Tényleg van nyugtató hatása a dohányzásnak? A szakértő válasza meglepő

A felnőtt magyar lakosság dohányzási szokásait vizsgáló legutolsó országos, reprezentatív Felnőtt Dohányzás Felmérés (2019) adatai szerint a 18 év feletti lakosság 29%- a (a férfiak 34%-a, míg a nők 25%-a) dohányzik. 27 100 ember hal meg évente dohányzással összefüggő betegségek miatt.

Komoly gondot okoz, hogy miközben a hagyományos dohánytermékek fogyasztása Magyarországon nem az elvárt ütemben csökken, az új típusú dohány- és nikotintartalmú élvezeti termékek világszerte, így nálunk is terjednek.

Tényleg van nyugtató hatása a dohányzásnak?

A dohányzással kapcsolatban számos olyan tévhit él a köztudatban, amely megnehezíti a leszokást és fenntartja a dohányzást. Az egyik ilyen hiedelem a dohányzás stresszcsökkentő hatásaira vonatkozik. Több mint 7000 mérgező és legalább 70 rákkeltő anyagot azonosítottak a dohányfüstben, de egyikük sem bír nyugtató, feszültségoldó hatással. Ráadásul a függőségért felelős nikotin egy stimuláns, vagyis serkentő anyag, ami növeli a pulzusszámot, emeli a vérnyomást.

Akkor mégis mi áll ennek az ártalmas szokást fenntartó tévhitnek a hátterében? Kiss Laura pszichológus videójában egészségpszichológiai szempontból vizsgálja azt, hogy milyen négy szerepet tölthet be a cigaretta stressz, negatív érzelmek esetén.

1. Elvonási tünetek csillapítása

A nikotin kiürülése a központi idegrendszerből a megvonási tünetek gyors megjelenését eredményezi. Így amikor már másfél-két óra telt el az előző rágyújtás óta, akkor egy rendszeres dohányos „nikotintartálya” már jelentősen kiürült, tehát már egy negatív állapotból hozza vissza magát a rágyújtással. Ilyenkor úgy tűnhet, mintha megnyugtatna a rágyújtás, pedig csak a saját maga által generált negatív elvonási tünetektől szabadít meg. És újra meg újra megismétlődik a függőség körfolyamata. A nikotinelvonási tünetek és a sóvárgás azonban hatékonyan kezelhetők. 

2. Pótcselekvés

A dohányzás egy jól begyakorolt, „túltanult” pótcselekvés. És a pótcselekvések, a rutintevékenységek, a szokások megnyugtatnak bennünket. Ám nem szükséges cigarettához nyúlnunk, hogy egy jól begyakorolt, szokás jellegű tevékenységgel nyugtassuk meg magunkat. Lehet ilyen bármi, amire lecseréljük a cigarettát. Mondjuk felhívhatunk ilyenkor valakit telefonon vagy házimunkát végezhetünk, esetleg más aktív figyelemelterelő tevékenységet is beiktathatunk.

3. Kilépés a helyzetből

Amikor idegessé, feszültté válunk, akkor az, hogy helyszínt vagy helyzetet változtatunk, már önmagában feszültségcsökkentő hatással bír. Ehhez nem szükséges rágyújtanunk, elég felállni és elhagyni azt a helyszínt, ahol a bosszúság ért bennünket, átmenni egy másik szobába vagy pedig kimenni a friss levegőre. Ezzel pedig el is jutunk a tévhit hátterében álló negyedik okhoz, ami a légzéssel van összefüggésben.

4. Légzés megváltoztatása

Amikor idegesek, feszültek leszünk, akkor a légzésünk felszínessé, felületessé, kapkodóvá, ritmustalanná válik. A cigaretta ezen változtat, a dohányfüstnek a mély és ritmusos leszívásával. Stresszes, feszült, ideges légzésünket azonban cigaretta nélkül is elmélyíthetjük, például hasi légzéssel vagy más relaxációs technikákkal.

A dohányzásnak tehát nincsen olyan szerepe a stressz csökkentésében, amit ne tudna sokkal hatékonyabban és egészségesebben pótolni valami más – derül ki Kiss Laura pszichológus videójából.

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

• dohányzás
• nyugtató
• cigaretta
• függőség
• Életmód