Az elemzői várakozásoknak megfelelően nem változtatott a 6,5 százalékos alapkamaton és a kamatfolyosó két szélét is változatlanul hagyta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa. A jegybank legutóbb tavaly szeptemberben változtatott az alapkamat szintjén – akkor 25 bázisponttal csökkentettek.

A jegybank más opciót nem tárgyalt, csak az alapkamat fenntartását – húzta alá Varga Mihály a tanács döntését követő sajtótájékoztatón.

Az inflációs pálya az idei évben a korábban vártnál magasabban alakul, az inflációs cél elérése későbbre tolódik. A jegybank az árstabilitás elérésével és a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásával tud a leghatékonyabban hozzájárulni a gazdasági szereplők fokozott óvatosságának oldódósásához, egyben a gazdasági növekedés újbóli beindulásához.

A szigorú monetáris politika a pozitív reálkamat biztosításával járul hozzá az inflációs cél fenntartható eléréséhez.

Mit gondol az árstopról a jegybank?

A korábbi árstop-intézkedés bár csak néhány százalékponttal, de emelte az infláció mértékét. Lapunk kérdésére, miszerint ezek alapján a jegybank üdvözli-e az árrésstop bevezetését, Varga Mihály elmondta: ez egy új eszköz, az MNB-nek további elemzéseket és vizsgálatokat kell végeznie a hatékonyságáról és szükségességéről.

Azzal számolunk, hogy április-májusban 0,8 százalékponttal mérsékli az inflációt, és lejjebb fogja szorítani az élelmiszerek áremelkedésének ütemét

– tette hozzá az Economx kérdésére a jegybankelnök.

Vámok, élelmiszerek és szolgáltatások

A globális infláció csökkenése tavaly ősszel állt meg. Számos gazdaságban ismét növekedett a fogyasztóiár-index. Az infláció egyaránt a jegybanki cél felett alakult az Egyesült Államokban és az eurozónában.

Előretekintve a vámemelések hatása, a világpiaci élelmiszerárak folytatódó emelkedése, valamint a piaci szolgáltatások továbbra is magas árdinamikája felfelé mutató inflációs kockázatot jelent. Az olaj- és gázárak kismértékben csökkentek az elmúlt hónap során.

A vámemelések, valamint az élelmiszerek és a piaci szolgáltatások áralakulása felfelé mutató inflációs kockázatot jelentenek.

Ekkora áremelkedést vár az MNB

A hazai inflációs pálya a korábban vártnál magasabban alakul. Az árrések az élelmiszerárak területén mérséklik a fogyasztói árakat, a piaci szolgáltatások árdinamikája növeli az éves átlagos inflációt. Az infláció az év hátralévő részében a jegybanki toleranciasáv felett alakul, az év végére közelíti meg a 3 százalékos célértéket.

Az infláció a 2024-es évben 3,7 százalék volt, 2025-re 4,5 és 5,1 százalék közé várja az átlagos áremelkedést a jegybank. 2026-ban 2,9-3,9, míg 2027-re 2,5-3,5 százalék szerepel az MNB által frissen közzétett legyezőábrán.

A gazdasági növekedést 1,9 és 2,9 százalék közöttre várja a jegybank az idei évre, míg 2026-ban 3,7 és 4,7, 2027-ben pedig 2,8 és 3,8 százalék közötti prognosztizációt jeleznek.

Varga Mihály elmondta: februárban 5,6 százalékon tetőzött az infláció, várhatóan a márciusi infláció ennél kisebb lesz. Bár Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter arról beszélt, hogy az élelmiszerárak emelkedése 9 százalék lehet.

Változékony helyzet

A globális befektetői hangulat változékony. A kereskedelempolitikával kapcsolatos bejelentések érdemben fokozták a nemzetközi pénzpiaci bizonytalanságot, míg az orosz-ukrán háború esetén a tűzszüneti tárgyalások megkezdése kedvezően hatott a kockázatvállalási hajlandóságra. A költségvetési élénkítési tervek emelték az európai hosszú hozamokat, miközben a dollár gyengülése javította a feltörekvő piaci eszközök megítélését.

A Federal Reserve nem változtatott az irányadó ráta célsávján, míg az Európai Központi Bank újabb 25 bázispontos kamatcsökkentést hajtott végre márciusban. 2025-ben a régióban a lengyel és a román jegybank változatlanul tartotta a kamatkondíciókat. A cseh jegybank döntéshozói februári ülésükön 25 bázisponttal mérsékelték az alapkamatot.

Folytatódott a hazai konjunktúra 2024 végén elindult élénkülése. Januárban a kiskereskedelmi forgalom növekedett, miközben az ipari termelés és az építőipari aktivitás csökkent éves alapon. A reálbér-növekedés továbbra is erős, ugyanakkor a fogyasztói bizalmi index változatlanul alacsony szinten alakul. A foglalkoztatottak száma historikus összevetésben magas, míg a munkanélküliségi ráta januárban enyhén, 4,4 százalékra emelkedett.

A 2025 során tovább bővülő fogyasztás előretekintve is a növekedés motorja lehet. Ennek hátterében az emelkedő reálbérek és a kormányzati adócsökkentések állnak. Az elmúlt években az iparban zajló nagy kapacitásbővítő beruházási projektek 2025 végén és 2026 folyamán megkezdhetik a termelést. Rövid távon a külső kereslet továbbra is visszafogott, ugyanakkor az erősödő európai konjunktúra középtávon élénkíti a hazai exportot. A magyar gazdaság teljesítménye 2025-ben várhatóan 1,9-2,9 százalékkal emelkedik, míg 2026-ban 3,7-4,7 százalékkal, 2027-ben pedig 2,8-3,8 százalékkal bővül tovább.

Kettős helyzet a hitelpiacon

A hazai hitelezési folyamatokat továbbra is kettősség jellemzi: januárban folytatódott a lakossági hitelpiac élénkülése, miközben a vállalatok hitelkereslete alacsony maradt. A háztartási hitelállomány éves növekedése 2025-ben tovább gyorsulhat. A vállalati hitelezés ütemében a konjunktúra élénkülésével és a bizonytalanság oldódásával párhuzamosan 2025 második felétől fellendülés várható.

2025 februárjában az infláció 5,6 százalékra, a maginfláció 6,2 százalékra emelkedett. Az év eleji átárazások mértéke az iparcikkek, a piaci szolgáltatások és az élelmiszerek esetében is a historikus átlag felett alakult. A piaci szolgáltatások a teljes éves áremelkedés közel felét okozták. A tanács változatlanul kiemelten követi a szolgáltató szektor árazási döntéseit. Mind a lakossági, mind a vállalati árvárakozások emelkedtek.

Javuló egyenleg

A folyó fizetési mérleg egyenlegének javulása folytatódott. 2025 januárjában a havi egyenleg 345 millió eurós többletet mutatott. Az élénkülő belső kereslet mellett 2025-ben átmenetileg enyhén mérséklődik a folyó fizetési mérleg többlete. Ugyanakkor 2026-tól a normalizálódó külső kereslet és az új beruházások termelésének felfutása várhatóan a külső pozíció tartósan jelentős többletét eredményezi. A folyó fizetési mérleg többlete 2025-ben a GDP 1,2-2,6 százaléka, 2026-ban 1,8-3,4 százaléka, 2027-ben pedig 2,0-3,8 százaléka között alakulhat.

A jegybank előrejelzése szerint a költségvetési hiány 2025-ben tovább csökkenhet, amit főként a mérséklődő kamatkiadások, valamint az erősödő gazdasági növekedés mellett emelkedő adóbevételek támogatnak. A kamatkiadások nélkül számított elsődleges egyenleg a teljes előrejelzési horizonton egyensúly közelében lesz. Az adósságráta a következő években a módosított 2026-os hiánycél mellett is folyamatosan csökken.

A Monetáris Tanács kockázati értékelése alapján a márciusi előrejelzés alappályáját összességében felfelé mutató inflációs kockázatok övezik.

„A Monetáris Tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett. Az inflációs pálya az idei évben a korábban vártnál magasabban alakul, a cél elérése későbbre tolódik. A felfelé mutató inflációs kockázatok, valamint a kereskedelem- és geopolitikai feszültségek továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikát tesznek szükségessé. A Tanács megítélése szerint a bizonytalan nemzetközi környezet és az inflációs kilátások a szigorú monetáris kondíciók fenntartását indokolják” – húzták alá.

Alapítványok

„Az MNB új vezetése arra törekszik, hogy a jegybank fő tevékenysége melletti tevékenységeket megszüntesse vagy lecsökkentse” – mondta Varga Mihály, ide sorolva a jegybanki alapítványokat is.

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda az Állami Számvevőszék által tett feljelentés alapján ugyanis most eljárást folytat hűtlen kezelés bűntett gyanúja miatt a Pallasz Athéné Alapítvány ügyében.

Kiemelte: felülvizsgálják és racionalizálják ezen alapítványok működését. A vizsgálat jelenleg is zajlik, erről több információt nem közölt a jegybankelnök. Varga Mihály megkereséssel fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz, hogy a jegybank ilyen típusú tevékenységétől tekintsenek el.

Minden a kamattartás mellett szólt

Még a döntés előtt Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője az Economxnak azt mondta, hogy a legtöbb érv a kamattartás mellett szólt, ellene gyakorlatilag semmi:Ez olyan fordulat, ami nemcsak az elemzői várakozásokat, de vélhetően a Magyar Nemzeti Bank kilátásait is módosításra késztette – erről részletesebb információkkal majd a csütörtökön érkező inflációs jelentésből tudhatunk meg. Az elemző szerint az idén az infláció nem fog visszatérni az MNB célsávjába, tehát tartósan 4 százalék felett maradhat 2025-ben.