18

Csak felnőtteknek

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet. Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését a gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartozik.

Listát vezetett potenciális áldozatairól a daytoni merénylő

2019-08-05T010209Z 793862445 RC1B93BC4BF0 RTRMADP 3 USA-SHOOTING
2019.08.05. 21:48 Módosítva: 2019.08.05. 23:52

A hétvégi lövöldözések után újra felerősödtek a fegyverellenes hangok az Egyesült Államokban. Bár a mészárlásokat emberiesség elleni bűncselekménynek nevező Donald Trump elnök, illetve mindkét nagy párt vezető politikusai a fegyverhez jutás feltételeinek szigorítása mellett szólaltak fel, azonban valódi reformokra a fegyverlobbi miatt nincs sok remény.

12 óra: 2 mészárlás, 31 halott, 51 sebesült

12 órán belül két tömegmészárlás történt az Egyesült Államokban a hétvégén. Helyi idő szerint szombaton délután egykor egy El Pasó-i Walmart áruházhoz riasztották a rendőröket. A 21 éves támadó, Patrick Crusius gépkarabélyával – a később meghalt sérültekkel együtt – huszonkét embert megölt és huszonnégyet megsebesített, mielőtt a rendőröknek sikerült elfogniuk. Crusius 9 órát, több mint 1000 kilométert vezetett lakhelyétől, a Texas állam másik végében található Allenből, hogy a mexikói határon fekvő El Pasóban gyilkolhasson.

Bár egyelőre nem sikerült bizonyítani, de a rendőrség gyanúja szerint Crusius töltötte fel azt a  bevándorlásellenes kiáltványt 20 perccel a mészárlás előtt az 8chan nevű – az amerikai szélsőjobb körében népszerű, azóta elérhetetlenné vált – fórumra, amiben „inváziónak” nevezi a Mexikó felől érkező bevándorlást, és egy latinók elleni támadásról ír.

Ezt megerősíteni látszik az is, hogy egyes források szerint a támadó a rendőröknek azt mondta, hogy mexikóiakat akart ölni. A bevásárlóközpont mindössze 15 percre található a mexikói határtól, így az amerikai média szerint sokan jártak át a határon, hogy ott vásároljanak. A mészárlásban hét mexikói állampolgár vesztette életét és kilencen sebesültek meg. A lövöldözést belföldi terrorcselekménynek minősítette a szövetségi igazságügyi minisztérium. A támadóra valószínűleg halálbüntetést fog kérni Texas állam, ugyanakkor Mexikó is kérheti a kiadatását.

Szinte percre pontosan 12 órával később, El Pasótól 2500 kilométerre északkeletre, az ohiói Dayton városában is lövések dördültek. A 24 éves Connor Betts kilenc embert megölt és további huszonhetet megsebesített, mielőtt a kiérkező rendőrök végeztek vele. A lövöldözés – ami a Ned Peppers nevű bár előtt történt – mindössze 30 másodpercig tartott az éppen arra járőröző rendőrök gyors reagálásának köszönhetően. 

(Figyelem! Az alábbi videó felkavaró képsorokat tartalmaz.)

A támadó saját húgát, Megan Bettst is lelőtte.

A merénylő vele, és annak partnerével (aki sérülésekkel úszta meg a támadást) érkezett a helyszínre, ám a rendőrség szerint a támadás tervéről egyikük sem tudott. A lövöldözés indítéka egyelőre ismeretlen, és bár a kilenc halálos áldozatból hat fekete, eddig nincs bizonyíték a rasszista motivációra. Betts golyóálló mellényt viselt, és gépkarabélyt használt a mészárláshoz. 

Annyi kiderült, hogy a támadónak már korábban is voltak gyilkos gondolatai. Volt középiskolai osztálytársai szerint Betts 17 éves korában egy listát állított össze azokról a fiúkról, akiket meg akart ölni, és azokról a lányokról, akiket meg akart erőszakolni. A listát a Dayton külvárosában lévő Bellbrook High School vécéjének falára véste fel, amiért az iskola rövid időre felfüggesztette. Az egyik osztálytársa a CNN-nek azt nyilatkozta, hogy Betts

gyakran imitálta mások lelövését a kezeivel, ezen kívül több alkalommal is azzal fenyegetőzött, hogy végez magával, illetve iskolatársaival.

Az imádkozás most nem lesz elég

A mészárlások után rögtön reagáltak az amerikai politikusok, az élükön Donald Trumppal. Az elnök New Jersey-i golfklubjából repült vissza Washingtonba, ahol kijelentette

„az Egyesült Államokban nincs helye a gyűlöletnek”,

illetve hogy az erőszaknak véget kell vetni. Azonban alig telt el egy nap, az ellenzéki médiát kezdte okolni a támadásokért a Twitteren. 

Trump hétfőn sajtótájékoztatót is tartott, melyen elítélte a fehér felsőbbrendűséget hirdetőket. Kijelentette továbbá, hogy meg kell reformálni a fegyvert vásárlók pszichikai alkalmasságának vizsgálatát, és véget kell vetni az erőszak kultuszának a társadalomban. Az elnök utasította az igazságügyi minisztériumot egy olyan javaslat kidolgozására, amely halálbüntetéssel sújtja az ilyen gyűlölet-bűncselekmények és tömegmészárlások elkövetőit. 

Trump szerint a fenyegetések elkerülésének érdekében jobban és korábban kell azonosítani a mentális betegségekben szenvedőket is. Trump már korábban ígéretet tett a fegyvervásárlás szabályainak szigorítására, de mint mondta, ezt mindenképpen szükséges összekapcsolni a hasonlóan sürgető bevándorlási reformmal.

Beszédébe egy kisebb baki is csúszott, amikor Isten áldását kérte a Toledóban elhunytakra. (Toledo Daytontól 240 kilométerre, El Pasótól 2575 kilométerre északra található. A városban nem történt tömeggyilkosság az elmúlt napokban.) Nem ő volt azonban az egyedüli, aki összekeverte a városok neveit. Joe Biden korábbi alelnök, a legesélyesebb 2020-as demokrata elnökjelölt-aspiráns Houstont mondott El Paso helyett egy vasárnapi kampányrendezvényen.

A demokraták az elnökjelöltségért küzdőkkel az élen viszont az elnököt hibáztatják a lövöldözésekért. A maga is El Pasóban élő Beto O'Rourke elnökjelölt-aspiráns azt mondta, hogy 

a texasihoz hasonló merénylőket az elnök által gerjesztett félelem motiválja.

A Facebook reklámarchívuma szerint Trump körülbelül 2200 olyan hirdetést fizetett az elmúlt évben, melyben „invázióként” hivatkozott a Közép-Amerika felől érkező bevándorlásra, csakúgy, mint az El Pasó-i merénylő. Az elnök ezen kívül csak nevetett, amikor egy májusi kampányeseményen egyik bekiabáló rajongója a bevándorlók lelövését javasolta.

A demokraták ezen kívül felhívták arra is a figyelmet, hogy most nem lesz elég a részvétnyilvánítás és az imádkozás, hanem cselekedni kell, hiszen a daytoni már a 251. tömeges lövöldözés volt idén az Egyesült Államokban. A 16. olyan, amiben négyen vagy többen életüket vesztették.

Törvényjavaslatokat lobogtatnak

A január óta demokrata többségű képviselőház 240-190 arányban szavazott meg februárban egy olyan törvényjavaslatot, ami tiltaná fegyverek eladását, ha a vevő háttere nem ellenőrizhető. A fenti javaslattal együtt megszavaztak egy olyan másik törvényjavaslatot is, ami kötelezné a fegyvereladókat, hogy a jelenlegi három helyett 10 napot várjanak válaszra a háttérellenőrzési rendszertől. Eddig ugyanis, ha 3 napon belül nem érkezett válasz, el lehetett adni a fegyvert az illetőnek.

A javaslat tehát még februárban landolt a szenátus többségi vezetőjének, a republikánus Mitch McConnellnek az asztalán, aki viszont azóta nem volt hajlandó azt szavazásra bocsátani. A kongresszus demokrata tagjai, mint például Chuck Schumer, a szenátusi demokraták vezetője a Twitteren szólították fel McConnellt, hogy hívja össze a nyári szünetét töltő szenátust, hogy végre szavazhassanak a törvényekről. 

A demokraták szerint amennyiben még februárban megszavazta volna szenátus a törvényeket,

lehet, hogy egyik merénylő sem juthatott volna fegyverhez,

mint például a daytoni lövöldöző, akiről tudni lehetett, hogy mentális problémákkal küzd.

Azonban nem csak demokraták szólaltak fel az ügyben. Némi meglepetésre Lindsey Graham és Marco Rubio befolyásos republikánus szenátorok is a fegyvertartás – a demokraták által kezdeményezettnél enyhébb módon történő – szabályozása mellett léptek fel. Ők egy olyan Vörös Zászlós törvényt támogatnak, mely már érvényben van több államban is. Ennek lényege, hogy ha valakit veszélyesnek ítél meg a környezete, az nem juthat fegyverhez.

Semmi sem garantálja, hogy átmegy a törvény

A Pew Research felmérése szerint az amerikai állampolgárok 57-61 százaléka szeretne szigorúbb fegyvertartási törvényeket, a Gallup alapján pedig 56 százalékuk támogatná a félautomata fegyverek betiltását (olyanokat, amikkel a hétvégi mészárlásokat is elkövették), 92 százalékuk pedig bevezetné a kötelező háttérellenőrzést is.

A fegyvertartás teljes betiltását viszont csak 28 százalékuk akarja (az amerikaiak 43 százalékának van lőfegyvere, kétharmaduknak egynél több).

Ebben a vitában a konzervatívok a második alkotmánymódosítás, és ezáltal az amerikai alkotmányban foglalt szabadságjogok elleni támadásnak tartják a fegyvertartás komolyabb szigorítását. Számukra tehát ez az egész ügy nemcsak arról szól, hogy védtelennek éreznék magukat a fegyverük nélkül (bár ez az érv is elég gyakori), hanem arról (is), hogy az állam ne próbálja csak úgy elvenni tőlük alkotmányos szabadságukat.

Így igazából a vita a tömegmészárlások után sem a fegyvertartás legalitásáról, hanem arról szól, hogy arra milyen korlátokat lehet kivetni. Azaz milyen fegyvereket és milyen feltételek mellett lehet eladni az átlagembernek, illetve hol és milyen módon lehet fegyvert viselni. E tekintetben pedig államonként is jelentős eltérések vannak, ami nem mellékes a szövetségi szintű vita hátteréhez sem.

Azonban a főleg a tömegmészárlások idején – a valamilyen formájú szigorítás elsöprő nagyságú támogatása ellenére is – kérdéses, hogy egyáltalán megszavazná-e a republikánus többségű szenátus a háttérellenőrzésekről szóló törvényt. Ez jelentős részben a fegyverlobbi, és azon belül is a Nemzeti Fegyverszövetség (National Rifle Association – NRA) befolyásának köszönhető. Az NRA egy ötmillió taggal rendelkező szervezet, ami az amerikai állampolgárok fegyvertartáshoz való jogát szeretné megvédeni – legalábbis saját elmondásuk szerint. 

Ennek érdekében politikusok százait pénzelik, hogy nekik kedvezően szavazzanak. A szervezet például több mint 820 ezer dollárral (kb. 240 millió forinttal) támogatta politikai karrierje során Mitch McConnellt. Ennek fényében már érthetőbb egy fokkal, miért nem akarja szavazásra bocsátani a háttérellenőrzésről szóló törvényt.

Donald Trump elnökjelölti kampánya összesen 30 millió dollárt (kb. 8750 millió forintot) kapott a szervezettől, amiből 19 millió Hillary Clinton fegyvertartással kapcsolatos álláspontját támadó tévéreklámokra ment el. Az előző, 2016–2018-as kongresszusban 288 olyan republikánus és 24 olyan demokrata képviselő és szenátor ült, aki valaha is támogatást kapott az NRA-től. Köztük van például a demokrata elnökjelölt-aspiráns Kirsten Gillibrand is, aki az utóbbi években szakított a szervezettel.

Az NRA hatása az USA-n kívül is érezhető

És hogy honnan jön ez a sok pénz? Túlnyomó többségben a fegyvergyártóktól. Minél enyhébbek ugyanis a fegyvertartást szabályozó törvények, annál több fegyvert vásárolnak tőlük az emberek. A fegyvergyártók és az NRA ráadásul egy ördögi kört indított el (minden bizonnyal nem szándékosan).

Az enyhe fegyvervásárlási szabályozások miatt ugyanis amerikai fegyverek százezrei áramlanak Közép-Amerikába, ahol a legtöbb országban csak különleges engedéllyel lehetne fegyvert vásárolni. Mexikóban a lefoglalt fegyverek 70, Salvadorban 49, Hondurasban 45, Guatemalában pedig 29 százaléka vezethető vissza az Egyesült Államokhoz. Ezek azok az országok, ahonnan a legtöbben vándorolnak be az USA-ba a régióból, mivel félnek a helyi fegyveres bandáktól.

Ezek azok a bevándorlók, akiknek az „inváziója” Trump kommunikációjának középpontjában volt ebben az évben. Ráadásul a felmérések szerint minden tömegmészárlás után megugrik a fegyvervásárlások száma, többek között az NRA kampányainak köszönhetően, amivel bezárul a kör. 

Kevés az esély komoly reformra

Az NRA a lövöldözések után általában azzal utasítja vissza a fegyvertartás feltételeinek szigorítását támogatók vádjait, hogy nem szabad emberek halálát politikai célokra felhasználni. A legtöbbször használt érvük pedig az, hogy 

egy fegyveres rosszfiút csak egy fegyveres jófiú tud megállítani.

Hogy miért lehet most kicsit több remény egy reformra? Biztató, hogy több NRA által támogatott vezető politikus is támogatja a Vörös Zászlós törvényt (amit valószínűleg több állam is be fog vezetni), illetve az is, hogy egy hónap múlva pont Texasban fogják megrendezni a demokrata elnökjelölti tévévitát, ahol biztosan az egyik legfontosabb téma ez lesz.

Azonban a legvalószínűbb az – mint eddig minden mészárlás után –, hogy a vita szépen lassan elhalkul, a megoldási javaslatok elvesznek a washingtoni és szövetségi állami politikai labirintusokban, és egy-egy intézkedés talán jöhet, de a következő tömegmészárlásig nem történik semmi jelentős. Azután pedig nagyjából ugyanezeket a köröket futják még egyszer. Aminek a legfőbb oka, hogy a fegyvertartási vita két oldalán állóknak teljesen mást jelent a kérdés, és ezért képtelenek dűlőre jutni. Na meg az, hogy a fegyverlobbi ereje nem összemérhető az ellenoldaléval.

(Borítókép: Merénylet Dayton városában 2019. augusztus 3-án. Fotó: Handout / Reuters)

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.

Indamedia Csoport