A fogyasztóiár-index a februrári csúcsát követően mérséklődni kezd. Az infláció az év hátrelévő részében várhatóan a toleranciasáv felett alakul, így 2025-ben átlagosan 4,5-5,1 százalék között lehet a fogyasztói árak emelkedése – mondta Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közgazdasági előrejelzésekért és elemzésekért felelős igazgatója a jegybank csütörtöki sajtótájékoztatóján.

A hazai inflációs pálya a korábban vártnál magasabban alakul. Az infláció 2026 elején mérséklődhet ismét a jegybanki toleranciasávba, majd az év végére közelíti meg a 3 százalékos inflációs célt. Az év hátralévő részében a mutató a jegybanki toleranciasáv felett alakul, az év végére közelíti meg a 3 százalékos célértéket.

A Magyar Nemzti Bank
A jegybank inflációs előrejelzése
Forrás: MNB

Az infláció a 2024-es évben 3,7 százalék volt, 2025-re 4,5 és 5,1 százalék közé várja az átlagos áremelkedést a jegybank. 2026-ban 2,9-3,9, míg 2027-re 2,5-3,5 százalék szerepel az MNB által frissen közzétett legyezőábrán.

Bankok és a telekommunikáció

A fogyasztói árak év eleji növekedését főként az élelmiszerek és szolgáltatások árának emelkedése magyarázta. Az infláció csökkentése kulcs a fenntartható gazdasági növekedéshez.

A piaci szolgáltatások áremelkedése járult hozzá a legnagyobb mértékben az infláció emelkedéséhez. 2024-ben március-április-májusban nagyon erős volt az általános szerződési feltételek miatti banki és telekommunikációs díjemelések. Ezt követően októberben egy nagy áremelést hajtottak végre a telekommunikációs szektorban, míg idén januárban ismét volt egy kiigazodás az indexálás előtt.

„Visszatekintve, januárban a piaci szolgáltatások havi áremelkedésének felét tette ki a telekommunikációs szektor és a pénzügyi tranzakciós illeték áremelkedési hozzájárulása”

– válaszolta lapunk kérdésére Balatoni András.

Kiemelte: idén már csökkenhet a két szektor hozzájárulása a piaci szolgáltatások év/év árindexéhez, ugyanakkor a szolgáltatások árdinamikájának csökkenése a vártnál lasabban alakul.

Az általános szerződési feltételek (ászf) a telekommunikációs szektorban azt mondják ki, hogy a szolgáltatók maximum az előző évi inflációval emelhetik a díjaikat. Ez az idei évben legfeljebb 3,7 százalékos áremelést jelent, hiszen ekkora volt az átlagos éves infláció a tavalyi évben a statisztikai hivatal adatai szerint.

A 3-3,5 százalék közötti bejelentéseket meg is tették ezek a vállalatok, így a tavaszi hónapoktól a piaci szolgáltatások előző év azonos időszakához viszonyított áremelkedése elég markánsan fog lassulni – hangsúlyozta a jegybanki igazgató.

Tavaly ilyenkor a Telekom 15, a Yettel 15,3, míg a One (akkor még Vodafone) 15,4 százalékkal emelte meg a havi előfizetési díjait. Ezek a nagy díjemelések most bázissá válnak a számításokban, ezért is lesz érezhetőbb az év/év-alapú csökkenés.

Idén a következő inflációs korrekciókat vezetik/vezették be a szolgáltatók:

  • Telekom: 3,7 százalék (2025. április 1-től);
  • Yettel: 3,7 százalék (2025. március 5-től);
  • One: 3,5 százalék (2025. május 1-től).

Az Európai Unió országainak többségében a piaci szolgáltatások inflációja továbbra is érdemben meghaladja a 2010-es évek átlagát. Magyarországon a piaci szolgáltatások jelenlegi inflációja a 2010-2019 között megfigyelt historikus átlag (3,1 százalék) több mint háromszorosa.

A nemzetközi tapasztalatok is hasonló folyamatokról tanúskodnak. A környező visegrádi országokban a piaci szolgáltatások februári inflációja a historikus átlag 2,9-3,5-szeresén, míg az EU egészében 2,3 szorosán alakult.

Tényleg csökkentheti az inflációt az árrés-stop?

Az árrés hatósági korlátozásáról szólva Balatoni András megerősítette, az árrésstop április-májusban 0,8 százalékponttal mérsékelheti az élelmiszerek inflációját. Varga Mihály, az MNB elnöke a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón szintén ezt válaszolt az Economx kérdésére.

Érdekes azonban, hogy most a jegybank az infláció mérséklését várja ettől a kormányzati intézkedéstől, miközben a korábbi árstop-intézkedés bár csak néhány százalékponttal, de emelte az infláció mértékét. Lapunk akkori kérdésére, miszerint ezek alapján a jegybank üdvözli-e az árrésstop bevezetését, Varga Mihály azt válaszolta, ez egy új eszköz, az MNB-nek további elemzéseket és vizsgálatokat kell végeznie a hatékonyságáról és szükségességéről.

Az élelmiszerinfláció áprilisban átmenetileg 4 százalék alá mérséklődik a jegybank várakozása szerint. Az intézkedés kivezetését követően emelkedni fog az élelmiszerinfláció, ami az MNB által figyelembe vett termékkosárra nézve 7 százalék alatt marad.

Varga Mihály jegybankelnök szerint februárban 5,6 százalékon tetőzött az infláció, várhatóan a márciusi infláció ennél kisebb lesz. Bár Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter arról beszélt, hogy az élelmiszerárak emelkedése 9 százalék lehet.

Nagyon érzékeny a magyar élelmiszeripar

A hazai fogyasztói árak nagyon kitettek a nemzetközi tényezőkre, míg régiós átlagban 1,3 százalékpontos változás ment végbe, addig Magyarországon ennek majdnem duplája, 2,3 százalékpontos volt az érzékenység a külső tényezőkre.

Az Eurostat gyűjtése és az MNB számításai szerint a régiós országok között Lengyelország, Csehország és Románia húzzák fel az átlagot, míg Szlovákia és különösen nagy arányban Magyarország rontják a statisztikát.

A hazai élelmiszerárak jelentős változékonyságának legfontosabb okai között lehet

  • az élelmiszeripar energiaintenzitása,
  • és alacsony termelékenysége.

A magyar élelmiszeripar a legenergiaintenzívebb az EU-ban: 263 kilotonna olajegyenértékes energiát használt fel ezer euró hozzáadott érték előállításához 2022-ben, ami meghaladta az európai átlag kétszeresét. Emellett a magyar élelmiszeripar termelékenysége európai összevetésben alacsony, az uniós rangsorban az utolsó előtti – derül ki a friss inflációs jelentésből.

Lehet növekedés?

A gazdasági növekedési pálya nemcsak időbeli pályáján, hanem mértékben is módosult. A gazdasági növekedést 1,9 és 2,9 százalék közöttre várja a jegybank az idei évre, míg 2026-ban 3,7 és 4,7, 2027-ben pedig 2,8 és 3,8 százalék közötti prognosztizációt jeleznek.

  • Felfelé mutató kockázatnak tekinthető, hogy az elfogadott német fiskális élénkítő csomag érdemben javíthatja az európai növekedési kilátásokat.
  • Eközben lefelé mutató kockázat a fokozódó kereskedelmi feszültségek és az Amerikai Egyesült Államok által a teljes Európai Unióra kivetendő vámok jelentős bizonytalanságokat okoznak.

A növekedés motorjának tekintett fogyasztás-bővülés még várat magára, de a jegybank úgy véli, a reálbérek alakulása és a kormányzati adócsökkentések ösztönzően hathatnak a fogyasztókra.

Emellett az iparban zajló kapacitás-bővítő beruházási projektek idén év végén és jövőre megkezdhetik a termelést, így hosszabb távon előretekintve javulást hozhat. A hazai export élénkítéséhez a fokozatosan meginduló külső keresletnövekedés középtávon segíthet a helyezeten.