A gyerekek kizsákmányolása és áldozattá válása a tét. Létezhet bármilyen szűrőprogram, ha a szülő nem tudja, hogy a gyereke milyen szövegekkel találkozik. [...] Csak azt szeretném, hogyha szembesülnénk azzal, hogy egyébként milyen virtuális térben élünk.

A fenti mondatok Ránki Sára bűnügyi nyelvész előadásán hangzottak el a Magyar Tudományos Akadémia székházában, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat által szervezett X. Nemzetközi Médiakonferencián.

A rendezvény alcíme „A média hatása a gyermekekre és fiatalokra”, és ennek a hatásnak kétségtelenül a legextrémebb megnyilvánulása a gyerekek szexuális kizsákmányolása és zaklatása a neten. Mindezt Ránki kendőzetlen példákkal is szemléltette, de nemcsak a problémáról, hanem a lehetséges megoldásáról is beszélt: arról, milyen nyelvi eszközök vethetők be a netes fórumokban névtelenül tevékenykedő pedofilok azonosítására.

Mutasd, mit írtál, megmondom, ki vagy

Az addig rendben van, hogy ha az ember illegális tartalmat lát a neten, bejelentést tehet róla például az Internet Hotline-on. De még ha el is jut az ilyesmi az illetékes hatóságig, a történet sokszor megakad azon a ponton, hogy a digitális nyomaikat is elrejtő anonim felhasználókkal nem nagyon tudnak mit kezdeni a nyomozók. Pedig teljesen más eszközökkel ilyenkor is közelebb lehet férkőzni ezekhez a felhasználókhoz, az általuk írt szövegek elemzésével például megalkotható a nyelvi profiljuk, amely többet árul el róluk, mint gondolnánk.

Persze azt nem fogom tudni megmondani, hogy Kovács István a neve, 26 éves és dunaújvárosi, de azt például igen, hogy egy anonim vagy álnévvel ellátott szöveget férfi írt-e vagy nő, van-e valami nyelvjárási jellegzetessége, egynyelvű vagy kétnyelvű, tartozik-e valamilyen vallási csoporthoz. A nyelv nagyon árulkodó

– mondta Ránki Sára.

„A nyelvhasználat egyszeri és megismételhetetlen, ez azért nagyon fontos, mert akár ugyanazokkal a nyelvi kompetenciákkal is rendelkezhetünk, de ugyanazt a mondatszerkezetet két ember nem állítja soha elő, még akkor sem, hogyha mondjuk a szókincse vagy az a tárház, amiből a nyelvhez válogat ugyanaz.”

A nyelvi profilozás nemcsak egyes szövegek szerzőinek a kilétét, vagy legalábbis a szociodemográfiai jellemzőit segít felfedni, de arra is alkalmas lehet, hogy különböző szövegeknél megállapítsák, hogy ugyanaz-e a szerzőjük. Ránki szerint amikor a Nemzeti Nyomozó Irodával pedofil oldalak felszámolásán dolgoztak, azt tapasztalták, hogy gyakran a különböző oldalakon ugyanazok a felhasználók vannak jelen, csak más-más álneveken, de a nyelvhasználatukból meg lehet állapítani az azonosságot, sőt azt is, hogy ezek az emberek ismerik egymást.

Az álnevek dekódolásánál is jól jöhetnek a nyelvészeti eszközök, mert az ember gyakran nem tud elvonatkoztatni magától, és önkéntelenül is belerak valamilyen azonosítást segítő részletet az anonimnak szánt felhasználónevébe – szélsőségesebb esetben ez akár a születési éve vagy a lakóhelye is lehet. Ráadásul hajlamos nagyon kis változtatásokkal ugyanazt az álnevet használni más-más oldalakon. Ennek az elkerüléséhez Ránki szerint nagyon tudatos nyelvhasználónak kell lenni.

Az online térben számolni kell azzal is, hogy a digitális nyelvhasználat szűrőjén keresztül kell nyelvi profilt alkotni. Ezt azért fontos tudatosítani, mert amíg a nyelvi profilozásnál általában a helyesírási hibákat is azonosításra alkalmas tényezőként kezelik, a digitális térben ez nem érvényes. Ott ugyanis olyan helyesírási szabályrendszer és nyelvi szokások alakultak ki, amelyek egy nagyon egységes, leegyszerűsített, a gyors kommunikációra törekvő nyelvhasználat részeit képezik, ezért iskolai végzettségtől vagy nyelvjárástól függetlenek. Ezért a pontos profilozáshoz le kell hámozni a szövegről azokat a rétegeket, amelyeket például az internetes nyelvhasználat rakott rá – mondta Ránki.

A nyelvi profilozás itthon még viszonylag gyerekcipőben jár, de angolszász nyelvterületen például már léteznek kifejezetten ezt segítő adatbázisok. Vannak olyan nyelvészek, akik az egyes bűncselekménytípusokra szakosodott, úgynevezett bűnügyi kategóriaszótárakat állítanak össze, és a vizsgált oldalakról ezekbe gyűjtik a nyelvi adatokat, mintha ujjlenyomatokat vennének le.

A gyerekek vannak a legnagyobb veszélyben

Mindez persze általánosan igaz mindenféle online bűncselekménnyel kapcsolatban. A gyerekek azonban különösen ki vannak téve nemcsak a netes fenyegetéseknek, hanem a nyelvi manipulációnak is, és végső soron a kizsákmányolásukat célzó tartalom is gyakran a nyelvhasználaton keresztül jön létre, például nekik küldött szexuális tartalmú üzenetek formájában.

Az ilyen szövegek azért is károsak, mert a gyerekek nyelvi szocializációjára is hatással lehetnek, azaz hozzájárulhatnak egy nem feltétlenül kívánatos nyelvi viselkedésforma, kifejezésmód rögzüléséhez. Persze ez még a kisebbik gond.

Ennél rosszabb, ha mondjuk egy anonim felhasználó a gyerektől megtudja, hogy mikor nincs otthon senki, és elmegy kirabolni a lakást. De még sokkal veszélyesebb, ha egy gyereket csalnak el névtelenül és megerőszakolják egy bokorban, és utána elkezdik keresni a szülei

– mondta Ránki Sára, hozzátéve, hogy szándékosan fogalmaz ilyen nyersen és hoz kifejezetten explicit példákat, mert a komoly problémákról nyíltan kell beszélni. Ennek megfelelően a cikkben sem öncélúan, hanem a szembesítő előadás szellemiségével összhangban idézzük ezeket a mondatokat.

Basznivaló vagy, szopni szeretsz?

A szemléltetés kedvéért Ránki Sára bemutatta egy empirikus minikutatása tapasztatait is: saját magát tinilánynak kiadva csetelt az AnoTalk nevű anonim csetelős oldalon.

„Beszélgess ismeretlenekkel” – szól az oldal szlogenje, és nem is cifrázza túl a dolgot: regisztrációra sincs szükség, csak meg kell adni a nemünket, választani egy életkori kategóriát (16 alatt, 16-21, 21 fölött), illetve hogy fiúkra és/vagy lányokra vagyunk-e kíváncsiak, és a rendszer véletlenszerűen összesorsol egy idegennel, akivel már lehet is kezdeni a beszélgetést.

Ránki a tesztje során másfél napig csetelt reggeltől estig, és mindig 16 év alatti lánynak – Áginak Biatorbágyról – adta ki magát, amit a nyelvhasználatán keresztül egész hatékonyan el is tudott adni, csak egyszer bukott le, hogy valójában idősebb. (Mint mondta, előtte valódi tinik beszélgetéseiből, anotalkos beszélgetéseket bemutató videókból és a saját általános iskolai tanári tapasztalataiból merítve készült fel.)

Az oldalon olvasható leírás szerint elutasítanak mindenféle törvénytelen viselkedést, de ahogy Ránki Sára megjegyzi, ez nyilván csak a saját védelmükre szolgál, semmilyen módon nem ellenőrzik a megadott életkort, nem szankcionálnak, nem szűrik az üzeneteket. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a cikk írásakor én is kipróbáltam az oldalt, és most a 16 éven aluliaknak a csetelés indulásakor ez az üzenet jelenik meg: „Kérjük, hogy ebben a korcsoportban semmiképpen ne folytass felnőtt tartalmú beszélgetést. Hagyd el a korcsoportot, ha elmúltál 16 éves. Amennyiben valaki felnőtt tartalmú beszélgetést kezdeményez veled, lépj ki a beszélgetésből. Nyugodtan folytass kulturált beszélgetést másokkal! Jó beszélgetést!”

Az oldal a bevezetőjében azt tanácsolja, hogy „igyekezzünk a beszélgetést feldobni izgalmas részekkel. Ne hagyjuk, hogy a beszélgetés unalmassá váljon, az egyik félnek sem lenne jó.”

A teszt alapján egy 16 éven aluli lányt valóban nem az unalom fenyeget. Ránki bemutatott egy válogatást a neki írt üzenetekből:

• „szia, perverz lányt keresek, akivel Snapen vagy Instán lehet perverzkedni”
• „szia, leszopsz?”
• „szia bébi, szex?”
• „hát gondolom megujjazlak kinyallak és megduglak”
• „popsi sex?”
• „vagy duglak vagy verem a farkam”

„Ezeket én 38 éves nőként olvastam, de valaki 14 éves kisgyerekként olvassa” – mondta Ránki. A beszélgetőpartnerei – akik szintén azt állították, hogy 16 éven aluliak – általában nem kérdezték meg, hány éves. Aki mégis, annak azt írta, 14, amire olyan válaszokat kapott:, mint hogy „jóóó” vagy hogy „nem baaaaj”. 

Az egyik beszélgetőpartner azt ígérte, elutazik hozzá Egerből Biatorbágyra. Ebből a beszélgetésből hosszabb részletet is bemutatott:

- szia mizu?

- szia nedves a bugyim

- szűz vagy még?

- az ujjam már bennem van. dehogy vagyok

- hát akkor faszom is belemenne. hány éves vagy?

- 16 és fél

- basznivaló vagy, szopni szeretsz?

- igen, de csak ha kemény

- nekem nagy és 20 centi

- mit csinálnál most a puncikámmal?

- nyalnám ujjaznám szétkúrnám

- hova élveznél?

- sok fasz járt benned? szádba vagy arcodra

A Blikk még augusztusban írt egy cikket az AnoTalkról, ebben megkeresték a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot (NMHH) is, de a hatóság szerint mivel nem sajtótermékről van szó, nincs hatáskörük fellépni ellene. Ajánlották viszont az általuk működtetett Internet Hotline-t, ahol az ilyesmit is be lehet jelenteni, az NMHH munkatársai pedig technikai-jogi tanácsot adnak, illetve bűncselekmény gyanúja esetén értesítik a Nemzeti Nyomozó Irodát.

Az NMHH adatai szerint egyébként tavaly 95 ilyen bejelentés futott be, ami egyrészt elég kevésnek hangozhat, másrészt viszont jelentős növekedés az egy évvel korábbi 56-hoz képest. A jogsegélyszolgálat 91 esetben találta megalapozottnak a bejelentést, ebből 29 ügyet továbbított az NNI-nek, a többi 62-t más tagországok hatóságainak. (Globálisan egyébként 155 ezer bejelentés érkezett a magyar hotline-t is tagjai közt tudó nemzetközi jogsegélyszolgálathoz.)

Ránki Sára szerint ezeket a szövegeket is lehetne nyelvi profilozni, de az nem megoldás, hogy mint ő is, a nyelvészek egyesével bejelentkezgetnek az ilyen oldalakra, a hatékony fellépéshez összefüggő szövegvizsgálatokra lenne szükség. Adatbázist kellene építeni, ahogy az ujjlenyomatoknak vagy a beszédhangoknak is van már digitális adatbázisa.

A bűnügyi kategóriaszótár megoldás lehetne az azonosításra is, másrészt országosan bármilyen nyomozószerv felhasználhatná, sőt, nemcsak a bűnüldözésben, de a gyerekek elleni netes bűncselekmények megelőzésében is lehetne szerepe Ránki Sára szerint.

Nem szabad ott leragadni, hogy bizonyos tartalmakkal nem tudunk mit kezdeni, nem tudunk utánajárni a felhasználóknak. Arra lenne szükség, hogy azok a szervek, amelyek anyagilag és apparátusukban megengedhetik maguknak, folytassanak ilyen vizsgálatokat, mert a gyermekek biztonsága és élete a fontos

– tette hozzá.

Frissítés

Cikkünk megjelenése után az AnoTalk üzemeltetője emailben reagált a fentiekre. Ebben azt írják, az oldal "szellemisége abban rejlik, hogy lehetőséget biztosítsunk felhasználóinknak a lehető legnagyobb, még elfogadható szabadságra beszélgetésük során", de a cikkben bemutatott problémát természetesen nem sorolják az elfogadható szabadság kategóriájába, "éppen ezért az ott említett megoldási javaslat legegyszerűbb módját már most bevezettük, ezáltal bizonyos szavak megfelelő számú leírása esetén a 16 év alatti korcsoportban a rendszer megkéri a chatelőket a beszélgetés témájának felfüggesztésére, amennyiben pedig ez nem történik meg, a rendszer automatikusan lezárja a beszélgetést."

Mi hiszünk abban, hogy a weboldalunk hasznos és jó lehet különféle emberek számára. A szabadsággal kapcsolatosan vallott elveink mellett mindent megteszünk annak érdekében, hogy a weboldalunkat használókat megvédjük. Bízunk abban, hogy az általunk most bevezetett megoldás eléri célját és a jövőben ilyen beszélgetések nem lesznek majd tapasztalhatóak rendszerünkön

– írták.

(Borítókép: Huszti István / Index)