Biztatóan alakul a NASA és a SpaceX közös küldetése, a Demo-1. Szombaton gond nélkül elstratolt, majd vasárnap sikeresen dokkolt a SpaceX új űrhajója a Nemzetközi Űrállomáshoz. Ezzel jelentős mérföldkövéhez érkezett a NASA kereskedelmi űrhajós programja, a 6,8 milliárd dolláros Commercial Crew Developement program, aminek célja, hogy magántőke és magáncégek bevonásával juttassanak újra amerikai földről, amerikai rakétával, amerikai űrhajósokat az űrbe, elsősorban a Nemzetközi Űrállomásra (ISS).
Szombat reggel sikeresen elstartolt az emberekre tervezett Crew Dragon, amivel ha minden jól megy, még idén amerikai űrhajósok utazhatnak az ISS-re.
A NASA részben ettől a programtól várja az amerikai űrprogram új életre kelését, amivel végre megszűnne az oroszoktól való függés (az űrsiklóprogram 2011-es befejezése óta, csak Szojuz űrhajókkal volt képes az amerikai űrkutatási hivatal űrhajósokat küldeni az űrbe). A Demo-1 küldetéssel a SpaceX saját fejlesztésű űrhajóját, a Crew Dragont tesztelik élesben, igaz, még űrhajósok nélkül.
Nem sokkal dél előtt óvatosan, de magabiztosan megközelítette az ISS-t a Crew Dragon, majd a bekövetkezett az elsődleges, úgynevezett puha kapcsolódás.
A hétvége során beszámoltunk a fellövésről és az ISS-hez való kapcsolódásról is, az alábbiakban következzék a szombaton és vasárnap történtek nagyképes összefoglalója.
A SpaceX Falcon-9 rakétája február 28-án indult a Kennedy Űrközpont 39A startállására, hogy március 2-án elstartolhasson vele a Crew Dragon, űrhajósok szállítására tervezett új űrhajó. (Fotó:
Joel Kowsky / NASA)
A Crew Dragon és a startállás karja, a folyosó, amin az űrhajósok később, az emberes repülések során beléphetnek az űrhajóba. (Fotó:
Joel Kowsky / NASA)
Elon Musk, a SpaceX tulajdonosa, fő tervezője és igazgatója (bal szélen) március 1-jén a NASA igazgatójával, Jim Bridenstine-nal, valamint négy NASA-űrhajóssal (Victor Glover, Doug Hurley, Bob Behnken, Mike Hopkins) a startállás karjában egyeztetnek az előttük álló Demo-1 küldetésről. (Fotó:
Joel Kowsky / NASA)
Március 1-jén látványos naplemente búcsúztatta a másnap hajnali startra készen álló rakétát. (Fotó:
Joel Kowsky / NASA)
A Crew Dragon március 2-án hajnalban – magyar idő szerint 8 óra 49 perckor – késlekedés nélkül, sikeresen elstartolt a Nemzetközi Űrállomásra. (Fotó:
SpaceX)
Pazar közelkép a Falcon-9 kilenc Merlin hajtóműve által okádott lángcsóváról, illetve a rakétára potenciálisan káros hanghullámokat csillapító vízsugarakról. (Fotó:
Thom Baur / Reuters)
Floridában ekkor még éjszaka volt. (Fotó:
Mike Blake / Reuters)
Hosszú expozíciós idővel készült felvétel a Demo-1 küldetés startjáról. (Fotó:
Joe Rimkus Jr./Stringer / Reuters)
Távolodik a Falcon-9. (Fotó:
SpaceX)
Az első fokozat leválása után rendben bekapcsolt a második fokozat hajtóműve. (Fotó:
SpaceX/NASA / You Tube)
Az űrhajóban egy szenzorokkal felszerelt tesztbábu, Ripley ült. Elon Musk előszeretettel nyúl popkulturális alkotásokhoz, ha valaminek nevet kell adni a SpaceX űrprogramjában. A Falcon rakéták például a Star Wars Millenium Falcon űrhajójáról kapták nevüket, a cég két drónhajója, Just Read the Instructions és az Of Course I Still Love You Iain Banks sci-fi regényeiből kapták nevüket, Ripley pedig az Alien-filmek hősnője volt. (Fotó:
SpaceX/NASA / You Tube)
11 perccel a start után a Crew Dragon rendben levált a második rakétafokozatról, és elindult kb. egy napig tartó útjára, hogy az ISS közelébe kerüljön. (Fotó:
SpaceX/NASA / You Tube)
Vasárnap, magyar idő szerint 11 körül a Crew Dragon először kb. 130 méterre közelítette meg az ISS-t. (Fotó:
NASA / You Tube)
Így látta a Dragon az ISS-t ekkor. (Fotó:
SpaceX/NASA / You Tube)
A NASA houstoni és a SpaceX kaliforniai irányítóközpontja egy előre tervezett paranccsal visszább manőverezte az űrhajót, kb. 185 méterre, ahol egy ideig a távolságot tartva együtt repült az űrállomással. (Fotó:
NASA / You Tube)
Aztán újabb megközelítés következett, az ISS-hez képest 20 centiméter/másodperces relatív sebességgel. (Fotó:
NASA / You Tube)
A második közelítő manőver végén már nagyon közel, húsz méterre állt meg a Crew Dragon. Mindezzel az űrhajó manőverezőképességét, irányíthatóságát tesztelték. (Fotó:
NASA / You Tube)
A közvetítést nézve úgy tűnhetett, mintha sokáig mozdulatlanul lebegett volna az űrhajó, de valójában másodpercenként 7365 méteres sebességgel (26 524 km/óra) száguldott a Föld fölött 412 kilométeres magasságban az ISS-sel együtt. (Fotó:
NASA / You Tube)
A dokkolás megkezdésére kb 11:40-kor adták ki a parancsot. (Fotó:
SpaceX/NASA / You Tube)
A kapcsolódás első fázisa, a puha ("soft") dokkolás magyar idő szerint 9 perccel dél előtt történt meg, valahol Új-Zéland térségében. (Fotó:
NASA / You Tube)
A precíz, első próbálkozásra tökéletes megközelítés végén ekkor ért össze a Crew Dragon rugós karokon lévő dokkológyűrűje az ISS kapcsolódási pontjához. (Fotó:
SpaceX/NASA / You Tube)
12 óra 2 perckor a "kemény dokkolást" végző fém kapcsok is működni kezdtek, 12 óra 4 perckor pedig mind a 12 kapocs a helyére került, mechanikailag befejezve ezzel a dokkolás folyamatát. (Fotó:
SpaceX/NASA / You Tube)
Az űrhajósok pár perccel kettő után elkezdtek készülni a belépésre, felvették a légzőmaszkjaikat. (Fotó:
NASA / You Tube)
Az űrhajósok 14:06-kor megkapták az engedélyt az ajtó kinyitására, ami után 14:07-kor az ISS legénységének két tagja – Oleg Konyonenko és David Saint-Jacques, orosz és kanadai űrhajósok – kinyitották a Crew Dragon ajtaját és belebegtek az űrhajóba. (Fotó:
NASA / You Tube)
(Borítókép: Jo
Megint 150 vadonatúj, izgalmas téma ismét meglepő válaszokkal
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!