Hanyag arabok, csóró magyarok: szétlopták a 201 éves seregélyesi Zichy–Hadik-kastélyt

2022.10.20. 17:37
Egy műemlékkel megint szegényebbek lettünk.

Ha a császár óhajt, Zichynek rögtön kell egy póthaj

Az ország egyik legjelentősebb műemlékének számító emeletes kastély állítólag egy uralkodói tévedésnek köszönheti megvalósulását. A legenda szerint amikor I. Ferenc osztrák császár egy hadgyakorlat során bejelentette, hogy a következő évi hadműveleteket Fejér vármegyében fogják megtartani, és az esemény alatt gróf Zichy Ferenc Szerafin főajtónálló és udvari kamarás seregélyesi kastélyában fog megszállni, a nevezett gróf, aki három évvel korában megözvegyülve Bihar vármegye főispánjaként is tevékenykedett, sebtiben parancsba adta az embereinek, hogy azonnal kezdjék el a megnevezett falu melletti építkezést, ugyanis nem volt az ominózus területen semmilyen ingatlana.

A főúr szerencséjére sokat segített neki a második feleségének kiszemelt, 1822-ben Baden bei Wienben el is vett gróf Cavriani Janka úrhölgy, aki Pollack Mihály építészt kérte fel az uralkodó fogadására alkalmas épület megtervezésére. A tekintélyes méretű, klasszicista stílusú kastélyépület rekordgyorsasággal épült fel. A korabeli beszámolók szerint a cinklemezekkel fedett, U alaprajzú komplexum 

a császári óhaj elhangzása után nyolc hónappal, 1821-ben már teljes pompájában állt.

A kastély belső termeinek szobrai és freskói Pich Ferenc kézügyességét dicsérték. Ezek a harci és áldozati jeleneteket ábrázoló képek olyan árnyfestési technikával készültek, hogy a szemlélődőnek úgy tűnik, mintha a kétdimenziós műalkotások domborművek lennének. Ígéretéhez híven Ferenc császár valóban meglátogatta a négyezer négyzetméteres kastélyt, de nem átadásának évében, hanem csak az 1826-os hadgyakorlat idején. Az uralkodó két éjszaka erejéig itt is aludt. Ezt a földszinten kialakított, tekintélyes méretű hálószobát ekkortól kezdték el hívni Császári hálószobának.

A 62 holdas angolkert megbokrosodásához kicsivel több idő kellett, mint egy év. A messzi földről ideszállított, akkor még tényleg egzotikusnak számító növények között megtalálható volt a platán, a törökmogyoró, a feketefenyő, a tulipánfa, a vasfa, a japán akác, a császárfa, de még a virginiai boróka is. A kor divatjai szerint a park megfelelő pontjain antik hangulatú római sírköveket, vázákat, urnákat, szarkofágokat helyeztek el, amelyek jól megfértek a négy kilométer hosszú, kacskaringós sétaút mentén mérnöki pontossággal elhelyezett gloriette, pálmaház, kertészház, csónakház, vízimalom és a mesterséges tavacska mellett.

Szeretett kékvérű beteg gyerekek, lakjon jól a begyetek

Az arisztokrata család seregélyesi ágát megalapító, illetve a kastélyt felépíttető gróf Zichy Ferenc 1861-es halálával az épületegyüttes tulajdonjoga a születési sorrendnek megfelelően a legidősebb fiúra szállt. László azonban csak hét évig lehetett a háznép feje. Korai elhunytával a birtok kulcsait öccse örökölte meg. Bár a szabadságharcban sokszorosan kitüntetett, majd a tétényi lovassági összecsapás után másnap dezertált Lipót huszárezred-parancsnok hivatalosan csak 1868-ban vehette át a kastély kulcsait, feleségével, gróf Sztáray Máriával és négy gyermekével, Sándorral, Elekkel, Ernővel és Gézával közösen már régóta használta ezt az úri szállást.

1863. szeptember 24-én a seregélyesi erdőben egy majdnem tragédiával végződő baleset radikálisan megváltoztatta Lipót legkisebb gyermekének, azaz kastélyépítő Ferenc unokájának életét. A 14 éves Géza ugyanis véletlenül a saját vállába lőtt sörétes puskájával az őszi vadászat során. A sérülés olyan komoly volt, hogy a Székesfehérvárról érkező orvosok azonnal a jobb kar amputációja mellett döntöttek.

A csonkolás nem vette el az ifjú kedvét. Megkettőzött ambícióval lett a világ egyik legismertebb és legfelkapottabb zongoraművésze,

akiről a világhírű Liszt Ferenc azt mondta, hogy bal kezével többre képes, mint a kétkezű zongoristák túlnyomó többsége. Ennek megfelelően a romantika meghatározó zeneművésze gyakran ült le „háromkezest” játszani vendéglátójával.

Ödön nemcsak játszott, hanem komponált is. Öt operát, hat zenekari művet, csaknem húsz zongoraművet, sőt még egy táncjátékot is szerzett. Zách Klára című balladájáról kezdeti mentora, majd barátja, Liszt Ferenc folyamatosan elismerően nyilatkozott. Hatvanéves is elmúlt, amikor íróként is kiteljesedett. Leányvári boszorkány című művét maga Zichy Mihály, a család nem grófi ágából származó világhírű festőművész, a szentpétervári cári udvar kedvence illusztrálta. Keleti és amerikai utazásairól szóló útikönyvei korának népszerű olvasmányai voltak.

Bár a félkarú zseni 1924. január 14-én Budapesten hunyt el, utolsó kívánsága szerint a seregélyesi családi parcellában temették el, ahol felesége, gróf Karátsonyi Melánia is nyugszik. Nem messze tőlük fekszik rajongva szeretett, 1881-ben elhunyt bátyuskája, Sándor, és felesége, gróf Karátsonyi Adrienne, aki az arisztokratáknál nem meglepően Melánia nővére volt. A testvérpárok nemcsak életükben, hanem holtukban is megmaradtak egymás sógorainak és sógornőinek. De szintén ebben a grófi temetőben lelhető fel a szülők (Zichy Lipót és Sztáray Mária) megkopott síremléke is.

Végzetes lólépés és az elúszott szájtépés

S ha már végső nyughelye kapcsán szóba került Sándor neve, érdemes megemlíteni, hogy fiúgyermekei korai halála miatt a családfő külön uralkodói engedéllyel volt kénytelen Alexandra nevű lányát fiúsítani, akit 1893. október 2-án vett feleségül gróf Hadik János politikus. A három napig tartó lakodalmat a seregélyesi kastélyban tartotta az ifjú pár. A világtörténelem legnagyobb huszárcsínyét, Berlin megsarcolását és Nagy Frigyes porosz királyt megleckéztető, tréfás kedvű gróf Hadik András tábornagy ükunokája szintén érdekes, bohókásan szigorú figurája volt a magyar történelemnek.

János 1917-ben lett a Wekerle-kormány élelmezési minisztere, majd az őszirózsás forradalom miatt az

Osztrák–Magyar Monarchia utolsó és Magyarország eddig legrövidebb ideig hivatalban lévő, beiktatásától alig csak 17 óráig tevékenykedő miniszterelnöke.

IV. Károly király tanácsára hajnal háromkor lemondott a posztjáról Károlyi Mihály javára. A Tanácsköztársaság regnálása alatt, míg a Lenin-fiúk pontos lajstromba vették seregélyesi ingóságait, őt a székesfehérvári fogházba zárták.

Főrendiházi tagként később közgazdasági kérdésekben segítette a kormányt, majd haláláig a Herendi Porcelángyár Rt. elnökeként tevékenykedett. 1933-ban Budapesten bekövetkezett halála után a manufaktúra róla nevezte el a csillogó aranycsíkkal szegélyezett hófehér étkészlet-kollekcióját, amely a mai napig az egyik legnépszerűbb herendi termékcsaládnak számít. Az egykori kormányfőt szintén Seregélyesen temették el a Zichy-család sírboltjától alig egy karnyújtásnyira. Házasságából négy gyermek (Amália, Margit, Antal és Béla) született.

Pardon, ha burzsoá vagyon, akkor a prosztóknak is jár a szalon?

Az öreg Hadik halálával a kastély új ura a legkisebb fiú, Béla lett, aki feleségével, gróf Széchenyi Alizzal egyre kevesebbszer kereste fel Seregélyest. A távolmaradás legfőbb oka az volt, hogy 

Béla anyósa a világ tizedik leggazdagabb családjához tartozó Gladys Vanderbilt amerikai milliárdosnő volt,

aki nagyon magányos lett férje, gróf Széchenyi László washingtoni magyar nagykövet, a fénnyel és ritmikus hangrobbanásokkal irányítható torpedó feltalálója halála után. Az özvegy elvárta gyermekeitől, hogy maximum egyórányi kocsikázásnyi távolságra éljenek newporti kastélyától. Béla és neje szintén New Hampshire államban élt. Chesterben vettek házat Aliz unokatestvérétől, Bill Vanderbilttől, ahol Béla életvitelszerűen kezdett el vizslákat, pulikat és pumikat tenyészteni.

Magyarország II. világháborús részvétele ellenére gróf Hadik Béla és neje, gróf Széchenyi Aliz jó hazafiként az országban maradt. Mivel sejtették, hogy mivel jár a háború és az azzal járó fosztogatás, a kastélyban felhalmozott közel félezer rendkívül értékes ékszert, arany- és ezüsttárgyat, evőeszközöket, tányérokat, tálakat, kancsókat több mint kéttucatnyi vaskazettába és faládába dugták, amelyeket komótosan elástak a kastélykert különböző pontjain. A házaspár abban reménykedett, hogy a világégés után ezek a családi kincsek elegendők lesznek az élet újrakezdéséhez, ám a politikai tényezők gyökeres megváltozásával 1946-ban gyerekeikkel inkább az Egyesült Államokba disszidáltak.

A sors furcsa fintora, hogy amikor 1976 májusában elkezdték felparcellázni a kastélykert külső területeit a mai Kertész és Móra Ferenc utca mentén, akkor a kerítésdúcalap ásását, két öreg tölgyfa kivágását, valamint a csatornázást követően 

a munkások megtalálták az összes, XVIII–XX. századi értékeket rejtő ládát.

A családi vagyon további fogyását és állami tulajdonba helyezését szerencséjére azonban már nem élhette meg a kincseket elásó házaspár. Gróf Hadik Béla 1971-ben a dél-karolinai Camdemben, felesége, gróf Széchenyi Aliz pedig 1974-ben Lisszabonban hunyt el.

Gondos restaurálás után a kincseket kereken negyven évvel később, 2016-ban mutatták be először a nagyérdeműnek. A kiállítást a székesfehérvári Szent István Múzeumban lehetett megtekinteni. A megtalált leleltek jellegükben a Seuso-kincsekhez hasonlíthatók, hiszen ez is csak egy csonka részlet.

Nagydumás pusztulás, ám a végén sikeres zsaluzás

A Konrád hadműveleteknek köszönhetően hosszú hónapokig Seregélyesen keresztül húzódott a frontvonal. A német ellentámadások miatt a szovjet csapatok először 1944. december 8-án érték el a falut, amelyet csak 105 nap elteltével tudtak végérvényesen elfoglalni. A két belövést is elszenvedő Zichy–Hadik-kastély bútorait, székeit és szekrényeit először a fritzek, majd a helyükre befészkelődő Ivánok tették tönkre. Többségüket a nagy hideg miatt elégették. A háború után magára hagyott épületet a helyiek rabolták és verték szét. A falusiak szedték fel az intarziás padlót, tépték ki az ajtókat ácstokjukkal együtt, és bontották le teljesen a gerendafödémet. A tető hiánya miatt be is szakad a kastély bal oldali, konyhaszárnya.

Az úgy-ahogy használható termeket az ötvenes évek elejétől a Videoton gyár használta készletraktárként, majd méregraktár lett. A megyei tanács 1969-ben döntötte el, hogy a kastélyt idegbetegeknek fenntartott szanatóriummá alakítja át, ám csakhamar kiderült, hogy erre a célra az épület teljesen alkalmatlan. A műemlék szerencséjére a Taurus Gumiipari Vállalat vezetősége 1981-ben fantáziát látott a helyszínben, így 

1982-től 1985-ig elkezdték a Zichy–Hadik-kastélyt háromcsillagos szállodává és vállalati üdülővé fejleszteni.

Az eredeti tervrajzok hiánya miatt a VÁTI szakemberi, Sándyné Wolf Katalin építész, Mezei Gábor belsőépítész, Rády Ferenc falrestaurátor, Orsi Károly kertépítő mérnök szinte ronggyá nézte az 1937-ben itt forgatott Kölcsönkért kastély című játékfilmet. A Tolnay Klári, Kabos Gyula és Turay Ida főszereplésével elkészült felvételek alapján tudták a szakemberek korhűen visszaállítani a belső udvart és az angolkertet.

A kilenc méter magas, ókori oszlopcsarnokokat idéző Római szoba felújításánál a csapat szerencséjére megtalálták a helyi plébánián az egyik hatalmas fali csillárt, amelynek mintájára a többi másolatot elkészíthették. A kastély hét villanyfűtésű cserépkályháját Sárkány Kata tervei alapján rakták fel. Az I. Ferenc uralkodó által is használt Császári hálószobát sajnos nem sikerült megtartaniuk, a helyén egy középfolyosót alakítottak ki, onnan fésűs elrendezésben öltözőszobákat építettek.

Sikeresen rekonstruálták a főépület szinte összes reprezentációs helyiségét, így a kávézót, a kártya-, a zene- és a könyvtárszobát. Míg a kastély pincéjében hangulatos borozót alakítottak ki, addig a palota északi mellékszárnyában a konyha kapott helyet. A bal oldali szárnyban hatvan fő befogadására alkalmas audiovizuális oktatási központot létesítettek, amely mellé tanácskozótermet, nyelvi labort, szinkrontolmácsfülkékkel ellátott konferenciatermet is berendeztek. A leendő vendégek részére az angolparkban egy 25 x 11 méteres, fűtött vizű, nyitott úszómedencét és két teniszpályát is kialakítottak.

A pompásan felújított épület ismét sikeres lett a filmesek körében. Ez a kastély volt a beltéri díszlete a Huszárik Zoltán rendezte Csontváry című filmdrámának és a két Oscar-díjas színész, Robert Duvall és Maximilian Schell kettős alkotta, 1992-ben bemutatott Sztálin című tévéfilmnek is, amelyet egyébként szintén az Oscar-díjas Zsigmond Vilmos fényképezett. A kastély biliárdtermét és cselédöltözőit 1996-ban fedezték fel a pornófilmesek.

Itt nem nagy kunszt a fux, ott meg nem jutott elég dunszt

Az ingatlant 2000-ben vásárolta meg Kunszt Kázmér és Kunszt Emilné vállalkozása. A társaság kezdetben évről évre növelni tudta árbevételét, és eredményesen működött, ám a 2008-as gazdasági válság következtében jelentősen csökkenni kezdett a vendégszám, emelkedtek a működési költségek, és szaporodtak a cég kinnlevőségei. A Kastély Hotel Seregélyes Vendéglátóipari Kft.-t 2010-ban számolta fel az állami vagyonkezelő. Bár a kastélyt és az ekkorra már 13 hektárra apadt angolparkot áfa nélkül 1,25 milliárd forintért hirdették meg, ám csak 2014-ben tudták eladni alig 382 millió forintért. Az alacsony vételár annak volt köszönhető, hogy ekkorra már a kastélyszálló összes értékes bútorzatát, berendezéseit, a központi kazánt, a fűtésrendszert és a konyhagépészetet ellopták.

A vevő az a Ghaith Rashad Pharaon szaúdi üzletember volt, akit az amerikai

FBI és az Interpol már 25 éve körözött terrorizmus támogatása, nukleáris technológiával való kereskedés, illegális bevándorlás és prostitúció elősegítése, fegyverkereskedelem, csalás, pénzmosás és vesztegetés miatt.

A Forbes magazin szerint ő volt a világ tíz legkeresettebb fehérgalléros bűnözője közül a legjelentősebb. Hivatalosan a milliárdos érdekeltségébe tartozó Pharaon Alfa Kft. volt a Zichy–Hadik-kastély vevője. A cég állítólag hárommilliárd forintból luxushotelt akart varázsolni az ingatlankomplexumból, ám Pharaon 2017-es állítólagos halála miatt ebből a nagyra törő arab elképzelésből nem lett semmi.

A több mint tíz éve üresen álló, részlegesen kifosztott épületet hamar felfedezték maguknak a színesfémtolvajok. 2020-ban több alkalommal is betörtek az épületbe. Februárban a tolvajok nemcsak az 1981-ben nagy nehezen rekonstruált, nagyméretű reformkori csillárokat szaggatták ki a plafonból, hanem elvitték az összes díszes falikart is, amelyek ráadásul eredetiek voltak.

Áprilisban egy az egyben lebontották a kastély északi szárnyának tetejét is. Közel 370 négyzetméter vörösréz borítást vittek el magukkal a tettesek. A tető nélkül maradt épületszárny falai ekkor vizesedtek el, ami miatt lepergett a festék a vakolatról. Ahol a víz nem tudott kárt tenni, azt a barbárok összegraffitizték.

Pharaon halála után nevet változtatott cég, amelyet most Sturnus Property Management Kft.-nek hívnak, és Ammar M. A. Abu Namous a tulajdonosa. A télvíz beköszönte előtt ekkor még gyorsan újrabádogoztatta a konyha feletti tetőt, ám a tolvajok ekkor a déli melléképület vörösréz borítását kezdték el megbontani, amelynek több mint a felét már elvitték. Bár a pusztulás állapotát jól szemléltetik a Minden határon át – Bp. Urbex csapat idén augusztusban készült felvételei, a valóság még ennél is drámaibb.

Az idióta tolvajok annyira megrémültek az egyik rendőrségi rajtaütés során, hogy menekülés közben elfelejtettek beszállni a lopott szajré elszállítására a belső udvarban leparkoltatott Mazda B2200 Cab Plus típusú kisteherautójukba. Mivel a hátrahagyott platós kocsit a másik banda sem tudta beindítani, inkább darabjaira szedték rézkábelek után kutatva. Ennek sikeressége után örömükben össze is grafittizték a pickupot.