Az északi nép felnőtt lakosságának mintegy harmada rendszeresen szaunázik. Tudva, hogy mennyi mindenben járnak jó úton nyelvrokonaink, a legtöbben úgy gondoljuk, ebben is igazuk van. Vajon népszerűség és egészségesség karöltve járnak, ha a szaunázásról van szó? A Harvard Health Publishing ennek járt utána.
Hogyan is néz ki a finn szauna?
A finn szauna egy egyszerű, fával borított falú helyiség, melyben – napjainkban – elektromos fűtési rendszer csinál meleget, a rápakolt köveket átforrósítva hosszan meg is tartva a kívánt hőt. A hőmérséklet nem teljesen egyenletes, minél magasabban ülsz le, annál keményebb vagy: a hőmérséklet a padló közelében mért 30 fok körüli értéknél indul, a magasban már akár 85 fok is lehet. A törökfürdővel ellentétben a finn szaunában alapvetően szárazság uralkodik, a páratartalom körülbelül 10-20 százalék között mozog. A modern szaunákban óránként 3-8 alkalommal keringető rendszer cserél levegőt.
Mi történik a testemmel, amikor szaunázom?
A meleg, sőt forró levegő bizonyítottan hatást gyakorol az emberi testre. Az izzadás azonnal megkezdődik, egy átlagos szaunázó egyetlen szeánsz alatt fél litert is verejtékezhet, még akkor is, ha a száraz levegőben történő extra gyors párolgás miatt ezt nem is biztos, hogy észreveszi. A bőr is hamar átmelegszik, akár 40 fokos is lehet a felszíne, a test többi részében pedig a hőemelkedéshez hasonló 37-38 fok közötti érték áll be.
A testhőmérséklet változását könnyű mérni, de még fontosabb, hogy a szív jelzéseit is jól értsük. A hőkamrában töltött időszakban a pulzus akár 30 százalékkal is növekedhet. Ennek eredményeként a szív akár a szokásos vérmennyiség dupláját is pumpálhatja lökésenként. A vér nagy része egyenesen a bőrbe áramlik (nem véletlenül leszel nagyon piros), a belső szervek vérellátását viszont inkább csökkenti a szervezet: fontos, hogy ne melegedjenek túl. Ha végeztél a szaunázással, a fenti értékek hamar az eredetire állnak vissza.
Jó, de mi lesz a szívemmel?
Amíg te békésen ücsörögsz a padokon, a szíved keményen dolgozik. A szauna szívre gyakorolt élettani hatásairól elsősorban finn kutatások számolnak be, s legtöbbször arra jutnak, hogy a szív, még ha fokozott igénybevétel alá is kerül, nem károsodik szaunázáskor.
Egy 16 hónapon átívelő, 1631 szívrohamos esetet vizsgáló tanulmány rámutatott, hogy a rohamok csupán 1,8 százalékában ért nemrég szaunázót a baj, s hasonló megfigyelésre jutott egy másik vizsgálat is. Itt egy 6175 főt bevonó vizsgálatban 1,7 százalék volt az olyan esetek aránya, ahol a résztvevő a szívroham bekövetkezése előtti 24 órában szaunázott, de ezeknek az eseteknek a többségében alkoholt is fogyasztott. A rendszeresen szaunázó finnek csaknem 40 százalékos arányát figyelembe véve, ezek az adatok megnyugtatóak, de te azért inkább a saját tested jelzéseire figyelj.
Nem csak a finnek szaunáznak
Kanadában azt vizsgálták meg (16 szívbetegséggel kezelt páciens esetében), hogy hogyan hat 15 percnyi szaunázás, illetve 15 percnyi hagyományos terheléses vizsgálat a szívbetegek keringésére. A szaunázás során (szemben a terheléses vizsgálattal) egyik páciens sem tapasztalt mellkasi fájdalmat, nem lépett fel szívritmuszavar és az EKG is változatlan értékeket mutatott. És bár a szaunázás során is nagyobb mennyiségű vér áramlott az alanyok szívébe, ennek hatása kisebb volt, mint a testmozgással kiváltott keringési jelenségeknek.
Egy japán tanulmányban azt találták, hogy a vizsgált szívbetegek kéthetes, napi szaunázást is magában foglaló kezelése javította a keringési funkciókat.
A fentiektől függetlenül fontos, hogy akinek keringési betegsége van, csak orvosi konzultáció alapján vágjon bele a szaunázásba, és inkább maradjanak távol a kabinoktól azok, akiknek ingadoznak a vérnyomásértékeik, illetve szívritmuszavarral vagy szívbillentyű-rendellenességgel küzdenek.
Csak a szívre hat?
Nem. De mint a pulzusnövekedés vagy a vérnyomásváltozás esetében, a hatások más területen is rövid távúak.
A nagy meleg például köztudottan nem kedvez a spermiumok termelésének, de arra semmilyen bizonyíték nincs, hogy hosszabb távon káros lenne a hatás.
Bár a forróságban kipirulsz, és lehet, hogy szinte éget a levegővétel, a száraz levegő hosszú távon nem árt sem az arcnak, sem a tüdőnek, sőt egyes viszketéssel járó bőrbetegségeknél (például a pszoriázis esetében) csökkentheti a kínzó vakaráskényszert.
Ha betartod a szaunázással kapcsolatos alapvető biztonsági előírásokat, és betegség esetén konzultálsz orvosoddal, nyugodtan relaxálhatsz szaunában.
Mire figyeljek?
Ha csak a szaunázás előnyeit szeretnéd élvezni, néhány alapvető szabályt mindenképpen tarts be!
- Ne igyál alkoholt szaunázás előtt! Mindkét tevékenység hat a keringésedre: nem érdemes kockáztatni, ráadásul az alkohol abban is meggátol, hogy felelősen dönts arról, mikor elég.
- Ne vidd túlzásba! 15 perc legtöbbünknek elég. Ha mégis több kört tennél a szaunavilágban, minden esetben hűlj le teljesen, mielőtt ismét leülsz a forró padra.
- Ha már lehűlés: inkább lassan hűlj le, legalábbis elsőre ne kísértsd a sorsot a merülőmedencével. A nagy hőmérséklet-különbség komoly stressz a szívednek.
- Igyál 2-4 pohár vizet minden szaunázás után!
- Ne szaunázz, ha beteg vagy, és menj ki rögtön, ha rosszul érzed magad!
