„Ami momentán Romániában történik, egyértelmű intő jel Magyarország számára” – jelentette ki Szilágyi Mátyás volt nagykövet, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója az Economxnak.

A szakértőt azzal kerestük meg, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) kiegészült balliberális kabinet tavalyi utolsó, december 30-án tartott ülésén radikális megszorító csomagot fogadott el, amely fűnyíróelv szerint gyakorlatilag a társadalom összes rétegét érinti.

A szociáldemokrata (PSD) Marcel Ciolacu miniszterelnök második kormánya a teljesség igénye nélkül 2025-ben: 

  • befagyasztja a nyugdíjakat;
  • akárcsak a közalkalmazottak fizetését;
  • továbbá a gyermekek 18 éves koráig járó állami juttatást és a nekik járó ösztöndíjakat;
  • ahogy csökkenti a diákok és az egyetemisták eddigi utazási kedvezményeit is: ezután csak lakóhelyük és az egyetemüknek otthont adó város között közlekedhetnek kedvezményesen, a helyi tömegközlekedésben és a bukaresti metrón pedig ezentúl 90 helyett csak 50 százalékos engedményben részesülnek;
  • a cégek osztalékadóját a mostani 8-ról 10 százalékra emeli;
  • 500 ezerről 250 ezer euróra csökkenti az éves bevételi küszöböt, amely alatt a vállalatok mentesülnek a társasági adó fizetése alól;
  • ismét bevezeti a 2017-ben egyszer már kivezetett oszlopadót, amit az ipari létesítmények után kell befizetni;
  • a közszférában létszámstopot vezet be;
  • illetve ugyanitt elrendeli, hogy a munkaszüneti napokon történő munkavégzést pénzzel már nem, kizárólag szabadnappal lehet ellentételezni;
  • az állami intézményekben dolgozók prémiumait és egyéb bérkiegészítéseit is letiltja;
  • a felére, 65 ezer forintnak megfelelő összegre minimalizálja a köztisztviselőknek járó üdülési támogatás összegét;
  • megszünteti az IT-szektor, az építőipari és a mezőgazdasági-élelmiszeripari ágazat munkavállalóinak adókedvezményeit.
  • továbbá, drágulnak az állami szolgáltatások is, legkevesebb a 2024-es év inflációjának mértékével.

Mint Szilágyi Mátyás mondja, az év végével sietve kihirdetett salátarendelettől Romániában mindenekelőtt az idei év elejére 9,5 százalékosra duzzadt álamháztartási hiány hatékony lefaragását várják. Ahogy a szilveszterkor zöld utat kapott takarékossági csomagnak egyik fő célkitűzése az is, hogy fenntartható költségvetés elfogadását tegye lehetővé, és megőrizze, biztosítsa az eddigi jövedelmeket. Köztük például maradhassanak a 2024-ben bevezetett nyugdíjemelések. 

Kép: Economx

Tánczos Barna pénzügyminiszter azóta több nyilatkozatában is kihangsúlyozta: az említett sürgősségi rendeletcsomaggal, – amely egyben az idei romániai költségvetés elfogadásának is az alapja lenne –, 2025-ben 133 milliárd lejjel (majdnem 11 ezer milliárd forinttal, ami a teljes idei magyar költségvetésnek durván a negyede) tervezik csökkenteni az állami kiadásokat, és hét százalékra lefaragni a költségvetési deficitet, hogy konszolidált állapotba hozzák a román büdzsét. 

A mostani költségcsökkentésnek ráadásul nem csak az a tétje, hogy államcsőd lesz-e vagy sem, egyúttal Románia uniós forrásokhoz való hozzájutása is komolyan veszélybe kerülhet. Az Európai Bizottság előtt vállalt hétéves deficitcsökkentési tervük alapján már 2022-ig három százalékig kellett volna apasztaniuk a büdzsén tátongó hiányt, különben az ország elesik az uniós forrásoktól és a helyreállítási alap pénzeiből sem részesül

– magyarázza Szilágyi Mátyás. 

A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója hozzátette: uniós források nélkül számos tervezett, létfontosságú romániai beruházás, infrastrukturális és környezetvédelmi fejlesztése sorsa is megpecsételődik, nem is beszélve az önkormányzatok finanszírozásáról, különös tekintettel a leszakadó régiók felzárkóztatására. A múlt hét elején az uniós pénzügyminiszterek tanácsa végül engedményt adott, és jóváhagyta Románia hét évre szóló deficitcsökkentési tervét. 

Tánczos Barna, romániai pénzügyminiszter és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a 33. bálványosi szsbadegyetemen
Tánczos Barna, romániai pénzügyminiszter és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a 33. bálványosi szabadegyetemen
Kép: MTI, Veres Nándor

Azt, hogy Románia hosszabb időszak alatt kerülhet ki a túlzottdeficit-eljárás alól, (azaz szorítsa három százalék alá a költségvetési hiányt), Tánczos Barna a Transtelexnek adott interjújában azzal magyarázta: Brüsszel türelmes, mert tudja, hogy épp nehéz gazdasági helyzetből próbál kievickélni az unió. „Jó hír, hogy a deficitcsökkentést nem a beruházások rovására kell végrehajtani, és az unió ragaszkodik ahhoz, hogy a kormány folytassa a gazdasági növekedést is tápláló közberuházásokat, és használja fel ehhez az uniós forrásokat” – fogalmazott a pénzügyminiszter.

Finisben a romániai költségvetés elfogadása

  • Tánczos Barna kedden mutatta be a koalícióban a 2025-ös költségvetés tervezetét, amely az állam turbódiétája mellett jelentős beruházásokat is tartalmaz a pénzügyminiszter szerint.
  • A 2025-ös költségvetés tervezetét csütörtökön véglegesítették, a kormány szombaton hagyja jóvá, a parlament pedig a jövő héten vitatja meg.
  • „Az államnak elsősorban a saját kiadásait kell csökkentenie. Ennek megfelelően az Elnöki Hivatal költségvetése 10 százalékkal, a szenátusé 5 százalékkal, a képviselőházé pedig 9 százalékkal csökken” – közölte Facebook oldalán az RMDSZ pénzügyminisztere.
  • A tárcavezető azt is bejelentette, hogy a román oktatási minisztérium költségvetése tavalyhoz képest 10 százalékkal növekszik, a helyi közlekedési tárca 20 százalékkal több forrást kap, az Egészségügyi Minisztérium büdzséje 50 százalékkal nő, akárcsak a környezetvédelmi hivatalé.
  • A Védelmi Minisztérium 2025-ben több forráshoz jut, mint 2024-ben, amikor a GDP 2,5 százalékával bírt, ám gazdálkodási kerete a 3 százalékot idén sem éri el.
  • Míg az államigazgatásnak szinte minden területén karcsúsítanak, mind a román kül- és belföldi titkosszolgálatok költségvetései nőnek az idei évben, 15-20 százalékkal;
  • Jutnak források a tervek szerint többek között a Szeben–Pitesti, a Szeben–Fogaras, a Focsani–Bákó, Ploiesti–Buzau, Buzau–Focsani autópályaberuházások folytatására, akárcsak több vasúti hálózat renovációjára, illetve több új kórház is épül, és megújulnak víz-és csatornahálózatok.
  • 2025-ben várhatóan a honvédelem, a közrend, az egészségügy és az oktatás területén nem lesz létszámcsökkentés, ugyanakkor a többi állami intézménynek legalább öt százalékkal vissza kell fognia a személyi kiadásait;
  • Tánczos Barna korábban azt is leszögezte: az idei költségvetésben prioritás a nyugdíjak és a bérek kifizetése, a beruházások összértéke pedig meghaladja a GDP 7 százalékát;
  • „Csak a nyugdíjakra közel 169 milliárd lejes költségvetést különítettünk el, szemben az előző évvel, amikor 152 milliárd lejes ez kiadást jelentett, illetve 2023-mal, amikor 126 milliárd lejt fizettek ki nyugdíjakra” – sorolta a számokat a pénzügyminiszter.

A hitelminősítők nem kegyelmeznek

Múlt hét pénteken, január 24-én a Standard & Poor's hitelminősítő lerontotta Románia gazdasági kilátásaira vonatkozó előrejelzését, stabilról negatívra módosítva azt. Erre reagálva Tánczos Barna pénzügyminiszter leszögezte: Románia továbbra is biztonságos a befektetők számára, de sürgős reformokra van szükség a deficit csökkentéséhez és az állami költségvetés hitelességének megőrzéséhez – számolt be a történtekről a Maszol.ro. A Fitch hitelminősítő pedig december közepén módosította stabilról negatívra Románia hosszú lejáratú adósságának (IDR) kilátását, többek között politikai kockázati tényezőkre, a „politikai hitelesség erodálódására” és a politikai bizonytalanságra, valamint a költségvetési csúszásokra és a fenntarthatatlan kiadásokra hivatkozva.

Hogyan jutott el Románia a drasztikus megszorításokig? 

Minden idők legnagyobb nominális költségvetési hiányával zárta 2024-et Románia – ismerte be és közölte hivatalosan is szerdán a bukaresti pénzügyminisztérium. Mindennek közvetlen okaként a 2024-es úgynevezett „szuperválasztási évet” és a hozzá kapcsolódó nagy osztogatásokat jelölte meg a Magyar Külügyi Intézet szakértője. Helyhatósági, európai és romániai parlamenti, valamint államelnöki választások is zajlottak Romániában gyors egymásutánban 2024-ben.

A hatalmon lévő román szociáldemokraták és jobbközép liberálisok a sikeres választási eredményekért, politikai érdekeikért szinte mindent feláldozva rendelték alá tavaly Románia már eleve erősen deficites költségvetését. Szilágyi Mátyás mindezek mellett a drasztikus eladósodás közvetett okaként Románia folyamatos hitelfelvételét említette, ami már 2023-ban is átlépett minden határt. Így halmozódott föl mára a kilenc és fél százalékos, 150 milliárd lejes hiány. 

Ez átszámolva nálunk megközelítőleg 12.500 milliárd forintos költségvetési deficitet jelentene. Ehhez képest a magyar kormány 4122 milliárd forintos hiánnyal tervez 2025-ben.

Ezek után nem csoda, hogy az uniós szinten is kimagaslónak számító hiátus miatt már 2023 óta folytak a tárgyalások Brüsszellel, hogyan is tudná Románia betartani a hiánycélt. Az elemzők pedig folyamatosan figyelmeztettek, hogy elszabadul az államháztartási hiány, amit a választások után egyedül brutális megszorításokkal lehet ledolgozni. Hiába ígérte meg a kampányban Marcel Ciolacu kormányfő: a karjára meri tetováltatni, hogy Romániában nem lesz 2025-ben adóemelés. 

Marcel Ciolacu román miniszterelnök
Marcel Ciolacu román miniszterelnök

És míg Románia miniszterelnöke nyugodtan elüldögélhetne a tetoválószalonban, jó kérdés, hogy ezek után milyen év, milyen jövő vár Romániára? Szilágyi Mátyás a romániai elemzői konszenzust idézve azt mondja: a jelenleg elfogadásra kerülő „takarékossági költségvetés” első közelítésben csupán az év első hónapjaira oldhatja meg a problémákat, de a tényleges hiánylefaragás érdekében az év második felében előre láthatóan további intézkedéseket kell majd hoznia a kabinetnek.

Mi várható a románok kicsit sem fantasztikus évétől? 

„A helyi elemzők az IT- és az építőipari szektor válságával mindenképpen számolnak 2025-ben. Illetve az utóbbi három évben végbement importnövekedés a belföldi ipar teljesítményének folyamatos visszaesése miatt 2025-ben várhatóan folytatódni fog, így a külkereskedelmi mérleghiány is fennmarad, növekszik előreláthatóan. Vagyis a kettős hiány helyzete, a külkereskedelmi és a költségvetési deficit úgyszintén nagy eséllyel fennmarad”

– vetítette előre a Külügyi Intézet szakértője, aki úgy látja, Románia 2025-ös költségvetésének fenntarthatóvá tétele szempontjából az új közlekedési infrastrukturális beruházások elkészülte, az új autópályák és a vasúti fejlesztések, valamint a schengeni csatlakozás, és mindezek turizmus élénkítő hatásai nyújthatnak reményt a román költségvetési bevételek idei növekedésére. Illetve az, ha a románok önmagukat meghaladva képesek lesznek arra, hogy idén végre hatékonyan behajtsák az adókat, amelynek műfajában az unió sereghajtói. 

Kapcsolódó