18

Csak felnőtteknek

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet. Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését a gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartozik.

Ezek miatt olyan izgató a szadomazó szex

A megkötözős, kényszerítős, dominanciával összefüggő szerepjátékok sokak kedvencei. És nem csak a fantáziák szintjén: nincsenek kevesen, akik élesben is kipróbáltak már ilyen forgatókönyvet. De vajon mi az oka annak, hogy az alá-, fölérendeltséggel, fájdalommal és kiszolgáltatottsággal való kísérletezés ilyen sok embert mozgat?

A BDSM (az angol rövidítés magyarul a „kötözés-fegyelmezés, dominancia-alávetettség és szadizmus-mazochizmus” fogalmakat takarja) nemcsak a hálószobákban, klubokban van jelen, de régóta beszivárgott a mainstreambe, a popkultúrába is. Egyre többen kísérleteznek ilyesmivel, ráadásul azok száma is nő, akik csak a külsőségekre vevők. Divatcikként hordják a latexet és a bőrt, és egyre többen tudják feloldani a rövidítést azok közül is, akik nem próbálkoznak ilyesmivel. Olyan, mintha mindent tudnánk erről a parafíliáról, nem?

Pedig a valóságban más a helyzet. Arról például, hogy a műfaj igazi rajongói hogy lesznek elhivatott BDSM-isták, mikor és hogyan dől el, hogy szexualitásukkal ilyen irányban kísérletezzenek, egészen mostanáig alig tudtunk valamit. A témában való tájékozódáshoz egyik kedvenc iránytűnk, dr. Justin Lehmiller segítségét kértük. 

Na de majd most!

Nemrég a Journal of Sex Research című folyóiratban publikáltak egy érdekes kutatási eredményt. A vizsgálatba 227 felnőttet (18 éves kor felettieket) hívtak meg, csupa olyat, aki magáról vallva a BDSM iránti elköteleződéséről beszélt. A résztvevők mindegyike legalább hat hónapja érdeklődött a téma iránt, és vett részt BDSM-jellegű szexuális tevékenységben. A vizsgálat résztvevőit önfeltárásra kérték. Arra szólították őket, hogy saját szavaikkal, emlékezetükre támaszkodva idézzék fel, mikor köteleződtek el emellett a zsáner mellett. Válaszaikból külső és belső motivációk rajzolódtak ki, azokon belül pedig további jellemző típusokat lehetett megkülönböztetni.

A cikk az ajánló után folytatódik

Megjelent az új Dívány-könyv!

A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

A belső motivációt a vizsgálatot végzők három nagy csoportba sorolták

1. A válaszadók jelentős része nyilatkozott úgy, hogy „mindig is” a BDSM érdekelte, vagyis nem tudja konkrét eseményhez kötni a speciális érdeklődés kialakulását. Sokuknál az alá- és fölérendeltséggel, fájdalomtűréssel kapcsolatos kísérletezés már azelőtt megjelent, hogy a szexualitás iránt érdeklődni kezdtek volna. Az egyik résztvevő így mesélt: „Amikor kicsi voltam, csináltam furcsa dolgokat. Szerettem megkötözni, sőt fellógatni magam, szerettem bekötni a szememet. Az ilyesmivel kapcsolatos fantáziáim már jóval azelőtt megvoltak, hogy a szex egyáltalán érdekelni kezdett. Aztán persze a szexualitásomban is megjelentek.”

2. A válaszadók egy másik csoportja csak felnőttként eszmélt rá, hogy izgatja az ilyesmi, helyesebben csak már szexuálisan aktív éveinek kezdete után, és fokozatosan kezdte elfogadni, hogy bejön neki az ilyesmi. „Hosszú ideig magam előtt is tagadtam, hogy ez van. Bár mindig is érdekelt, sőt izgatott a BDSM, hosszú időnek kellett eltelnie, míg tényleg fel tudtam vállalni a szexualitásomat.”

3. A válaszadók egy harmadik csoportja úgy nyilatkozott, hogy mentális vagy lelki nehézségei oldódnak a szexnek ezzel a sokszor fájdalmas fajtájával. „A kényszerítés és a fájdalom hatására eufóriát érzek, és ez legalább ennyire enyhíti a szorongásomat és a depressziómat, mint például a sport.”

A külső motivációk között öt nagy csoport rajzolódott ki

1. A résztvevők egy csoportja úgy nyilatkozott, hogy a BDSM iránti érdeklődése gyerekkorban elszenvedett szexuális abúzusra adott válasz. „Gyerekként szexuálisan kihasználtak. Rendszeresen. Olyan sokszor, hogy alapvető személyiségjegyemmé vált a behódolás és az alárendelődés, és ez a szexualitásomban is megjelenik.”

2. Mások szüleik vagy az őket gondozó felnőttek agresszív nevelési módszereinek nyomára bukkantak, amikor a BDSM iránti vonzalmuk eredetét keresték. „Mindkét szülőm rendszeresen elfenekelt, gyakran nemcsak kézzel, de valamilyen eszközt, például pálcát vagy szíjat használva. Számomra ez a figyelmük bizonyítéka volt. Úgy nőttem fel, hogy szinte szomjaztam a büntetést.”

3. Voltak, akik mintegy véletlenül találtak rá az őket rabul ejtő élményre, és rendszeres gyakorlással tulajdonképpen kondicionálódtak. „Kis koromban a szomszéd sráccal sokszor játszottunk cowboyosat. Ebben volt olyan is, hogy egyikünket fellógattuk. Nekem ez annyira megtetszett, hogy nagyon sokszor vállaltam ezt a szerepet, és felnőttként is szeretem az ilyesmit.”

4. A résztvevők egy részét egy szexuális partner vonta be ebbe a világba. „Korábban egyáltalán nem érdekelt a BDSM. De aztán megismerkedtem egy szadista fickóval, aki kinyitotta számomra ezt a világot.”

5. Két válaszadó úgy nyilatkozott, hogy a BDSM-et fizikai fájdalom kezelésére használja, mivel a szex közben átélt fájdalom „elvonja a figyelmet” az egyéb fizikai fájdalomról. „Egyáltalán nem érdekelt az ilyesmi, egészen addig, míg krónikus ízületi fájdalmaim nem lettek. A BDSM segít, hogy néha megfeledkezzek az ezzel járó kínokról.”

Mi a tanulság?

Az egyik legfontosabb talán az, hogy míg a BDSM-mel kapcsolatban sokszor hajlamosak vagyunk azt hinni (és erre ráerősített például a Szürke 50 árnyalata című film is), hogy annak hátterében mindig valamilyen trauma áll, a valóságban nem ez a helyzet. A vizsgálatba bevont megkérdezettek nagyobb része abba a kategóriába sorolható, amelyik nem tudja ilyen eseményhez kötni érdeklődése specializálódását. Vagyis traumák sok, de egyáltalán nem minden esetben előfeltételei a BDSM iránti érdeklődésnek. 

Ugyanakkor érdemes fenntartásokkal kezelni a vizsgálat eredményeit. Nemcsak a bevont résztvevők nem túl magas száma, vagy a felmérés nem reprezentatív volta int óvatosságra, de az is, hogy az emberek egy jelentős része nem tudja jól megragadni szexualitása mozgatórugóit. Könnyen lehet, hogy azok között, akik nem tudtak konkrétumot mondani, olyanok is voltak, akiknek mégis valamilyen eseményhez, vagy akár traumához volt köthető a BDSM iránti érdeklődés kialakulása. 

Végül pedig: ha a motivációkról meg is tudtunk valamit, a kutatás nem tért ki arra, hogy pontosan mit és hogyan kapnak a szextől azok, akik ezt a válfajt űzik. A bevezetőben emlegetett doki ígéri, hamarosan ennek is utánajár majd. 

Addig is téged kérdezünk!

És te hogy vagy ezzel a BDSM-mel?

Oszd meg másokkal is!
Mustra