Szijjártó Péter: Európában egy nagy nukleáris újjászületés tanúi lehetünk

„Végre vannak munkák! Már több mint kilenc éve aláírták az eredeti kontraktust, de sokáig csak papírmunka zajlott, és kénytelenek voltunk módosítani a finanszírozási és beruházási szerződéseket. Nagy megkönnyebbülés volt, amikor szeptemberben átléptünk a projekt előkészítési fázisából az építkezési szakaszba” – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Mediaworks alá tartozó Tolna vármegyei hírportálnak, a TEOL-nak adott interjúja során.

A tárcavezető a paksi bővítés kapcsán elmondta, a 2,7 kilométeres résfalból november közepére már elkészült 2 kilométer, amely a leendő ötös és hatos blokk területét veszi körbe. A munkálatok során eddig másfél millió köbméternyi földet termeltek ki öt méter mélységig, és november másodikán megkezdődtek a talajszilárdítási munkák is – utóbbit összesen 17 hektárnyi területen kell elvégezni.

Szijjártó ezenkívül azt is elárulta, hogy a jelenlegi fázishoz szükséges szerződésmódosítás már korábban megtörtént, ugyanakkor a kilenc évvel ezelőttihez képest megváltozott gazdasági helyzet miatt a beruházási és kivitelezési szerződés folyamatos felülvizsgálata szükséges – a külügyminiszter úgy érvelt, hogy egy családi ház építésekor is felülvizsgálhatnak bizonyos szerződéseket,

a Paks II projekt pedig Magyarország legnagyobb, legkomplexebb beruházása.

A tárcavezető közlése szerint az orosz fővállalkozó jelenleg 94 magyar céggel kötött alvállalkozói szerződést, de a magyar vállalatok mellett amerikai, német, francia, svéd és osztrák vállalatok is jelen vannak a projektben. Jelenleg 410 fő dolgozik a bővítésen, de úgy látja, ez a szám hamarosan nyolcszázra, míg jövőre ezerötszázra emelkedik. A csúcsidőszakban számításaink szerint 7500–9500 főre emelkedik a dolgozók száma – jelentette ki a magyar külügyminiszter.

mivel szerinte a villamos energia előállítása biztonságosan, nagy mennyiségben és környezetvédő módon kizárólag nukleáris energiával lehetséges – példaként említette, hogy Szlovákiában, Csehországban, Romániában és Bulgária mellett Franciaországban is hatalmas beruházások zajlanak, de Szlovénia és Horvátország is bővíteni szeretné eddigi kapacitásait.

Az interjú során kifejtette, szerinte az elmúlt másfél évben a legnagyobb eredmény, hogy a bővítés az első fázisból a kivitelezés fázisába lépett. E „vízválasztó” után pedig arra fókuszálnak, hogy jövőre nekikezdjenek az első betonbeöntésnek, és hogy tartsák a határidőket.

A végső célunk az, hogy a következő évtized elején rá tudjuk csatlakoztatni az új blokkokat a hazai hálózatra

– húzta alá Szijjártó.

Az atomenergia kapcsán elmondta, szerinte azt nem politikai kérdésként kéne kezelni, és „egyre többen állnak a józan ész talaján az energiaellátás kérdését tekintve”, majd továbbfűzve gondolatát arról beszélt, hogy akik politikai kérdésként fogják fel, „könnyen pórul járhatnak”.

A nemzetközi színtéren ideológiai viták zajlanak, a nukleárisenergia-termelést sohasem tényekkel támadják, mert azokkal támadhatatlan

– jelentette ki Szijjártó, majd hozzátette, véleménye szerint „ideológiai támadást jóval könnyebb indítani, mert az azzal szembeni védekezés, fellépés mindig nehezebb, hiszen olyankor a befogadóközeg dönti el, hogy kinek van igaza, és nem a tények maguk”.

A magyar gazdaság kapcsán a tárcavezető arról beszélt, szerinte az elmúlt évtizedben a kormánynak sikerült ledolgoznia a Kelet- és Nyugat-Magyarország közötti gazdasági fejlettségi egyenlőtlenséget, és ma már „a Miskolc–Debrecen–Nyíregyháza-háromszög ugyanazzal a képességgel rendelkezik ezen a téren, mint a Győr–Komárom–Székesfehérvár térség”.

A kormány gazdaságfejlesztési tervei kapcsán elmondta, a fókusz átkerült Dél-Magyarország fejlesztésére, mivel Pécs mellett Bicsérd, Kővágószőlős és Kővágótöttös térségében kijelöltek egy hatszáz hektáros iarpi fejlesztése területet, ahova a méretei miatt érkezhet nagy beruházás.