Varga Judit: A kormánynak nem marad meg a speciális jogköre a veszélyhelyzet után

2020.06.06. 10:12

Varga Judit igazságügyi miniszter a BBC műsorában beszélt a magyar veszélyhelyzet megszűnéséről és az egészségügyi válsághelyzetről.

Varga ebben azt mondja, a veszélyhelyzet biztosan megszűnik június 20-án Magyarországon.

A riporter ezután felemlegeti, hogy több kritika is érte a kormányt a törvényjavaslatok miatt, amivel bár a veszélyhelyzet megszűnik, az utána következő járványügyi készültségben továbbra is maradnak különleges jogkörei a kormánynak. Varga erre így válaszolt: "Most egy teljesen más helyzet következik. A veszélyhelyzet ideje alatt a kormány a hatékony védekezés érdekében eltérhetett egyes törvényi rendelkezésektől. Amikor a veszélyhelyzet véget ér, visszatérhetünk a rendes, alkotmányos, már nem különleges jogrendi helyzetbe. Ez azt jelenti, hogy az országgyűlés - ami eddig is zavartalanul működött - folytatja a munkát, de a kormánynak ezt követően már nem lesz lehetősége arra, hogy rendeleti úton kormányozzon. (...) Ezek a különleges intézkedések már nem szükségesek, csak a gyakorlati és célszerű intézkedések maradnak hatályban a járványügyi készültség részeként."

A riporter erre többször is visszakérdezett, hogy a veszélyhelyzetet visszavonásával akkor például az sem fog fennállni a továbbiakban, hogy akár öt évvel is büntethető az, akit rémhír- vagy álhírterjesztéssel elítélnek? Varga erre azt mondta, ha nem áll fenn a különleges jogrend, akkor ez sem lesz büntethető a továbbiakban, mert "nem lesz lehetőség sem" elkövetni egy ilyen különleges bűncselekményi tényállást. 

A kormánynak nem lesz olyan speciális jogköre, mint a veszélyhelyzet alatt

- ismételte meg Varga, majd ezután azt mondta, összehasonlították a járvány alatt az összes uniós tagállam által bevezetett különleges intézkedéseket, és így "megállapíthatjuk, hogy a magyar intézkedések nem számítanak különlegesnek a többi tagállaméhoz képest".

Korábban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is azt mondta, a járványügyi készültség továbbra is indokolt. Ez az egészségügyben azt jelenti, hogy a kórházak irányítási rendszere változatlan marad, és az országos tisztifőorvos megtarthatja rendkívüli jogköreit például a vásárlási idősáv fenntartására és egyéb korlátozásokra.

GULYÁS SZERINT AZ ÚJABB JOGSZABÁLY-MÓDOSÍTÁSOK NYOMÁN A KORMÁNYNAK RENDKÍVÜL SZERÉNY JOGKÖREI MARADNAK, DE EZEK INDOKOLTAK EGY JÁRVÁNYÜGYI KÉSZÜLTSÉG IDEJÉN.

A kormány ezért benyújtotta a veszélyhelyzet visszavonásával összefüggő, a koronavírus-törvényt hatályon kívül helyező, valamint egy másik jogszabálycsomagot is.

A tervezet szerint a kormány akkor rendelhet el válsághelyzetet, ha

  • nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet,
  • az emberek életét, testi épségét vagy az egészségügyi ellátást veszélyeztető körülmény következik be.

A javaslat értelmében az országos tisztifőorvos  követi a helyzetet, ha a feltételek nem állnak fenn, kezdeményezi a kormányrendelet visszavonását, amit a kormány köteles lenne megtenni. Az egészségügyi válsághelyzetet elrendelő kormányrendelet legfeljebb hat hónapig marad hatályban, kivéve, ha a kormány annak hatályát meghosszabbítja.

Egészségügyi válsághelyzetben kormányrendelettel korlátozható vagy megtiltható a többi között minden olyan intézmény és létesítmény működése, illetve rendezvény és tevékenység, amely járvány terjedését elősegítheti, az üzletek működése, nyitvatartása, egyes termékek árusítása, fogyasztása, a személyforgalom, az áruszállítás, az emberek személyes érintkezése, az intézménylátogatás, az egyes területek elhagyása, egészségügyi szolgáltatások igénybevétele.

A kormány a szükséges mértékben, arányosan gyakorolhatja a jogkörét, kijárási korlátozást nem vezethet be, áll a javaslatban. Gulyás tehát erről azt mondja, hogy egészségügyi, járványügyi készültség idején erre mindenképpen szükség van, de ezek „szerény jogkörök”.

(Ajánlókép: Varga Judit igazságügyi miniszter a Duna-parton 2020. április 16-án. Fotó: MTI)