban (A szent asszony).

Ha érdekel a kultúra, ne mulaszd el tegnapi kultbaitünket sem:

A cikk az ajánló után folytatódik

Megjelent az új Dívány-könyv!

A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Mustra