Szorítóban a külügy, fel kell oldaniuk a tíz évre titkosított kínai hitelszerződést

„Győztünk! A külügynek ki kell adnia a Budapest–Belgrád–hitelszerződést!” – írta közösségimédia-bejegyzésében Szél Bernadett országgyűlési képviselő. A politikus azért indított pert még 2020-ban, hogy a Budapest–Belgrád vasúti beruházás finanszírozására kötött hitelszerződés részletei megismerhetővé váljanak, miután előzetes adatkérése miatt a kormány – a veszélyhelyzetet kihasználva – kilencven nap hosszabbítást kért az adatszolgáltatásra. Aztán rekord gyorsan megszületett a titkosítási törvény, amely alapján a szerződés kiadásáról a külügyminiszter dönt „Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeit mérlegelve, ennek során a Kínai Népköztársaság Kormányának álláspontját beszerezve”.

Ezt követően elutasították a politikus kérdéseinek megválaszolását, ő pedig pert indított. Első fokon a kormány álláspontja nyert, Szél Bernadett azonban fellebbezett. A másodfokú eljárásban a bíróság annak bizonyítására kötelezte a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, hogy a szerződés kiadása sértené Magyarország külügyi érdekeit. 

A képviselő bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy a külügyminisztérium válaszából kiderült, hogy a titkosítás során kizárólag a kínaiak érdekeit vették figyelembe, és egy általuk megküldött lista alapján döntött a kormány a szerződés titkosításáról. A bíróság pedig ítéletében megállapította, hogy a minisztérium nem csatolt semmi olyan dokumentumot, amely hitelt érdemlően bizonyította volna, hogy a szerződés kiadása sértené Magyarország külügyi érdekeit.

– közölte az Index érdeklődésére Szél Bernadett.

A képviselő szerint gyakorlatilag azt állapította meg a bíróság, hogy nem volt jogszerű a szerződés titkosítása. Ugyanis a kormánynak nem elég általánosságban hivatkozni arra, hogy a hitelszerződés nyilvánossága sértené Magyarország külügyi érdekeit, bizonyítania is kell. 

Érdekes helyzetet teremtene, ha Magyarországon is precedensjog működne – jegyezte meg a képviselő. 

Szél szerint „a bíróság döntése rámutat arra, hogy a kormány mondvacsinált okból, a magyar érdekre való üres hivatkozással és a Kínai Kommunista Párt kívánsága előtt meghajolva fosztotta meg a magyar adófizetőket egy olyan hitel részleteinek megismerésétől, amit nekik kell majd visszafizetniük”.

Úgy fogalmazott, hogy „a magyar kormány önös érdekből áruba bocsátotta hazánk szuverenitását a Kínai Kommunista Pártnak, de itt és most Magyarország küldött egy kőkemény üzenetet: velük nem lehet bármit megcsinálni. Folytatjuk a küzdelmet.”

(Borítókép: Szél Bernadett 2018. április 19-én. Fotó: Ajpek Orsi / Index)