Nálunk is megvannak azok a szerek, amik elborzasztották a világot

Talán sosem volt még annyi doppinggal lebukott magyar sportoló egy évben, mint 2019-ben, derült ki a Magyar Antidopping Csoport (MACS) sajtótájékoztatóján, amin a doppingtrendekről és a 2020-as olimpiához kapcsolódó doppingellenőrzési feladatokról is beszámoltak.

Ahogy azt Tiszeker Ágnes, a MACS vezetője elmondta, nem véletlenül választották december 9-ét, tudták, hogy a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökségnek ezen a napon kell döntést hozni a sorozatos csalásokat elkövető Oroszországról. Az oroszok kemény büntetést kaptak, négy évre minden világversenyről kitiltották őket, sem olimpián, sem világbajnokságokra, sem Európa-bajnokságokra nem kvalifikálhatja magát az ország esetleg a sportolók egyénileg, függetlenként indulhatnak majd. 

Tiszeker rávilágított, hogy a kitiltás még sok bonyodalmat okozhat, hiszen például Oroszország jövőre a futball-Európa-bajnokság egyik helyszínét adja, és a csapata is kijutott a tornára.  Ha egyáltalán játszhat a válogatott, még a himnuszt sem kaphatja meg. 

„Ha jogerőssé válik a döntés, akkor a Nemzetközi Olimpiai Bizottság dönthet arról, hogy kollektív büntetést alkalmaz, vagy a sportági szövetségekre bízza, milyen feltételek mellett indulhatnak sportolók egyénileg."

A MACS vezetője elmondta a 2019-es év súlyos problémákat mutatott.

„Nő a lebukottak száma, idén 1500 mintát vettünk, ebből 20 volt pozitív. Talán sosem volt még ennyi. A lebukások háromnegyede olimpiai sportághoz köthető. Az ifjúsági korosztály is egyre jobban érintett. A szerek minősége is változik, ami elborzasztotta a világot, az nálunk is megvan. Szintetikus anabolikus szteroidokat, EPO-t, növekedési hormont használnak magyar sportolók is. Már maga az olimpiai kvalifikáció komoly kihívás, ezért jellemző, hogy az olimpiát megelőző években meg szoktak emelkedni a számok, az olimpia évében viszont visszaesnek, mert akkor már annyira lehet tudni, hogy óriási ellenőrzés lesz. A világban is hasonló egyébként a tendencia. A több lebukás az analitika fejlődésével és a biológiai útlevél program beérésével is magyarázható, de mindezzel együtt is sok a 20 magyar eset."

Tiszeker kiemelte, hat doppingolót a biológiai útlevelükben található eltérések miatt tudtak elkapni. Az eltérések gyanússá váltak, és jól irányzott ellenőrzéssel végül a tiltott szert is kimutatták náluk. 

Új doppingszercsoportok nem jelentek meg a palettán, de a meglévők tovább finomodtak, például új szintetikus szteroidokat hoztak létre. A doppingellenőrök a növekedési hormont tudják nagyon nehezen kimutatni, mert 8-10 óra alatt kiürül a szervezetből, ennyi időt pedig általában ki lehet bekkelni ellenőrzés nélkül is. „Nem véletlenül, hogy nagyon kevés ilyen eset van, jókor, jó helyen kell lenni, figyelni kell a tendenciákat, így lehet esély a kimutatásra. A világ összesen négy sportoló bukott le növekedési hormonnal, nincs örülni való benne, de az összes eset 25 százaléka Magyarországhoz köthető" – mondta Tiszeker.

A  Magyar Olimpiai Bizottság a korábbiaknál szigorúbb feltételekhez köti a magyar sportolók olimpiai indulását, legalább négy hazai tesztelésen kell részt venniük, és az egyik vizsgálatnak muszáj az olimpiát megelőző évben lennie. 

Tiszeker arról is beszélt, hogy a WADA és a NOB a 2020-as olimpián új teszteket is bevezet. A genetikai szekvencia vizsgálatával áttörés jöhet a vérdopping kimutatásában. „Annyira konkrétan fejezte ki magát Thomas Bach NOB-elnök, hogy nem hiszem, hogy csak fenyegetés lenne az új módszer. Most az állóképességi sportágak jönnek."