Ám szerencsére a történelemben akadnak olyan bátor teremtések, akik nem törődnek az évszázadok megkövesedett szokásaival, járják a maguk útját, és fantasztikus dolgokat hoznak létre. Pont ilyen volt Sophie Germain is, korának kiváló elméje.

Fedezd fel a programozónő zseniális munkásságát, aki a 19. században megalkotta az első számítógépes algoritmust, és megalapozta a programozás tudományát.
Tovább olvasomA nagy francia forradalom árnyékában
Sophie tizenhárom éves volt, amikor a Bastille-t megostromolták, és mivel nem mehetett ki az utcára, ezért édesapja könyvtárában töltötte napjait. Borzasztóan szeretett olvasni, és megihlette az ókori tudós, Arkhimédész munkássága, ezért görögül és latinul is megtanult, hogy pontosan értse a komplex tudományos szövegeket.

Egy ókori római író agyszüleménye lehet a kétezer éve igaznak hitt történet.
Tovább olvasom
Szülei nem nézték jó szemmel tudományos érdeklődését, hiszen akkoriban a nőknek mindössze annyi volt a dolguk a háztartás, a konyha és a gyereknevelés mellett, hogy kedvesen mosolyogjanak és társalogjanak. Az nem volt elképzelhető, hogy okosabbak legyenek a férfiaknál, és ezzel aláássák az ő tekintélyüket.
A szülők, abbéli félelmükben, hogy Sophie emiatt nem talál majd megfelelő férjet, drasztikus módszerekhez folyamodtak: elvették tőle a gyertyákat, amivel este világított, és a fát is, hogy ne tudjon fűteni a szobában.
Ám ezek a módszerek nem váltak be: egy reggel paplanokba bugyolálva találták a lányukat, akinek sikerült elcsennie egy gyertyát, az asztalán pedig ott volt az üveg a befagyott tintával. Ettől fogva nem korlátozták lányukat a tanulásban.
Férfiként jelentkezett
Amikor megnyílt az École Polytechnique, Párizs új tudományos műhelye, Sophie tizennyolc éves volt. A nőket kitiltották az intézményből, így a lány elképesztő dologra szánta el magát: Antoine-August Leblanc néven, férfiként kérte ki az előadások jegyzeteit, és férfiként adta be a dolgozatait Joseph-Louis Lagrange professzornak. A tanárt különösen meglepték és elkápráztatták „Leblanc úr” elméletei, ezért személyesen is szeretett volna találkozni a nagy elmével.

Sophie ekkor kénytelen volt felfedni kilétét, is igen-igen elcsodálkozott, amikor a professzor, ahelyett, hogy visszautasította és lehordta volna, bátorította, hogy folytassa tanulmányait, kollégáit pedig arra buzdította, hogy ismerjék meg a fiatal nő munkásságát. De nem Lagrange volt az egyetlen, akit lenyűgöztek Sophie kutatásai: a német matematikusra, Carl Friedrich Gaussra is nagy hatással voltak. Így ír a kiváló tudósról:
„…ha egy nő a neme, a szokásaink és az előítéleteink miatt kimondhatatlanul sok nehézséggel találja magát szemben, amikor olyan bonyolult matematikai problémákat kutat, mint a számelmélet, és mégis megszabadul a béklyóktól, megfejti a megfejthetetlent, az minden kétséget kizáróan csodálatra méltó bátorságra, bámulatos tehetségre és kivételes géniuszra vall.”
Sophie Germain öröksége
Noha a tudós munkássága hozzájárult a nagy Ferma-tétel bizonyításához, a rezgésekkel és a rugalmassággal kapcsolatos vizsgálatai segítették az Eiffel-torony megépítését, életében mindössze egy tudományos díjat nyert, később egy utcát és egy lányiskolát neveztek el róla, és a Vénuszon egy kráter őrzi a nevét. Díjat is elneveztek róla, amelyet minden évben egy olyan francia matematikus kap meg, aki kiemelkedő eredményeket ér el a matematika alapjainak vizsgálatában.
Ha szívesen olvasol úttörő nőkről, akik kiválóak a maguk szakterületén, ezt a cikkünket semmiképpen ne hagyd ki.

Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés