Amíg csendben meditálgatsz, a világ ugyanolyan szar hely marad

GettyImages-1183327439

Ki vagy égve, mert folyton túlóráznod kell? Stresszelsz, mert az állandó munka ellenére így is a létbizonytalanság peremén táncolsz, hónapról hónapra élsz, de soha egy petákot sem tudsz félretenni? Időnként elönt a szorongás, mert itt a klímakatasztrófa, és az ország vezetése a füle botját se mozgatja? Sebaj, csak meditálj, mintha nem lenne holnap.

A mindfulness egy pszichológiai módszer, amelynek elsajátítása képessé tesz minket arra, hogy a figyelmünket szándékosan és ítélkezésmentesen tudjuk a jelen pillanat élményei felé fordítani, illetve a pillanatnyilag megélt külső és belső tapasztalatainkat tudatosítsuk. Az éber figyelemnek vagy tudatos jelenlétnek is nevezett technika gyakorlása hozzájárulhat a testi-lelki egészségünk növeléséhez, hatékonyan segíthet a stresszel való megküzdésben. Ez eddig elég hasznosnak tűnik, igaz? Alább bemutatjuk, mi a baj vele mégis.

#1 Fényévekre a buddhista gyökerektől 

1979-ben indult hódító útjára a mindfulness, amikor Jon Kabat-Zinn amerikai orvos megalapított egy stresszcsökkentésre szakosodott klinikát a Massachusettsi Egyetemen. Az éber tudatosság jelenlegi, széles körben ismert és gyakorolt verziója azonban köszönő viszonyban sincs azzal a vallási kontextussal, amelyben több mint kétezer évvel ezelőtt létrejött. Ahogyan Ronald Purser, a San Fransiscó-i Állami Egyetem oktatója McMindfulness című könyvében hangsúlyozza, a nyugati világ kénye-kedve szerint kezdte el használni a technikát. Az olyan buddhista tanok, mint az ego elengedése vagy az univerzális együttérzésre való ráébredés, teljesen háttérbe szorultak, s ma már pont az ellenkezője motiválja az individualista kultúrákban szocializálódott embereket: az én gazdagodása és a személyes növekedés elérése. Ráadásul a leghíresebb modern kori amerikai guruk hatalmas pénzeket akasztanak a mindfulness termékként való árulásával: egy egynapos üzleti tréning megtartásáért például több mint 12 000 dollárt, azaz 3,5 millió forintot is elkérnek. 

#2 Pénz, pénz, pénz

A stresszes egyén körül komoly iparág alakult ki, a mindfulness üzletté vált, az eredeti státusza, mint egykori radikális buddhista gyakorlat, már teljesen kiveszőben van. A 2017-es esztendőre Purser szerint a mindfulness már-már felfoghatatlan értékű iparággá duzzadt: összesen 4,2 billió, azaz 4200 milliárd dollárt ért! Az Amazonon jelenleg több mint 100 000 olyan könyv vásárolható meg, aminek a címében szerepel ez a szó. Az egyik finanszírozó az amerikai hadsereg, de a Szilícium-völgyben is trendi dolog a mindfulness, a Google is indított tudatosjelenlét-kurzusokat Search inside yourself (Keress önmagadban) címmel. A The Guardian pár hónapja megjelent cikkében pedig arra világít rá, hogy a meditáció gamifikált (játékosított) verziója is elképesztő biznisz: a HeadSpace nevű applikációt például mindez idáig több mint 60 millióan töltötték le világszerte, holott az alkalmazás hatékonyságáról tudományos értelemben jóformán semmit sem tudunk. 

Mennyire tudunk közel kerülni a buddhizmushoz a mai világban?
Mennyire tudunk közel kerülni a buddhizmushoz a mai világban?nityajacob / Getty Images Hungary

#3 A probléma benned van, nem a társadalomban

Tegyük fel, hogy egy olyan telken épült házban laksz, amely önkormányzati tulajdonban van. A város vezetése egy nap bejelenti, hogy költöznöd kell, a telket az itt élők megkérdezése nélkül eladták egy külföldi befektetőnek. Felismerve, hogy ez komoly stresszt jelenthet az érintetteknek, az önkormányzat felkérte a Happiness Project nevű céget, hogy life coachok bevonásával nyújtsanak pszichés támogatást a folyamatban. A vállalkozás mottója: a siker elmeállapot kérdése. Te ott állsz az otthonodtól megfosztva, de ahelyett, hogy utánajárnál a lehetséges jogi lépéseknek, vagy közös tüntetést szerveznél a szomszédaiddal, az egyénileg megélt belső feszültségedet próbálod enyhíteni különböző meditációs gyakorlatokkal.  

Ez a 2008 decemberében, Londonban megtörtént eset csak egy példa arra, hogy miért tud rendkívül problémás lenni a mindfulness, amely a mostani kapitalista, neoliberális berendezkedés tökéletes megküzdési mechanizmusa: privatizálja a stresszt, és arra buzdítja az egyéneket, hogy a mentális nehézségeik gyökerét a külső tényezők helyett a saját lelkükben keressék. 

#4 Fogadd el a fennálló rendet, és kussolj

A mindfulness fentihez hasonló használatával az a baj, hogy lehasítja a személy nehézségeiről a hozzá tartozó morális, politikai és kulturális kontextust, miközben pszichologizálja és medikalizálja a társadalmi problémákat. A módszer abban támogatja az egyéneket, hogy elfogadják a fennálló rendet és hatalmi hierarchiát: megnyugtatja, elcsendesíti, alkalmazkodóvá teszi őket egy elüzletiesedett, militarista, égbekiáltó társadalmi igazságtalanságokkal terhelt individualista világhoz, amelyben csak a személyes boldogulás számít. Egyfajta forradalmat ígér, amely az állandó fejlődésre fixálódott emberek fejében megy végbe, ahelyett, hogy bárki is foglalkozna a kollektív szenvedés megszüntetésével. Ebben a formájában tehát ahhoz járul hozzá, hogy minél többet legyél képes elviselni, ahelyett, hogy kritizálnál, változást akarnál vagy lázadnál

Hogyan lehet egyéni problémaként kezelni azt, ami milliókat érint?
Hogyan lehet egyéni problémaként kezelni azt, ami milliókat érint?Yagi Studio / Getty Images Hungary

Hatékonyabb lenne az egyenlőtlenségeken csökkenteni

A mindfulness kritikájáról szóló cikkében a NewStatesman újságírója a litván Dainius Pūrasra, az ENSZ egészséghez való jogért felelős különleges jelentéstevőjére hivatkozik, aki arra az álláspontra helyezkedett, hogy a gazdasági egyenlőtlenségek felszámolása hatékonyabb eszköze lenne a mentális zavarok megelőzésének, mint a terápiák és a gyógyszerek további növelése. Valóban, a szegénység és a stressz megemelkedett szintje közötti kapcsolat régóta jól dokumentált a pszichológiában. Ráadásul pszichoterápiába járni sok országban még mindig minimum középosztálybeli kiváltság, így pont azok számára nem elérhető, akik a népesség leginkább sérülékeny és marginalizált csoportjaihoz tartoznak. A legtöbb kormány mégis olyan irányzatokat és megoldási törekvéseket támogat, amelyek az egyénekre és nem a rendszer megváltoztatására fókuszálnak. „A legtöbb döntéshozó egyszerűen nem akar azzal szembesülni, hogy az általa folytatott politizálás eleve hozzájárul a szóban forgó problémákhoz” – nyilatkozta a NewStatesmannek David Harper, a Kelet-londoni Egyetem klinikai szakpszichológusa.  

Persze van a mindfulnessnek jó oldala is

Ahogyan azt a The Guardian is kiemeli egy másik, a témával foglalkozó írásában, a mindfulnessnek vannak vitathatatlan érdemei: az éber figyelem módszerének elsajátításával csökkenthetők például a testi fájdalmak és a depressziós tünetek, növelhető a megküzdési kapacitás. A testi-lelki egészség megőrzésére való törekvéseket, az öngondoskodás gyakorlását pedig Audre Lorde feminista gondolkodó nyomán olyan politikai tettnek foghatjuk fel, ami mintegy előfeltétele annak, hogy egyáltalán küzdeni tudjuk a társadalmi egyenlőtlenségek ellen. Végtére is a háborús sérüléseket gyógyító orvosnak sem mondjuk azt, hogy addig ne foglalkozzon a páciensekkel, amíg nem kezdett valamit a háború okaival. Mindenféle módszernek és iránynak lehet tehát létjogosultsága, inkább csak az a baj, hogy a mindfulness körül mintha csak a pénz gyűlne, a társadalmi szerepvállalás viszont rendre elmaradni látszik.

Oszd meg másokkal is!
Mustra