Minden, amit a gazdaságvédelmi akciótervről eddig tudni lehet

D MTI20200406011
2020.04.07. 19:09 Módosítva: 2020.04.22. 08:12
Hamar világossá vált, hogy Magyarország sem ússza meg a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásait. Hasonlóan a világ legtöbb országához, a magyar kormány is különféle intézkedésekkel próbálja enyhíteni a kárt, amit a járvány a ország gazdaságának okoz. A kormány bejelentése szerint a GDP nagyjából 18-20 százalékával egyenértékű összeget (olyan 9200 milliárd forint) mozgatnák meg a gazdaság megvédésére. Összeszedtük, hogy eddig milyen intézkedések születtek kifejezetten a gazdaság megsegítésére, vonatkozzanak azok cégekre, teljes szektorokra, vagy magánemberekre.

Állami bérkiegészítés

Nagy várakozást övezte, hogy a kormány Magyarország is bejelentse a Kurzarbeitot, azaz az államilag támogatott részmunkaidős foglalkoztatást. A modell lényege, hogy a cégek vállalják, nem bocsátják el az alkalmazottaikat a koronakrízis ellenére sem, hanem helyette csökkentett munkaórában foglalkoztatják őket, cserébe a kormány vállalja, hogy a kieső munkabér egy bizonyos részét átvállalja.

Moratóriumok, akciós thm

Az első intézkedéseket március közepén jelentette be Orbán, ezek közül a legfajsúlyosabb az volt, hogy a magánszemélyek és vállalkozások a bejelentés napjáig megkötött hiteleinek tőke- és kamatfizetési kötelezettségét az év végéig felfüggesztették.

Hogy hogyan változtatja ez meg hitel végső összegét, azt itt szedtük össze, a banki hitelen kívül egyébként vonatkozik többek közt hitelkártya- és folyószámlahitel-tartozásokra és diákhitelre, valamint áruhitelekre is, a már bedőlt adósokat viszont nem menti meg a kormány, ahogy a növekedési kötvényprogramra sem érvényes.

Emellett azt is elrendelték, hogy az év végéig az új fogyasztási hitelek teljes hitelmutatója nem lehet magasabb, mint a jegybanki alapkamat plusz 5 százalék. A hitelezés Kánaánja mégsem érkezett el, mindezzel párhuzamosan ugyanis a bankok jelentősen szigorították a hitelfeltételeiket, nehezebb kap például hitelt most, aki autóiparban, vendéglátásban vagy turizmusban dolgozik, de annak is romlottak az esélyei, akinek lakáskiadásból jön a jövedelme.

A kormány emellett felfüggesztette a kilakoltatásokat, lefoglalásokat is a veszélyhelyzet idejére, valamint az adótartozások behajtását is beszüntették a veszélyhelyzet lejártáig. 

Járulékmentesség, lazább adózás

Teljes egészében elengedték a járulékfizetés-kötelezettséget az olyan súlyos gondokkal küszködő szektorokban, mint a turizmus, vendéglátás, a szórakoztatóipar, a sport, a kulturális szolgáltatások, a személyszállítás, azaz a taxizás. A munkavállalók után nyugdíjjárulékot nem kell fizetni, és az egészségbiztosítás díja a törvényi minimumra csökkent június 30-ig.

Az érintett ágazatokban a helyiségbérleti szerződéseket nem lehet felmondani és a bérleti díjakat nem lehet megemelni, ami bár a gyakorlatban azt jelenti, hogy átmenetileg nem lesz baja, annak, aki nem fizeti az üzlete bérleti díját, mint azt cikkünkben körbejártuk, erre nem igazán érdemes játszani. A turizmushoz és a vendéglátáshoz hasonlóan a magyarországi médiaszolgáltatások mentességet kaptak a kieső reklámbevételek miatt a járulékfizetés alól. 

A céges beszámolók leadását szeptember 30-ra halasztották, az EKAER-rendszerben biztosíték alóli mentességet vezetnek be, és automatikus visszafizetési lehetőségét biztosítanak.

Ezen túl pedig felgyorsították az áfa-visszaigényléseket, a normál adózóknak 75 napról 30 napra, a megbízható adózóknak 30 napról 20 napra, speciális fizetési könnyítéseket vezetnek be, mint a részletfizetés, fizetési halasztás, adómérséklési lehetőséget teremtenek az eljárások és nyomtatványok egyszerűsítésével. Az adózói minősítések (kockázatos és megbízható adózó) terén nem éri joghátrány az adózókat a veszélyhelyzet idején az esetleges mulasztások miatt.

A gazdaságmentő intézkedések részeként a fizetés nélküli szabadságra küldött dolgozóknak is jár a társadalombiztosítás. (A szabadságra küldés és leépítések jogi vonatkozásait ebben a podcastunkban jártuk körbe.) Bár nem egészen új elem, de a csomag keretében elhangzott az is, hogy július 1-től 2 százalékkal csökkentenék a szociális hozzájárulási adót. 

Támogatás a turisztikának

Június 30-ig a turizmusfejlesztési hozzájárulást is elengedték. Az év végéig felfüggesztik az idegenforgalmi adót, felújítási támogatást adnak a vendéglátóipari cégeknek, összesen 600 milliárd forinttal támogatják a turizmust. Ezen felül június 30-ig 4 százalékra csökken a Szép-kártya szociális hozzájárulási adója, és emelik a keretösszegeket is, 450 ezer forintról 800 ezerre emelik a versenyszférában, 200 ezer forintról 400 ezerre a közszférában.

Tőkeprogram a cégeknek

A mikrovállalkozásoknak, kkv-knak és nagyvállalatoknak egyaránt elérhető, hitelgaranciás tőkeprogramokat hoznak létre a likviditás biztosítására. 2000 milliárd forint értékben válnak elérthetővé hitelek, és ezekre 500 milliárd forint az állami garancia.

A gazdaságvédelmet irányító Palkovics szerint a tőkeprogramok segítségével szeretnék megvédeni a hazai tulajdont, a „nemzet motorját jelentő vállalkozásokat”, részben a koronavírus okozta válságtól, részben az ellenséges felvásárlásoktól. Átalakítják a Széchenyi Alapkezelő Hiventures, és az Eximbank által kezelt alapok egy részét, annak érdekében, hogy ezeken az alapokon keresztül a haza vállalkozásokat meg tudják védeni. A bejelentett csomagot röviden itt értékeltük elemzőkkel.

Ingyen kata 

Nagyjából 81 480 kisvállalkozásnak adtak mentességet a kata-járulékfizetés alól, mint például a szépségápolás, festés, üvegezés, villanyszerelés, egyéb humán egészségügyi ellátás, előadóművészet, víz-, gáz- és fűtésszerelés, épületasztalosok, járóbeteg-ellátás, padló- és fal burkolása, testedzési szolgáltatás és egyéb sporttevékenység, az idősek fogyatékosok ellátása.

Bár Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban említette, hogy a katás kedvezményt további körre fogják kiterjeszteni, ez végül egyelőre nem történt meg.

Extra likviditás a cégeknek, kamatemelés

A jegybank is több intézkedést hozott a járványhelyzet miatt, az MNB a kereskedelmi bankokon keresztül szeretné a banki, a lakossági, a vállalati, illetve az állami forrásigényeket támogatni, mégpedig egy maximum 5 éves, korlátlan hiteleszközzel, amely fedezett, de szabadon felhasználható.

Ezen felül összesen 3000 milliárd forint értékben száll be a jegybank a gazdaságvédelembe, visszatért a Növekedési Hitelprogram NHP Hajrá néven (plusz ezermilliárdos kerettel), több különböző célra, hosszabb futamidőre és nagyobb összegekben lesz elérhető, a bankok pedig kamattámogatást kapnak hozzá, hogy még olcsóbban tudják adni.

Szimmetrikussá tették a kamatfolyosót, ami kamatemeléssel ér fel: a múlt héten bevezetett egyhetes fedezett eszköz kamata a kamatfolyosón belül eltérhet az alapkamattól felfelé vagy lefelé is. 20 milliárd forint helyett 50 milliárdért jegyezhet kötvényt az MNB a részt vevő cégektől, valamint eszközvásárlási programot indítottak: állampapírt (a másodlagos piacon) és jelzáloglevelet vesz az MNB. (A jegybank programját röviden ebben a cikkünkben értékeltük.)

Állami bérkiegészítés 

A sokak által leginkább várt lépésre április második hetében került sor, ekkor jelentette be Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, hogy az állam bizonyos feltételek mellett átvállalja azoknak a munkavállalóknak a bérét 70 százalékban, akiket részmunkaidős foglalkoztatásra raknak át a munkaadók.

Pontosabban nem teljesen így mondta, hanem úgy, hogy

"az elkerülhetetlen leállás idejére eső bért egy igazságos plafon mellett a magyar állam 70 százalékra átvállalja 3 hónapra. (...) Azt szeretnénk, hogy ez alatt a kurzarbeit idő alatt azok a munkavállalók, akik így kapják a jövedelmüket, azok nem otthon lennének, hanem olyan hasznos, a cég számára fontos tevékenységet végeznének, legyen az oktatás, legyen az a cég egyéb ügyeinek a továbbfejlesztése, ami hozzáadott értéket állít elő, és amely nem vezet egyfajta szünethez a munkavállaló szempontjából."

Az intézkedés körül tehát rengeteg a kérdőjel, a részletekre még várni kell.

A mérnöki, kutatás-fejlesztési munkakörben dolgozók pedig 3 hónapon át 40 százalékos bértámogatást kapnak, utóbbi nincs a részmunkaidőhöz kötve.

Támogatott felnőttképzés, diploma nyelvvizsga nélkül

A vállalatoknál éppen nem szükséges munkavállalókat állami támogatással továbbképzi vagy átképzik. Azonnali online képzéseket, például informatikusképzést indítanak el a feleslegessé vált munkaerő átképzésére, a képzéseknél a tandíj 95 százalékát a költségvetés állja, azoknak pedig, akik elvesztették a munkahelyüket, 0 százalékos „felnőttképzési diákhitelt” nyújtanak a kiadásaikra.

Az egyetemi hallgatók egyszeri 500 ezer forintos szabad felhasználású 0 százalékos hitelt vehetnek igénybe, de a felnőttképzésre jelentkezőknek is 0 százalékos „felnőttképzési diákhitelt” nyújtanak.

Nyelvvizsga nélkül kiadják a diplomákat annak a 75 ezer embernek, akik befejezték a tanulmányaikat, de nem vehetik át a nyelvvizsga-kötelezettség miatt azt.

Nyugdíj, családi pótlék

Némileg kilóg a többi intézkedés közül a 13. havi nyugdíj, amit maga Orbán jelentett be, és nem egészen 13. havi. A terv szerint 2021. januártól „fokozatosan visszaépítik a 13. havi nyugdíjat”, a januári nyugdíjon felül a nyugdíjasok egyheti nyugdíjat fognak kapni, és „ez történik majd 2022-ben, 23-ban és 24-ben is”, erre mindösszesen 280 milliárd forintot biztosít a kormány. Emellett kedvezően módosítják a nyugdíj és nyugdíjszerű ellátásban részesülőkre vonatkozó kedvezményes határidőket is.

A veszélyhelyzet alatt a lejáró gyes-, gyed-jogosultságokat fenntartják és a családi pótlékra való jogosultság nem a 2019/20-as tanév utolsó napjáig, hanem a veszélyhelyzet végéig tart. Meghosszabbítják a gyodra vonatkozó határidőket, lehetővé teszik, hogy a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyereket nevelő szülők magasabb összegű családipótlék-jogosultsága a veszélyhelyzet megszűnését követő második hónapig ne szűnjön meg.

(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök bejelentést tesz a gazdaságvédelmi akciótervről Budapesten 2020. április 6-án. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán / MTI)