Tényleg nem is volt koronavírus? Összességében nagyon optimista a magyar költségvetés

A 2021-es magyar költségvetés a legtöbb hazai és külföldi elemző előrejelzéséhez képest rendkívül optimista. A külföldiek természetesen nem annyira a hazai büdzsé egyedi rejtelmeiben merülnek el, de a makropályáról (növekedésről, inflációról, hiányról, adósságszintről) ők is adnak prognózist.

Kétévi vakáció

A legnagyobb kérdés a költségvetést megalapozó makropályáról alighanem az, hogy 2019 vége (az utolsó békepillanatok) és 2021 vége között milyen 24 hónapot zárunk, lehet-e reális az a kormányzati pálya, amely 2020-ban 3 százalékos visszaesés, majd 2021-ben 4,8 százalékos növekedés mellett azt jósolja, hogy a kibocsátási szint ebben a két évben emelkedik

Az általunk elért elemzők háromnegyede szerint ez túlságosan optimista, egy elemző szerint azonban elérhető a pálya.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője azt tippeli, hogy 2021-ben elérhető a 4 százalék feletti növekedés, de ehhez az alacsonyabb bázis segít, ő ugyanis 2020-ban 6 százalékos visszaesést vár, vagyis a pálya egészét tekintve ambíciózus a büdzsé, de eltérés elsősorban a 2020-as számokból adódik.

A fogyasztás

Lehet-e reális az, hogy 2020-ban is nő a magyar háztartások fogyasztása? A költségvetés ugyanis így számol, pedig ahogy Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője is jelzi, a magyar lakosság megtakarítási kedve nem véletlenül emelkedik az idén, egész egyszerűen bizonyos fogyasztási elemek (utazás, étterem, mozi) kiesnek az idei számokból. Beszélgetőpartnereink közül azonban a jövő évi növekedést tekintve Suppan a legoptimistább, szerinte,

ha az idei második negyedév 10 százalékos GDP-visszaesést hoz, akkor az erős bázishatás miatt jövőre akár 6 százalék is lehet a növekedés."

Ha ugyanis 2021 második negyedévében 12 százalékkal lehet meghaladni a 2020-as második negyedévet, akkor a többi negyedévben már átlagosan 4 százalékos növekedés is 6 százalékos éves növekedést jelent.

Munkaerőpiaci helyzet

Különösen optimistának tűnik a költségvetés munkaerőpiaci feltételrendszere. A bruttó átlagbérek mind 2020-ban (5,7 százalék), mind 2021-ben (6,9 százalék) szépen emelkednek, ami azt jelentené, hogy az idei kismértékű munkahelyszám-csökkenés és a jövő évi visszarendeződés nyomán 2021-ben a bértömeg 8,5 százalékkal emelkedhetne.

Ahogy Németh Dávid meséli, természetesen a forint erősödése és az importáruk árcsökkenése (importált defláció) ezt reálissá is tehetné, de erről nincsen szó a büdzsében.

Az inflációs játéktér

Az alacsonyra tervezett infláció valójában érthető, hiszen a költségvetések tervezésénél ez az óvatosság elvének is tekinthető. Az infláció ugyanis a költségvetés nagy barátja. A kiadásokat ugyanis nominális összegben lehet tervezni, de a bevételeket növeli, ha például nagyobb fogyasztói árak után fizetnek a cégek forgalmi adót.

Az elemzők közül többen is jelezték, hogy a költségvetésben hosszabb időt igényel majd az elmélyülés, és például éppen az említett ÁFA-bevételek megértéséhez jó lenne tudni, hogy a kormány hogyan számol. Nyilván a 2019 júliusában elfogadott 2020-as előirányzat már nem kiindulási alap, de a 2021-es költségvetési tervezet nem részletezi az új számokat.

Összességében nagyon optimistának tűnik a büdzsé tervezése"

– véli Török Lajos, az Equilor Zrt. vezető elemzője is Olyan, mintha igazán nem is lett volna velünk a koronavírus.

Az egészségügyi kiadásokban látható ugyan egy 10 százalékos, 200 milliárd forintos növekedés, ami származhat abból is, hogy 2020-ban bizonyos halasztható műtétek elmaradtak, és a jövő évet terhelik. Nehezebben kibogozható a gazdaságélénkítő csomagok hatása, és mindenképpen pozitívum, hogy az átmeneti 2020-as növekedés után, amikor 70 százalék fölé kúszik a GDP-arányos államadósság, a kormány 2021-ben megint adósságcsökkenéssel számol.

A költségvetés minden sorából az látszik, hogy a kormányzat továbbra is mélyen hisz az erősen V-alakú felpattanásban, ami azonban a nagy likviditáspumpával együtt aligha állítaná meg 3 százalékon az inflációt – véli a szakember.

Idén ugyan sokat segít az alacsony üzemanyagár és a kereslethiány, de ha 2021-ben az olaj ára is felpattan, ráadásul folytatódik az a trend, hogy ahogy nyitnak a szolgáltatók, úgy elég erős az emelkedés, akkor aligha tartható a 3 százalék. Egyelőre ugyanis mintha csak abban bíznának a magyar éttermek, kisboltok, hogy a kiesett bevételeket áremeléssel lehet bepótolni.

Reális beruházási szint

Németh Dávid szerint sokkal reálisabbnak tűnik a költségvetésben a beruházások megítélése. Az idei mínusz 9-10 százalékra valóban könnyen épül a következő évben egy 5,5 százalékos emelkedés,ahogy a szolgáltatások idén erősen visszaeső exportja után elérhetőnek tűnik jövőre a 12 százalékos emelkedés.

Suppan Gergely szerint nagyon sok múlik az idei számokon, hiszen már negyedéven belül is lehet látni, hogy a hatalmas leállások után ébredezik a gazdaság. Néhány ágazat (a turizmus, a ferihegyi szolgáltatások) teljesen földbe álltak, de az autóipari cégeknél már indulnak a második műszakok, és az üzemanyag-fogyasztás, a finomítás is gyorsan elkezdett felfelé kapaszkodni.

Magyarország aligha tudja magát kivonni az európai trendekből, például az európai autóipari vásárlásokból, de azért valamit jelent, hogy nálunk összességében enyhébbek voltak a korlátozások, mint Olaszországban, vagy Spanyolországban és például az építőipar forgalom-csökkenése meg sem közelítette a dél-európai államok visszaesését.

Ám hiába maradt aktív az ágazat, olyan területe nincs ilyenkor a gazdaságnak, ahol valamilyen zavar ne jelentkezne, legyen az

• az önkormányzatok kevesebb bevétele és rendelési képessége,
• az ukrajnai munkaerő hiánya,
• az olasz építőanyagok beszerzési nehézsége,
• vagy éppen a BMW-gyár építésének a csúszása.

A tartós kiesés

És a V-alakú optimizmus idején azért azt sem szabad elfelejteni, hogy amennyiben azt gondoljuk, hogy a 2021-es szint meghaladhatja a 2019-es kibocsátási szintet, egy csomó ágazat tartósan kereslethiányos maradhat.

2021-ben a hazai rendezvények, Sziget-fesztivál, borkóstolások, könyvfesztiválok, a repülőjáratokkal érkező turisták költése többé, vagy kevésbé azért még mindig hiányozni fog.

És akkor még nem számoltunk a járvány esetleges második hullámával sem, ami még akkor is megint lefoghatja a kibocsátást, ha sok szempontból felkészültebbek leszünk(maszk, kesztyű, lélegezetőgép és tapasztalatok már a rendelkezésünkre állnak, ami miatt talán annyira nem kell a barlangjainkba hzódni, mint márciusban.

(Borítókép: Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) támogatásával a Pannon Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Mol kilenc városban indít kutatómunkát a koronavírus kimutatására a kommunális szennyvizekből. Fotó: Varga György / MTI)