Megtörte a Szerbiával kapcsolatos hallgatását az Európai Unió, miután Aleksandar Vucic szerb elnök kedden Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével és António Costával, az Európai Tanács elnökével egyeztetett. A tüntetésekkel kapcsolatban azonban továbbra is hallgattak az uniós elöljárók.

„Az országnak teljesítenie kell az uniós reformokat, különösen határozott lépéseket kell tennie a médiaszabadság, a korrupció elleni küzdelem és a választási reformok terén” – írta Von der Leyen az X-en.

Kapcsolódó

Vucic a szerb állami csatornának, az RTS-nek nyilatkozva kijelentette: az uniós partnereket tájékoztatta arról, hogy „Szerbia abszolút elkötelezett ezen a stratégiai úton”. Leszögezte, a közeljövőben megszületik a döntés az új kormány megalakításáról vagy az újabb előrehozott választások kiírásáról is. A szerb parlament múlt héten fogadta el ugyanis Milos Vucevic miniszterelnök januárban bejelentett lemondását is.

Az EU elöljárói és a szerb államfő közötti találkozót több kritika is érte. Múlt héten 32 európai parlamenti képviselő levélben követelte, hogy Von der Leyen mondja le a találkozót. „Fontos, hogy a Bizottság tárgyaljon vele. Mielőtt azonban platformot adna neki a hazai szürreális showműsorokhoz, az EU-nak világosan ki kellene jelentenie, hogy a szerbiai tüntetők éppen ugyanazt követelik, amit az EU is elvárna állítólag Szerbiától, mindeddig azonban nem sikerült abszolválnia ezeket a dolgokat – idézi a Politico Irena Joveva szlovén zöldpárti EP-képviselőt.

Hozzátette, „az EU az elmúlt években sokat veszített hitelességéből a Nyugat-Balkánon, így itt az ideje, hogy végre felébredjen és radikálisan megváltoztassa politikáját”.

Kép: Reuters, Djordje Kojad

Szerbia jó nemzetközi beágyazottsága lehet a háttérben

Nem véletlen a lapunknak nyilatkozó szakértő szerint, hogy az EU tagállamainak vezetői és az uniós tisztviselők is sokáig óvakodtak attól, hogy véleményt nyilvánítsanak a szerb tüntetéshullám kapcsán. Ezt egyrészt indokolja az is, hogy „az államok szuverén ügyeibe az alapvető irányelv szerint nem szólnak bele, márpedig itt egy belpolitikai kérdésről, belpolitikai válságról van szó” – mondta az Economxnak Ármás Julianna, a Magyar Külügyi Intézet kutatója.

Szerepet játszhatott a hallgatásukban azonban az óvatosság is.

„Szerbia nemzetközi beágyazottsága jó, jó kapcsolatokat ápol az országvezetés keleti és nyugati partnerekkel egyaránt. Hagyományos partnere Oroszországnak, jó és aktív kapcsolata van Kínával, Törökországgal és az Európai Unióval is” – magyarázta a szakértő.

Az újvidéki tragédiától a márciusi gigatüntetésig

Lassan öt hónapja történt az a baleset, amely a tüntetési lavinát elindította Szerbiában. Az újvidéki vasúti pályaudvar bejárata feletti előtető tavaly november elsején beszakadt, 15 ember halálát okozva. Az épületét 2021-től több szakaszban újították fel, 2024 júliusában jelentették be a projekt befejezését. A felújítás összköltsége 16 millió euró volt. Ez a jelenség indította el az országban a demonstrációs hullámot.

„A tüntetés azzal a követeléssel indult, hogy legyen átláthatóság, elszámoltathatóság, valós felelősségre vonás és csökkenjen a mindent átszövő korrupció. Ezek azonban végső soron mind egy irányba futnak, egy nagy strukturális problémát mutatnak: egy kézben összpontosul a hatalom. Vucic elnök megkerülhetetlen a szerb politikában és a magas szintű döntéshozatalban. Kissé ellentmondásos tehát, mikor azt mondják a tüntetők, hogy ők csak a követeléseik megvalósulásához ragaszkodnak, a hatalmon lévő politikai erők leváltásához már nem”

– fogalmazott Ármás Julianna.

Március 15-én az elégedetlenség egy belgrádi gigatüntetésben csúcsosodott ki, amelyen a hatóságok hangágyút vethettek be. Vucic elnök ezt tagadta, ám hozzátette ha a vizsgálatok alapján kiderül, hogy mégis ez történt, akkor lemond posztjáról.