Kik azok a méhész macskák? Ilyen fontos feladatot látnak el

Macskák egy méhészetben: nem veszélyes ez a cirmosokra nézve? Vagy épp a méhekre? S ha már ott vannak, milyen szerep jut nekik? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaptunk Kovács Andrástól, aki a díjnyertes Mézerdő Méhészet egyik alapító tulajdonosa.

Bár azt gondolhatnánk, hogy egy méhészetet megörökölni szokás, pláne, ha városi fiatalemberekről van szó, mint Andris és Zoli (Varsányi Zoltán), esetükben azonban egészen meseszerűen indult el a vállalkozás.

Kovács András méhésszel beszélgettünk / Fotó: azenmacskam.hu

Egy mindent eldöntő kirándulás

A méhészetük története egy pilisi túrához köthető, még a koronavírus-járvány idejéből. Andris ebben az időszakban előszeretettel járta a természetet, így ellensúlyozva a bezártságot és a városi létet. Az ominózus túrázás során összefutott két méhésszel, akikkel beszélgetésbe elegyedett. Onnan már úgy indult tovább, hogy elhatározta, maga is belevág a számára teljesen új, de csábító szakmába. Ezzel a gondolattal hívta fel gyerekkori jó barátját, aki ahelyett, hogy lebeszélte volna a hirtelen támadt ötletről, maga is lelkesen vetette bele magát annak megvalósításába. Egy OKJ-s méhésztanfolyam elvégzése, egy pápai házaspárnál való gyakornokoskodás, majd egy 30 családot számláló méhészet megvásárlása után a két barát számára az álom valósággá lett. Jelenleg körülbelül 50 méhcsaládot számlál a méhészetük, amely a fővárosban, Óbudán található.

Ami pedig számunkra különösen érdekessé teszi a Mézerdőt, hogy a méhek mellett macskák is tanyáznak a területen. Méhész macskák, mutatták be őket némiképp viccesen a közösségi oldalukon. Azonban Andristól megtudtuk, hogy nincs szó semmiféle mókás titulusról, ezek a cicák valóban hasznos feladatot látnak el a méhek körül.

A méhész macskák mellett kevesebb a kártevő

A méhész macskák ugyanis amellett, hogy megfogják a rágcsálókat, távol tartják a madarakat is. Akik számára igazi svédasztalt jelentene egy-egy kaptár – a méhcsaládnak pedig a pusztulását.

Ha egy egér vagy pele bejut a kaptárba, azzal megzavarja a méheket. Ez főként télen nagyon veszélyes, amikor a rovarok úgynevezett telelőfürtben tartják a számukra ideális 25 fokos hőmérsékletet. Ha a betolakodó érkezésére szétrebbennek, megszűnik ez a hőmérséklet, ami rövid úton a család pusztulásához vezet. És természetesen a rágcsáló sem éli túl, hogy nem jó helyet választott az uzsonnához.

Egy madár, például egy fakopáncs pedig könnyedén tönkreteheti a kaptárat, lyukat vágva rajta a csőrével. A zavar felmérésére kiröppenő méheket pedig elfogyasztja. Így szép lassan elcsemegézi az egész családot, ha van rá módja.

„Olyan ez számára, mint egy ételautomata” – mutat rá a méhész. A macskák mellett azonban nincs lehetőség ilyen komótos lakmározásra.

A méhészet macskái:

Andris személyes megfigyelését is megosztja velünk, miszerint a macskák nem bántják a méheket. Vadásznak minden rovarra, ami mozog, kivéve a kis csíkosokat. Ugyanakkor arra sem volt még példa náluk, hogy valamelyik cirmost csípte volna meg egy méhecske. (Ezzel szemben a pulijuk lelkesen harapja a repkedő rovarokat, és az is megesett, hogy a bundáján csüngtek a méhek; tehát nem a méhész gazda személye a magyarázat a macskák és a méhek jó kapcsolatára.)

Hogyan kerültek a macskák a méhészet területére?

Kérdésünkre, hogy miként kerültek a cicák a birtokra, Andris elárulta, hogy ebben nagy szerepe van a feleségének, aki elkötelezett macskabarát és állatvédő, valamint a szomszédoknak is. Az egerészek ugyanis maguktól vették birtokba a méhészet területét, valószínűleg a szomszédságból, majd fialtak is. Kezdetben 3-4 állat lehetett, mostanra azonban a létszám 7-re gyarapodott. A méhész macskák közül kettőt a házaspár befogadott, de a többiek ivartalanítása is megtörtént időközben.

Mivel kutya nincs a közelben, ételről azonban mindig gondoskodnak mind Andrisék, mind a helyiek, így a macskáknak igen jó dolguk van, békességben élnek a méhészet területén.

A méz mostanra feledésbe merült

Mint Andris fogalmaz, a méhészkedés számukra a tökéletes hobbi, ami által közel kerülhetnek a természethez. Erre irodai munkájuk mellett nagy szükségük is van, és fordítva is tudják hasznosítani a tapasztalataikat: marketing területen szerzett tudásukat a méhészet közösségi oldalán kamatoztatják, ahol érdekes videókat – például a méhész macskákról, a méhek életéről vagy épp egy rovarhotel készítéséről – tesznek közzé, ezzel gyarapítva az érdeklődők tudását. Akikből igen szép számmal akad, nagyon sokan kíváncsiak a szorgos rovarok hétköznapjaira, és szívesen lesnek be a méhészet kulisszatitkaiba is. Ezenfelül receptekkel is találkozhatnak az oldalon.

De a méhészek élőszóban is nagyon aktívan terjesztik a tudást a szeretett rovarokról, legyen szó iskolai előadásokról, a méhészetbeli családi, baráti látogatásokról, vagy akár céges csapatépítőkről. Az emberek kíváncsiak, ami nagy öröm, mert mind a mai napig sok tévhit él a köztudatban mind a mézről, mind a méhészetről.

„A méz konyhai felhasználása mostanra némiképp feledésbe merült” – fogalmazott Andris, aki elmondta, hogy még mindig gyakran találkozik azzal a felvetéssel, hogy a kristályos mézet biztosan cukrozzák, hogy tilos fémkanállal a mézesüvegbe nyúlni, vagy akár azzal, hogy a méz nem vegán.

A méz kristályosodása egy teljesen természetes folyamat. A fémkanál talán a régi, ónozott evőeszközökkel függhet össze, azonban a méhpempőbe valóban nem szabad fémmel nyúlni. Tudomásom szerint a vegánság megkérdőjelezése pedig egy félrefordítással függ össze. A valóságban, mivel nem a méh állítja elő a mézet, hanem csak enzimeket ad hozzá, így valójában nem állati eredetű produktum. Sőt, a mézben lévő rengeteg ásványi anyag és vitamin miatt kifejezetten előnyös a vegánok és vegetáriánusok számára is a fogyasztása

– oszlatja el a méhész az aggodalmakat.

Mit tegyél méhszúrás esetén?

Bár a köznyelvben inkább méhcsípést használunk, valójában a méhek szúrnak. Akinek volt már benne része, tudja, hogy ez igen kellemetlen tud lenni. Így megkérdeztük a szakembert, miként kerülhetjük el a rovarok haragját, valamint azt is, mit tegyünk, ha mégis megtörténne a baj.

A méhész azt tanácsolja, hogy lehetőleg illatszermentesen menjünk a kaptárak közelébe. A méhek szaglása ugyanis nagyon érzékeny, lévén, hogy maguk is kommunikálnak illatanyaggal (feromon). A parfümök, dezodorok, de még a tusfürdő is támadásra késztetheti őket.

Szúrás esetén a méh is megjelöl a saját illatanyagával, ami a többi rovart is szúrásra ösztönzi. Tehát ha megcsípett egy méh, a legfontosabb, hogy óvatosan eltávolítsd a fullánkot, majd szagtalanítsd magad. Előbbit úgy kell kivitelezni, hogy a fullánk végén lévő méregzsákot a lehető legkevésbé sértsd meg, ezzel megelőzöd, hogy még több méreganyag jusson a sebbe. A méhész szerint egy bankkártya is nagy segítség ebben. Ezt követően a szúrás helyét ajánlott fűvel vagy valamilyen zölddel, esetleg nyálas földdel, sárral bedörzsölni, hogy az említett feromont eltávolítsd róla.

A fájdalom enyhítésére a házi praktikák, mint a paradicsom, a petrezselyem, a hagyma és az ecetes víz is beválnak, de a bolti készítmények is hatásosak. Allergiáról akkor beszélhetünk, ha az érintett személyen testszerte csalánkiütések jelentkeznek, amihez nehézlégzés, dagadás is társulhat. Ebben az esetben szükség lehet az úgynevezett Epipen-injekcióra, és mihamarabb orvoshoz kell juttatni az érintettet.