A kriptovaluták meleg helyzetet teremthetnek

A kriptovaluták mögött álló technológia, a blokklánc a kezdet kezdetén olyan algoritmusokkal dolgozott (és dolgozik mai napig is a legnagyobb valuták alatt), melyek jelentős számítási kapacitást igényelnek. Ez azt jelenti, hogy például a bitcoin és az ethereum kriptovaluták esetében ahhoz, hogy az egyes tranzakciók – például ha valaki küld egy ismerősének „pénzt” – teljesüljenek, ahhoz a blokklánc hálózatot alkotó számítógépeknek nagy számítási kapacitással kell rendelkezniük, melyet jellemzően videokártyák formájában raknak bele a számítógépekbe. Nem véletlenül növekedett a többszörösére a videokártyák ára az elmúlt években: az egyre több bányász egyre több, nagy teljesítményű grafikus egységekkel megspékelt számítógépet üzemeltet annak érdekében, hogy az egyes tranzakciókat, pontosabban az azokat tömörítő blokkokat ő hitelesítse, annak reményében, hogy a hitelesítésért jutalmat, például bitcoint kapjon – azaz bányásszon - cserébe.

Utóbbi mértékét jól szemlélteti az elmúlt hónapban felröppent hír, miszerint az Egyesült Államokban már van egy tó, amit egyes pontokon gyakorlatilag gőzfürdővé változtatott a szomszédos erőműben működő kriptobánya-telep.

Meleg helyzet

A felfűtött tó esetében nem véletlen és nem is egyedi eset, hogy a kriptobányákat erőművekbe, vagy azokhoz közel helyezik el. A hazai piacon is vannak olyan cégek, melyet az erőművek áramtermelésének ingadozásának megakadályozására ajánlanak bitcoin bánya kihelyezést annak érdekében, hogy az erőművek kapacitását ne, vagy sokkal ritkábban kelljen a lakossági, vagy ipari áramfelhasználás ingadozásaihoz hozzáigazítani. A megoldással az erőmű egyenletes termelésre tud ráállni, és amikor „felesleges” kapacitás keletkezne, akkor azokat felveszik a bitcoin bányák és kriptovalutát termelnek.

A Cambridge University Cambridge Bitcoin Electricity Consumption Index becslése szerint

vagyis közel 12 magyarországnyi háztartást lenne képes ellátni árammal. Hogy még inkább érzékeltessük ennek a számnak a nagyságát, a jelenlegi bányakapacitással a bitcoin bányák éves energiafogyasztásának elemről való megoldásához 27 ezer milliárd darab ceruzaelemet kellene legyártani és felhasználni. Ez a szám nagyon soknak tűnhet, de fontos hozzátenni, hogy amellett ez az energiaszükséglet még mindig kevesebb mint a világban elhelyezett banki ATM-ek és a banki szoftverek energiafogyasztása összesen (ezeket nyilván többen is használják jelenleg, mint a bitcoint), a bitcoinbányászok több mint 76 százaléka használ megújuló energiaforrást a bányagépek üzemeltetéséhez.

Van másik!

Ahogyan felszínre jöttek az új kriptovaluták és blokkláncok, egyre jelentek meg az új konszenzus algoritmusok is, melyek – minden jel arra mutat, hogy – fel fogják váltani a számítási kapacitás-alapú (szaknyelven Proof-of-Work) hitelesítést.

hiszen a modern kriptovaluták, illetve az azok alatt futó blokkláncok futtatásához sokszor mezei számítógépek, vagy virtuális gépek is elegek lesznek a jövőben. Az új konszenzus algoritmusokat azonban nem csak az energiafogyasztás, hanem maga a hálózati architektúra, a támadhatóság, illetve a valódi decentralizáció, illetve annak mértéke is megkülönbözteti egymástól.

Az újabb konszenzus algoritmusok közül a leginkább elterjedtebb az úgynevezett Proof of Stake  (PoS) névre hallgató technológia, melyet jelenleg olyan kriptók használnak, mint a cardano vagy a tron, és melyre ha minden igaz, akkor az ethereum is hamarosan átáll.

A megoldás ugyan sokkal inkább energiahatékony, de abból a szempontból nem túl demokratikus, hogy az újonnan beszálló bányászok csak akkor tudnak érdemben új coinokat, vagy tokeneket szerezni, ha már van nekik, így a minél több „pénzed” van, annál többet tudsz keresni elv szerint működik a rendszer.

Eggyel demokratikusabb az eos coin mögött is álló, úgynevezett Delegated Proof of Stake (DPoS) algoritmus, mely a coinok számától függetlenül, ám azok súlyozásával engedi a résztvevő számítógépeknek megszavazni egy másodlagos számítógépes hálózatból álló tagoknak (node-oknak) a hitelesítés jogát, akik aztán a blokkokat később közösen hitelesítik. A technológia előnye, hogy míg a bitcoin másodpercenként 3-4, az etherum pedig körülbelül 20 tranzakciót képes feldolgozni (összehasonlításképpen a Visa másodpercenként több mint 1500-ra képes), addig

A PoS, illetve DPoS algoritmusoknál még inkább energiahatékonyabbak az úgynevezett Proof of Elapsed Time (PoET) konszenzuson alapuló blokkláncok, melyek lényege, hogy habár a tranzakciókat hitelesítő számítógépek, nodeok mindegyike pontosan azonosítható, nem mindegyik vesz részt minden tranzakció hitelesítésében, csak azok egy meghatározott minimum száma. Ezt a technológiát először az Intel alkalmazta, ma leginkább a pénzügyi szektorban használják. Ezen az algoritmuson alapul a Hyperledger projekt is, melyet 2015-ben indított a Linux Alapítvány, az IBM és az SAP annak érdekében, hogy az egyes blokkláncokat majd össze tudják kötni egymással.

A Proof of Authority (PoA) algoritmus lényege, hogy habár minden hálózatba kapcsolt számítógép részt vesz a hitelesítésben, viszont csak a kiválasztottak, azaz az úgynevezett validátor node-ok kapnak jutalmat, azaz coint az egyes műveletekért. A kiválasztott, validátor node-ok lényege, hogy azokkal csak pontosan azonosítható, általában a blokklánc megalkotója és üzemeltető által kijelölt személyek rendelkezhetnek, a hálózat többi tagját alkotó mezei node-okat, számítógépeket viszont bárki üzemeltethet, habár közvetlen érdekeltsége – mivel nem kap a futtatásért semmit – nincsen, csupán elmondhatják magukról, hogy tagjai a hálózatnak, és rendelkeznek valamennyi tranzakció előzmény adattal a számítógépeken. Ezt a fajta megoldást jellemzően privát, vagy centralizált blokkláncokban alkalmazzák, pont azért, mert a hálózat „mezei” tagjait nem lehet érdekeltté tenni a node-ok futtatásában.

Ahogyan egyre több kriptovaluta és egyre több blokklánc kerül felszínre, úgy természetesen a konszenzus algoritmusok tárháza is folyamatosan bővül. A cikkünkben sorolt megoldások különböző, hibrid verzióitól kezdve a merevlemez-kapacitást kihasználó megoldásokig hónapról hónapra bukkannak elő új megoldási ötletek, ezek létjogosultságát az idő, illetve az ezekre épülő kriptovaluták népszerűsége és árfolyama fogja hosszú távon igazolni.

Sorozatunk utolsó részében a kriptotőzsdéket, árfolyamokat, illetve az azokat befolyásoló tényezőket vesszük sorra.

(Borítókép: Kriptovaluta-bányászat Oroszországban. Fotó:  Andrey Rudakov / Bloomberg / Getty Images)