Az emberi figyelem olyan, mint egy zseblámpa. A környezet bizonyos ingereit képesek vagyunk szelektíven megvilágítani vele, ám ez egyúttal azt is jelenti, hogy más dolgok teljes sötétségben maradnak. Lényegében ez történik Blackstone mutatványában is. Míg a publikum a szalagokra figyel, addig a bűvész asszisztense az orruk előtt vezeti be a szamarat a színpadra, mégsem tűnik fel senkinek ez az „aprócska” mozzanat. Senki sem figyel fel az állatra, mert Blackstone képes hosszú percekig kézben tartani több tucat ember koncentrációját. Ebben áll a hatalma.
Az ilyen típusú félrevezetések más trükkökben, élethelyzetekben, kísérletekben is rendre felbukkannak, hogy ámulatba ejtsenek, vagy éppen veszélybe sodorjanak minket. Alább ezekből válogattunk David Britland, a Medium egyik szerzőjének gyűjtése alapján.
Figyeld a kezemet
Azt a funkciót, amelyet Blackstone trükkjében a színes selyemszalagok láttak el, más esetekben a bűvész keze, teste, mozdulatai veszik át. Ezt példázza az alábbi videóban Slydini produkciója, amely során a kiválasztott személy árgus szemekkel figyeli a bűvész ujjait, és próbálja kitalálni, hogyan képes eltünteti a papírgalacsinokat. Közben a közönség jókat derül azon, ahogy egy óvatlan pillanatban Slydini az illető feje fölött dobálja át az összegyűrt papírokat. Szinte hihetetlen, hogy a széken ülő férfi nem veszi észre, hogy a bolondját járatják vele. Mivel túl közelről figyeli az eseményeket, nem képes látni, hogy mi zajlik.
A megfelelő pillanat kiválasztása
A következő videó azt szemlélteti, mennyire zseniális volt Heba Haba Al abban, hogy megérezze a mutatvány elvégzésére alkalmas lehetőséget, azt a századmásodpercet, amikor senki sem figyel. A New York-i bárokban ismert bűvész egyik kedvenc trükkje volt, hogy a néző által kiválasztott kártyalapot eltüntette a pakliból. Az emberek már ekkor hitetlenkedni kezdtek, hát még akkor, amikor rájöttek, hogy a lap az előttük álló korsó alatt bújik meg! Mivel az ital végig szem előtt volt, nagyon nehéz volt elképzelni, hogy Heba észrevétlenül fel tudta emelni. Pedig pontosan ez történt.
A legkisebb kihagyás is rendkívül veszélyes lehet
Súlyos balesetek származhatnak abból, ha vezetés közben babrálsz, cigizel, mobilozol. Ez utóbbira igyekezett felhívni a figyelmet egy német autómárka egy szellemes kampány keretében. Hongkongi mozinézőknek kezdtek el vetíteni egy, a sofőr szemszögéből készült rövidfilmet. Egy technológiai megoldás révén a szervezők el tudták érni azt, hogy a mit sem sejtő látogatók egyszerre kapjanak mindannyian sms-t a telefonjukra. Sokan elő is szedték a készüléket, s mire felpillantottak a kütyüről, döbbenten tapasztalták, hogy az autó nagy robajjal fának ütközött. A videó hatásos módon mutatja be, hogy ha másra figyelsz a volán mögött, akkor gyakorlatilag hosszú másodpercekig vakon vezetsz. Ezzel magadat, az utasaidat és a többi közlekedőt egyaránt veszélyezteted.
Nehéz észrevenni azt, amire nem számítunk
Léteznek megfigyelésen alapuló foglalkozások, amelyek vizsgálata igazi kánaán a kognitív pszichológusok számára. Egy ötletes kísérletben például azt nézték meg, hogy radiológusoknak feltűnik-e, ha CT-felvételekre egy miniatűr gorilla képét montírozzák a tudósok. Az találták, hogy a szakemberek 80 százaléka egyáltalán nem vette észre az ábrát, holott az 50 százalékuk egyenesen rá is nézett, ahogyan az a tekintetkövető szoftver méréseiből kiderült. Mielőtt azonban bárki követ vetne a radiológusokra, fontos hangsúlyozni: a nem szakemberekből álló kontrollcsoportból senkinek, de senkinek nem tűnt fel a gorilla. Egész egyszerűen arról van szó, hogy a várakozásainkkal éles ellentétben álló ingereket nehezen azonosítjuk még akkor is, ha amúgy figyelmesek vagyunk a munkánkban.
Ha valakit követsz, megszűnhet a világ többi része
2011-ben új, rendkívül izgalmas kísérlettel állt elő Daniel Simons és Christopher Chabris világhírű párosa. A demonstráció során a résztvevőknek egy kutatót kellett 3 percig követni, és azt számolni közben, hogy az illető hányszor érinti meg a fejét. Amíg a személyek a feladatra koncentráltak, az útvonal mentén beépített emberek verekedést szimuláltak: két férfi úgy tett, mintha ütlegelne és rugdosna egy harmadikat. Amikor este végezték a kísérletet, az emberek 60 százaléka egyáltalán nem vette észre a dulakodást! A bűncselekmény azon résztvevők 40 százalékának sem tűnt fel, akik fényes nappal követték a kutatót.
A cikk az ajánló után folytatódik
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
A kísérlet apropóját az adta, hogy a ’90-es években 34 hónap letöltendő börtönbüntetésre ítéltek egy Kenneth Conley nevű rendőrt. Conley egy éjjel éppen egy gyanúsított után szaladt (akit sikeresen el is kapott), és később azt állította, hogy eközben nem látta, hogy az út mellett két kollégája súlyosan bántalmaz egy fekete férfit. A férfiról később kiderült, hogy beépített rendőr volt, és az eljárás során felmerült a gyanú, hogy a korrupt munkatársak akartak leszámolni vele, nehogy leplezze őket. Conley bűnrészességére utalt, hogy az esküdtek elképzelhetetlennek tartották, hogy ne vette volna észre, hogy az orra előtt püfölnek egy másik embert.
Simons és Chabris kísérlete azonban bebizonyította, hogy ez igenis lehetséges, pláne, ha nemcsak követsz, hanem üldözöl valakit. Persze ettől még nem tudjuk, hogy pontosan mi történt azon az éjjelen, de könnyen meglehet, hogy Conley enyhébb büntetést kap, ha már akkor annyit tudunk az emberi figyelem működéséről, mint manapság. Ebben úttörő szerepe volt a két tudósnak, akiknek leghíresebb kísérletéről korábbi cikkünkben olvashatsz:
