A járvánnyal a sörivók jártak a legjobban

HUS 0028
2020.05.30. 18:59
  • A járvány miatt egy csapásra bezárt minden kocsma, érthető, hogy a kisüzemi sörfőzdék világvége-hangulatban voltak.
  • Az első sokk után szinte mindenki fejlesztésbe kezdett: webshopot, házhozszállítást, söriskolát indítottak, és nekiláttak annak, amire eddig nem volt idejük.
  • Több mentőakció is indult: a Támogasd a kisüzemit, a Mentsük meg a söréletet vagy a Ments meg egy csapost, mind sikeresek voltak.
  • Végül a fogyasztók biztosan, de hosszú távon úgy tűnik, az üzemek is jól jöhetnek ki a krízisből.

Ments meg egy csapost! Mentsd meg a kisüzemit! Mentsük meg a söréletet!

Csak három, kétségbeesésből fakadó, de jó célt szolgáló szlogen az elmúlt két hónapból, ami tökéletesen leírja azt a világvége-hangulatot, amely a legtöbb magyar kisüzemi vagy kézműves sörfőzde munkatársai éreztek a koronavírus-járvány kitörésekor. Teljesen jogosan.

A kisüzemi főzdék ugyanis a nagyipari termelőkkel szemben nem a bolti árusításból élnek. A nagy gyártóknak minden okuk megvolt azt feltételezni, hogy a pánikbevásárlás népszokássá válása nemcsak az élesztő- és kézfertőtlenítő-piacnak hoz mesés bevételeket, hanem nekik is, pláne az otthoni zugivás sosem látott feltörésének köszönhetően.

A kisüzemieknek viszont semmi okuk nem volt a bizakodásra: ők 

elsősorban a csapolásból éltek, amíg kivétel nélkül az összes kocsma be nem zárt, amíg amúgy is teljesen ki nem ürült a bulinegyed, és amíg ki nem derült, idén nem lesz semmi a fesztiválos értékesítésből.

Néhány főzdének ráadásul saját kocsmája is van, ahová jó előre lefőztek több tucatnyi brit legénybúcsús rohamcsapatnak elegendő hordóval a szavatosságát hamar elveszítő sörből.

Mint mindenki, mi is számítottunk egy válságra a közeljövőben, de ekkorára semmilyen tervezéssel nem lehetett felkészülni

– fogalmazza meg a legtöbb főzde hozzáállását Bukovinszky Béla, a békésszentandrási Szent András Sörfőzde ügyvezetője. És valóban: az összes általunk megkérdezett főzdevezető arról számolt be, hogy ha voltak is tartalékaik és vészforgatókönyveik, arra az apokalipszisre, amit a totális bezárás jelentett, lehetetlen lett volna felkészülni. Békésszentandráson áprilisban már nem is termeltek új sört, de van, ahol épp azért folytatták a termelést, hogy a karantén utáni időszakban, ha hirtelen megnő a kereslet, legyen mit csapolni.

  • Hogy reagáltak a kisüzemi sörfőzdék a bezárásokra?
  • Milyen mentőakciókat indítottak saját gazdasági helyzetük javítására?
  • Mit nyertek a sörivók a járványhelyzetből?

A túlélésre is ki-ki más forgatókönyveket írt. Békésszentandráson leépítés helyett kiszervezték bérmunkába a munkatársakat olyan mezőgazdasági és húsipari cégekhez, akik békeidőben munkaerőgondokkal küzdöttek, máshol csökkentették a bérezést, megint máshol pedig akit csak lehetett, a házhozszállítással összefüggő feladatokra csoportosítottak át. 

Söröm az ürömben

És mégis: két és fél hónap után nincs senki a nekünk nyilatkozók közül, aki ne tudna felsorolni néhány fontos pozitívumot, amit a karantén hozott a főzdéjük életébe. Halász Norbert, a miskolci székhelyű Zip’s Brewhouse ügyvezetője egész szokatlan példával fejezi ki mindezt:

Olyan volt, mint a Napsütötte Toszkána című filmben, ahol a főhősnő végül mindent megkap, amire vágyott, csak másképp, mint ahogy számított rá. Még ha a vírus szót kimondani is rémisztő, végül többet kaptunk, mint máskor, csak épp egy új módon.

Ugyanis a legtöbb főzde arra használta fel a leállást, hogy végre elővették a rég halogatott fejlesztéseket, amelyekre valójában rég szükség lett volna, csak eddig az üzembiztos működés nem tette sürgetővé. Legelsősorban a webshop és a házhozszállítás kiépítését: ennyi idővel a korlátozások bevezetése után már alig van olyan kisüzemi főzde, amelyiknek ne lehetne házhoz rendelni a söreit; a legismertebb márkák mellett még az olyan kis vállalkozások gyorsan átálltak erre a rendszerre, mint a Guri Serházak, amelynek több egysége közül például a Keleti pályaudvarnál lévő üzeme is le kényszerült húzni aprócska rolóját. És amennyire családias hangulatúnak tűnik a vállalkozásuk, olyan családiasak voltak a megoldásaik is: a főzde vezetője maga szállította házhoz a telefonon felvett, sajtcédulára lejegyzetelt rendeléseket, egy idő után házilag sütött tepertős pogácsával hálálva meg a növekvő érdeklődést.

És épp ezért jártak borzasztóan jól a fogyasztók azzal, amivel a főzdék borzasztó nagyot szívtak: mert 

a megszokott bevételek hiánya mindenkit rákényszerített a vásárlók elkényeztetésére.

És az elkényeztetést sokszor szó szerint kell érteni. A Szent András főzde például nemcsak nulláról felépítette a webshopját, de egészen elképesztő akciókat vezetett be: volt olyan hét, amikor bizonyos összeállításban rendelve tőlük a vevő 22 üveg sört ajándékba kapott a rendelése mellé, de amúgy is egy teljes, 10-es vagy 12-es karton sört küldenek minden 15 ezer forint feletti rendeléshez. „Ezek az akciók több célt is szolgáltak. Egyrészt a sör elég szavatosság-érzékeny termék, másrészt kicsit küldetésünknek is éreztük, hogy a nehéz időkben is a fogyasztóink mellé álljunk” – mondja az ügyvezető. De nemcsak ingyen sör járt a kifizetett sör mellé: a szentandrásiak egy ideig saját készítésű arcmaszkokat is gyártottak a rendeléseik mellé.

Az Indexnek nyilatkozó főzdék válaszából egyébként is úgy tűnik, kulcsfontosságú volt a járvány alatti bevételek szempontjából, kinek volt már korábban is jól működő webshopja, és így kellett-e időt szánni egy új rendszer kiépítésére, vagy csak át kellett csatornázni az érdeklődést. Prischetzky Botond, a MONYO sörök brand managere például azt mondja: hiába kellett bezárniuk két saját kocsmájukat,

az április lett a főzde történetének egyik legerősebb hónapja,

részben azért is, mert a webshop már régóta üzemelt. Ha nem is ekkora növekedésről, de szintén pozitív fejleményekről számol be a Mad Scientist főzde vezetője, Szilágyi Tamás is: náluk a békeidőben a netes bolt csak a teljes bevétel 2-4%-át hozta be, de a járvány alatt hirtelen megtízszereződött a forgalmuk. „A legvadabb álmainkban sem gondoltuk volna, hogy ennyire jól sikerül átvészelnünk ezt az időszakot annak ellenére, hogy a máskor a bevételünk felét jelentő külföldi értékesítés is és a hazai céges forgalmunk is lényegében nullára esett vissza. Az egész időszak alatt 1-2 raklap ment ki külföldre, és kábé ugyanennyi a hazai webshopokba.

Ez máskor egy jobb hétköznapunk.

De számítottunk erre, és ezt az időszakot hasznosan töltöttük el. Rengeteget fejlődtünk” – mondja Szilágyi, aki arról a – más házhoz szállítós szolgáltatásokhoz képest – megmosolyogtató kezdeti félelmükről is beszámol, hogy eleinte azt hitték, iszonyú kínos, hogy csak másnap érkeznek meg a csomagjaik a vásárlókhoz. „Aztán rájöttünk, hogy a másnapi megérkezés is nagyon jónak számít a piacon.” Ő is hozzáteszi: a járvány hozott olyan pozitív dolgokat is, mint hogy végre meg merték nyitni Kőbányán a kerthelyiségüket, noha eddig azt hitték, senki nem lenne hajlandó odáig kimerészkedni sörözni – de most a visszajelzésekből kiderült, hogy ez alaptalan félelem.

De hogy mennyire szélsőségesen érintette a karantén a főzdéket, azt a Guri Serház esete mutatja: a kis vállalkozás hiába indított házhozszállítást, a normál forgalomhoz képes 90-95%-os volt a visszaesésük, mondja Urbán Imre sörmester.

Fogd meg a söröm

A fogyasztók azzal is jól jártak, hogy szinte kivétel nélkül minden főzde vagy bolt elkezdett sörválogatásokat vagy más akciós dobozokat árulni. Ami ugyanakkor a kínálati oldalnak nem feltétlenül jó. „A legnagyobb kihívás az elmúlt hónapokban az volt, hogy egy jó napi bevétel nem garantálta, hogy a következő nap is ugyanilyen jó lesz. Az üzletben, ha egy jó csütörtököt zárunk, akkor általában előre jelezhető, hogy a péntek is kiváló lesz. Ugyanezt az online eladásnál nem lehet egyértelműen kijelenteni, pláne ebben a helyzetben, ahol sok a zaj, mindenki csak el akar adni a fogyasztóknak” – mondja a Beerselection sörbolt vezetője, Széll Gábor.

A Beerselection is egyike volt a magyar kisüzemi sörök megmentéséért indított akciók kezdeményezőinek; ők a Támogasd a kisüzemit nevű, főzdéket és webshopokat bemutató oldalt hozták össze. És bár a legtöbb nyilatkozó kitér arra, hogy milyen egyértelműen érezhető volt a magyarok támogatása a nehéz helyzetben, Széll azért óvatosan fogalmaz, és azt mondja, náluk ugyan valóban emelkedett a magyar kézműves sörök iránti kereslet, de csak minimálisan.

Egy másik vészhelyzet-megoldó kezdeményezés volt a #mentsmegegycsapost program: előbb a MONYO, aztán a Horizont is összeállított olyan sörválogatás-csomagokat, amelynek az eladásából származó teljes bevételt velük kapcsolatban álló kocsmáknak ajánlottak fel, már csak azért is, hogy a válság után is legyenek még olyan kocsmák, ahol csapolják a söreiket. A MONYO ebből 1,7 millió forintot tudott összegyűjteni, majd tovább utalni. 

És emellett ott volt még a Mentsük meg a söréletet nevű kezdeményezés, amely összefogásnak főképp a legkisebb főzdék megsegítése volt a célja, például, hogy azok is tudják árulni a söreiket, akiknek nincs infrastruktúrájuk egy webshop hirtelen összedobására. De akadt világraszóló összefogás is, amelyben egy adott alapreceptet kellett minden résztvevőnek kisebb-nagyobb változtatásokkal lefőznie, és azt All Together néven, részben egységes dizájnnal forgalmazni; ebben nálunk a MONYO és a Reketye vett részt.

A vezetőségtől a dolgozókig azt mindenki belátta, hogy nagyon kis szereplők vagyunk, és nem nagyon irányíthatjuk az eseményeket. Csak összefogással lehet megmaradni a piacon. Szóval a kooperáció hasznosabb stratégia, mint a konfrontáció

– mondja erről a Szent András Sörfőzde vezetője.

A járvánnyal terjedt el Magyarországon a csapolt sörök házhozszállításának kultúrája, a csak elsőre elrettentőnek tűnő PET-palackokban. „Ez a kiszerelés Amerikában már teljesen elterjedt, a legtöbb kisüzemi sörfőzde saját bárjában van ilyen opció, itthon viszont azt gondoltuk, hogy a legtöbben inkább választják majd az üveges kiszerelést. De hamarosan a kettő sörcsapot négyre kellett bővítenünk, annyi kérdés érkezett, hogy ugye ez vagy az a sörünk is rendelhető lesz így” – mondja a MONYO képviselője.

A miskolci Zip’s-nél azt állítják, a csapolt sör házhozszállítását ők hozták be elsőként az országba; ellenőrizze az állítás kronológiai hitelességét, aki nagyon ráér. Az mindenesetre tény, hogy a miskolci főzde szinte szárnyalni kezdett a járvány és annak ellenére, hogy a karantén kezdetén épp átcsoportosították a tartalékaik 90 százalékát az új bárjukba, amit akkor persze mégsem tudtak megnyitni. A csapolt sörös partihordó-kiszállításon kívül az alapanyagaik eladására szakosodott delikáteszt nyitottak, és megdöbbentően sikeres online sörfőző-iskolát indítottak: 200-an csinálták végig az elejétől a végéig, de az oktatóvideóik nézettsége tízezres volt, és még olyan emberi történetekről is beszámol a főzde vezető, mint hogy az egyik leglelkesebb „diákjukat” annyiszor látták online a karantén alatt, hogy amikor a korlátozások végén beállított hozzájuk, a maszk ellenére azonnal felismerte minden munkatárs.

Társasági élmény

A Zip’s vezetője világít rá arra is, hogy a kiesések nem feltétlenül mérhetőek precízen számokban: ők például csak a megszokott mennyiség hatodát adták el a webshopban, viszont kis, miskolci főzde lévén is az ország minden régiójából szereztek új vevőket, ami, ha az új vevőkör megmarad, hosszútávon rengeteget jelenthet. (Ráadásul a közvetlen, webshopos értékesítésből sokkal többet tesznek zsebre, mint mondjuk egy kocsmai értékesítés után.)

Érdekes, hogy több válaszadó valóban nem a pénzügyi kiesést siratja, hanem a működésük egyéb járulékos részeit.

A veszteségeink anyagi oldala nem annyira érint meg minket, mint a kihagyott meghívásos sörfesztiválok, és a rengeteg utazás, ami az ember ebben a szakmában egy kicsit úgy kezel, mint a kemény munkáért járó jutalom

– mondja például a Mad Scientist vezetője. Mások pedig arra panaszkodnak, mennyire hiányzott a fogyasztókkal való interakció, amit csak nagyon kis részben tudott pótolni a kiszállítás a lelkes sörivók lakásaira. „Sokakhoz hasonlóan ebben a szakmában, mi is a vendéglátást helyeztük előre, hiszen a sörözés elsősorban egy társasági esemény” – mondja Rebák Tibor, a hetedik kerületi Csakajósör kocsma és sörbolt vezetője.

Rebák volt az egyik szervezője a hazai kisüzemi sörös szakma megmutatkozási lehetőségéül szolgáló, telibe a járvány közepére eső Budapest Beer Week nemzetközi fesztiválnak is, ami így persze elmaradt. „Ehhez kapcsolódik az egyik legmeglepőbb élményünk az időszakból. Bár felajánlottuk a teljes jegyvisszatérítést mindenkinek, a vásárlók jelentős többsége úgy érezte, hogy bizalmat szavaz nekünk, bent hagyja a jegye árát, és inkább eljönnek a jövő évi fesztiválra. Volt egy svájci vásárlónk, aki bár visszakérte a jegyárat, de cserébe, jófejségből rendelt nekünk négy nagy pizzát” – meséli Rebák.

Most, hogy újra kinyithattak a kocsmák, azért még nagyon meglátszik a fogyasztáson a turisták hiánya, és felmerülnek olyan problémák is, mint hogy jelen pillanatban még nem könnyű eldönteni, a megtermelt sör mekkora részét merjék hordóba csapolni, mondván, majdcsak elfogy a kocsmákban, vagy mennyit kellene inkább palackozni – a dolgok egyik percről a másikra változhatnak. De ha a főzdéknek sikerül kihevernie a két-három hónap kiesést, akkor a kisüzemi sörök kedvelői végül nagyon jól fognak járni azzal, hogy a járvány hirtelen fejlődésbe kényszerítette a főzdéket. Egyelőre elég annyi is az optimizmushoz, amennyit a Csakajósör vezetője felel arra a kérdésre, mennyire jöttek be összességében a vészintézkedéseik:

Hát, mindenesetre még itt vagyunk.

Honnan rendeljek sört?

A legtöbb kézműves főzdének már lehet a saját oldalán is söröket rendelni, a legtöbb helyen 15-20 ezer forintos végösszeg fölött szállítanak ingyen. Csak néhány példa: Szent AndrásBigfoot, First, Fóti, Guri, Hoptop, Horizont, Mad Scientist, MONYO, Reketye, Rizmajer, Stari. (Itt pedig a Beerporn listája a magyar sörrendelési lelőhelyekről.)

Ha nem csak egyféle sört akarnánk, sok az online is működő sörbolt, amelyek jellemzően nem csak magyar söröket (vagy nem is csak söröket) árulnak. Néhány példa: ArtizanBeergourmet, Beerselection, Csakajósör, iDrinks, Kifli, Onebeer.

(Borítókép: Huszti István / Index)