A munkahelyi légkör alapvetően befolyásolja a mentális jóllétünket és a produktivitásunkat, a többiekkel ápolt kapcsolatunk pedig azután is hat ránk, hogy lejárt az aznapi munkaidő. Ugyanakkor mélyen gyökerezik a fejekben az a nézet, hogy a szakmai és a magánéleti dolgokat nem kéne vegyíteni: legyél jóban mindenkivel, de ne engedj magadhoz túl közel senkit se, abból mindig csak a bonyodalom van.
A témával kapcsolatos ambivalens véleményeket az illinoisi Olivet Nazaret Egyetem kutatói is érzékelték, így tudományos eszközökkel fogtak bele a kérdés vizsgálatába. Felmérésükbe 3000, teljes munkaidőben dolgozó amerikait vontak be, és arra voltak kíváncsiak, hogy mit gondolnak megkérdezettek a munkahelyi barátságokról. A Világgazdasági Fórum összefoglalója alapján mutatjuk a legizgalmasabb eredményeket.
Nem biztos, hogy a munkahelyen kívül is működik
A válaszadók 82 százaléka dolgozik legalább egy olyan személlyel, akit a barátjának tart, átlagban pedig 5 barátjuk volt az embereknek a munkahelyükön. Amikor sorra kellett venniük az összes kollégájukat, akkor közülük 41 százalék a munkatársak, 22 százalék az idegenek, 20 százalék a csak munkahelyi barátok, 15 százalék az igaz barátok és 2 százalék az ellenség kategóriába került. Ebből az eredményből jól látszik, hogy azért relatíve alacsony azoknak a munkahelyi barátságoknak a száma, amelyeket az élet más területein is működőképesnek gondolnak az emberek. A résztvevők 20 százaléka szervezett hetente találkozót a munkahelyén kívül is a kollégáival, 26 százalék egyszer egy hónapban, a többiek pedig még ennél is ritkábban. 53 százalék volt továbbá azok aránya, akik összeismertették a munkahelyi és a máshonnan szerzett barátaikat, 69 százalék viszont bemutatta a partnerét a munkatársainak.
Hány olyan személy van a munkahelyeden, akit igaz barátodnak tartasz?
Ezekben az ágazatokban formálódnak könnyebben a barátságok
A vizsgálatból az is kiderült, hogy melyik területen átlagosan mennyi barátjuk van a dolgozóknak a munkahelyeiken. Ebben a szállítmányozás járt az élen, ahol átlagban 10 barátot soroltak fel az emberek, 8 barátot említettek a pénzügyesek, a banki alkalmazottak és a számvitelesek, 7-et pedig a marketinggel, reklámmal, PR-ral foglalkozó személyek. A legkevesebb munkahelyi baráttal azok rendelkeztek, akiknek kevesebb munkatársuk van, vagy többnyire hivatalos keretek között tudnak érintkezni a többiekkel. Így az ingatlanosoknak és az otthonról végezhető munkákat vállalóknak 3 munkahelyi barátjuk volt, a közigazgatásban dolgozóknak és a jogászoknak pedig 4. A legtöbb helyen egyébként meglehetősen gyorsan formálódnak a barátságok: az emberek több mint fele heteken belül barátokra lel egy új munkahelyen, míg csak az egyharmaduk mondta azt, hogy neki minimum fél év szükségeltetik ehhez.
Mi mindenről lehet beszélgetni?
A munkahelyi és az azon kívüli létezés merev szétválasztása nem igazán lehetséges, másrészt nem is feltétlenül kívánatos. Általában könnyebben tudunk a munkánkra fókuszálni, ha van terünk egy kicsit kiventillálni mindazt, ami nyomaszt vagy éppen feldob minket. Az emberek 58 százaléka megbeszéli a szerelmi életét a kollégáival, 53 százalék az egészségi állapotát, 33 százalék pedig az anyagi helyzetét. Azért a fő téma továbbra is a többi munkatárssal való konfliktusok kitárgyalása lesz: 64 százalék erről szokott beszélgetni azokkal, akikkel jóban van az irodában.
Sajnos nem olyan tartósak, mint hisszük
Amikor nap mint nap együtt dolgozunk valakivel és megszeretjük, akkor hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy később is barátok tudunk maradni, bárhova is sodor minket az élet. A megkérdezettek válaszai alapján ez nincs feltétlenül így: mindössze 18 százalék számolt be arról, hogy munkahelyváltást követően is közeli kapcsolatban maradt az egykori kollégájával. 55 százalék volt az, aki kicsit tartotta a kapcsolatot, 27 százalék pedig nem igazán. Mindez persze még nem jelenti azt, hogy ne volna érdemes barátságokat kötnünk a munkahelyünkön. Persze negatív érzéseket kelthet bennünk, amikor valaki távozik a csapatból, ami ráadásul elég gyakran megtörténhet, hiszen ma már az emberek többsége pár évente munkahelyet vált.
De talán azt is érdemes átgondolnunk, ahogy magáról a barátságról vélekedünk. Ahelyett, hogy folyton azon kesergünk, hogy kivel távolodtunk el egymástól, tekinthetünk úgy is a barátainkra, mint útitársakra, akikkel az életünk bizonyos szakaszaiban hol szorosabban, hol lazábban tudunk kötődni egymáshoz. Ha ezt a hullámzást természetesként tudjuk kezelni, akkor rájöhetünk, hogy semmit nem von le az együtt töltött idő jelentőségéből az, hogy ma már kevesebbszer vagy egyáltalán nem találkozunk.
Tartod a kapcsolatot azokkal, akik a legjobb barátaid voltak a mostanit megelőző munkahelyeden?
A munkahelyi barátságaink boldogabbá tehetnek
Már a ’90-es évek végén publikált Gallup-felmérések azt mutatták, hogy számos pozitív hatása van annak, ha valakinek van egy legjobb barátja a munkahelyén. Azok közül, akik igaznak tartották magukra ezt az állítást, 43 százalék kapott a kérdőív kitöltését megelőző egy hét során elismerést vagy dicséretet a munkájáért, 37 százalék pedig azt mondta, hogy van olyan kollégája, aki támogatja a személyes és a szakmai fejlődését. Egy 2014-es LinkedIn-tanulmány hasonló eredményeket hozott. Azt találták, hogy az emberek közel fele úgy érzi, hogy a munkahelyi barátságaik hozzájárulnak az általános boldogságukhoz.
A cégvezetőknek is megéri, bizonyos keretek között
Számos pozitív érzésünk származhat abból, ha olyan munkatársakkal vagyunk körülvéve nap mint nap, akiket kedvelünk. Mindez ráadásul a munkahely számára is felettébb hasznos. Ez jött ki Teresa Amabile, a Harvard Business School professzorának kutatásai során is, aki 7 nagyvállalat innovációs csapatának mintegy 12 ezer naplóbejegyzését elemezve arra jutott, hogy a munkahelyi barátokkal rendelkező emberek kétszer akkora elköteleződést mutatnak, mint mások: motiváltabbak, jobban bíznak a kollégáikban, bajtársiasságot élnek meg velük kapcsolatban, és lojálisabbak a céghez is.
Egy 2015-ben végzett vizsgálat szintén a munkahelyi barátságok teljesítménynövelő hatását emelte ki. Ez részben annak köszönhető, hogy bátrabban merjük azok segítségét kérni, akikkel jóban vagyunk. Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy a barátkozás a munka rovására megy, a dolgozók eldumálják az időt. Érzelmileg az is megterhelő helyzet lehet, ha az eddig egy szinten tevékenykedő kollégák közül előléptetnek valakit. Ha azonban tudjuk kezelni ezeket a dinamikákat, és megfelelő időkeretek között tartjuk a beszélgetéseinket, akkor jóformán csak nyerni tudunk ezekből a barátságokból, nem is keveset.
