Biológiai fegyverként használták, és katapulttal lőtték be a pestist Európába: a fekete halál sötét története

Több hulláma is volt a pestisjárványnak, és a betegség még a mai napig létezik.

A pestis járvány
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A történelem során számos pusztító járvány söpört végig a világon, megtizedelve az emberiséget. Ilyen volt a több hullámban fellépő pestisjárvány is. 

A járvány először 540 után ütötte fel fejét, majd a 14. illetve a 17. században ismét. A pestisről az első ismert írásos emlék 541-42-ből való. A bizánci történetíró, Prokopiosz számolt be róla, hogy Konstantinápolyban pár hónap leforgása alatt mintegy 200 ezer embert vitt el egy szörnyű járvány. Leírása alapján a betegség a pestis lehetett.

Így jutott el a pestis Európába

A pestis valószínűleg Afrikából érkező rágcsálók által juthatott el először Európába kereskedőhajókon. A patkányokon élősködő fertőzött bolhák háziállatokra és emberekre is átterjedtek.

A legvehemensebb pestisjárvány a 14. században söpört végig a kontinensen.

1343-ban Dzsanibég mongol kán ostom alá vette Kaffa városát a Krím-félszgeten, mely az olasz Genova fennhatósága alá tartozott akkoriban. Bár korábban az Arany Horda jó kapcsolatokat ápolt a várossal, egy apró incidens miatt mégis megtámadták azt, elvileg vallási okokból, de sokkal valószínűbb, hogy a gazdag kikötővárosra fájt a foguk. Az ostromló mongol katonák körében kitört a pestis, ami váratlan fegyvert adott a kán kezébe: úgy határozott, előnyt farag a halálos vészből.

Katapultszerkezeteket építettek, melyekbe a pestisben elhunyt katonákat tették, a tetemeketpedig belőtték az ostromolt erődbe. A betegség kivédhetetlenül elterjedt, majd lassanként kiterjedt a városba is. Mivel a lakosok menekülni akartak a kór elől, hazahajóztak Európába, így azonban elterjesztették a fertőzést: a pestis eljutott Marseille-be, Velencébe, Messinába, Genovába, majd az egész kontinensre. Továbbterjedt Afrikáig, az eredeti, keleti kiindulópont után északra is.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban a cancel culture, azaz az eltörléskultúra került terítékre. Mikor született meg, és mit jelent a cancel culture kifejezés? Miért veszélyes jelenség? Kik azok a híres személyek, akik érintettek? Honnan tudjuk, hogy valósak-e az ellenük felhozott vádak? Hogyan befolyásolja az eltörléskultúra a stand up comedy műfaját?

Promóció

Biológiai fegyverként a pestist az említett ostromon túl a kínaiak is bevetették a második világháborúban. Fertőzött bolhákkal töltöttek meg fegyvereket. A pestist ezért a WHO nemcsak mint betegséget, de mint biológiai fegyvert is számontartja. A 12 legveszélyesebb közé sorolja, ahogyan más fertőző betegségeket is, melyekkel már visszaéltek: a lépfene, az ebola ugyancsak szerepelnek listájukban.

A pestis hazánkban

A hazai pestisjárvány nem volt olyan halálos a 14-15. században, mint más európai országokban, de a 18. század elején kitört pestisjárvány pusztító volt: a Rákóczi szabadságharc végén terjedt el, és ötször annyian haltak meg benne, mint a harcokban. Az utolsó nagy magyarországi pestisjárvány 1738-ban volt.

A pestis gyógyítása

A járvány felbukkanása felkészületlenül érte a fejletlen orvostudományt. A lázzal, fejfájással, a megdagadt nyirokcsomók bevérzésétől sötét foltos bőrrel járó bajjal szemben az emberek számára ismert természetes gyógymódok, füvek, keverékek, füstölők nem használhattak. Tudták,hogy a betegség ragályos, és egy-egy fejlettebb városban létesítettek karanténházakat a betegek elkülönítésére.

A fertőzés elkerülése végett készítettek jellegzetes, madárfejszerű maszkokat is, melyeket köpennyel, kesztyűvel és kalappal viseltek, valamint botot is hordtak magukkal az orvosok, hogy ne kelljen a betegekhez érni. A madárfejszerű maszk csőrrészébe szárított virágokat és egyéb illatanyagokat tettek, hogy elfedjék a szagokat. A maszktól a miazmától, a levegőben terjedő kórokozók ellen is védelmet reméltek. Mivel azonban a kór nem csak cseppfertőzéssel terjedt, az eszközök nem adtak elégséges védelmet.

1894-ben Alexandre Yersinnek sikerült izolálnia a betegséget okozó baktériumot, Paul-Louis Simond pedig felfedezte, hogy a patkánybolhák okozzák a betegséget. Idővel rájöttek, hogy más rágcsálók is terjesztik.

11

Hét évvel későbbi kutatások során elkülönítették, hogy a pestis mely típusa hogyan terjed. Míg a tüdőpestis cseppfertőzéssel terjed emberről emberre, a bubó- és szeptikémiás pestist a fertőző bolhacsípések okozzák.

A mai napig létezik pestis

Bár az ember azt hinné, hogy a pestis a múlt betegsége, valójában a mai napig nem szűnt meg létezni. A hetvenes és kilencvenes évek között csaknem 1500 ember halt meg pestisben a WHO szerint.

A legutóbbi nagyobb pestisjárvány Indiában volt 1994-ben, de még a kétezres években is regisztráltak pestises betegeket Kongóban, Tibetben, Kínában, Pekingben, Ugandában, Madagaszkáron és az USA-ban.

Ilyenek voltak a régi járványmaszkok

A pestishez és a spanyolnáthához is különböző arcmaszkokat használtak: fotókon a védekezés eszközei.

Ilyen maszkokkal védekeztek a bubópestis és spanyolnátha ellen: képeken a járványhelyzet régi eszközei

Nézegess képeket!

Elolvasom
Ezt is szeretjük