Az Iszlám Állam egyik tagját vette őrizetbe a Fővárosi Nyomozó Ügyészség

2019.03.22. 13:41 Módosítva: 2019.03.22. 18:17
A 27 éves férfi szír állampolgár, három éve az ISIS tagja, húsz ember lefejezésében vehetett részt.

F. Hassan szír állampolgárságú férfit még 2018. december 30-án a Liszt Ferenc repülőtéren ellenőrizték. A 27 éves férfi hamis okirattal igazolta a saját és a vele lévő nő személyazonosságát, ezért a bíróság embercsempészés bűntette és más bűncselekmény miatt felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, valamint három évre kiutasította Magyarországról.

A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal azonnal megtette a szükséges intézkedéseket a külföldi Görögországba történő kitoloncolására, ahol a szír állampolgár menekültstátusszal rendelkezik. A kitoloncolás végrehajtása érdekében a férfi idegenrendészeti őrizetbe került, és közben, a nemzetközi nyomozásnak hála fény derült a múltjára.

Az EUROJUST magyar és belga nemzeti tagjai, a belga igazságügyi hatóságok, a Terrorelhárítási Központ, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal, valamint a Fővárosi Főügyészség gyors és hatékony együttműködésének köszönhetően fény derült arra, hogy a szír férfi 2016 óta az Iszlám Állam (ISIS) nemzetközi terrorszervezet tagja.

A nyomozás adatai alapján 2016-ban az ISIS Nyugat-Szíriában, Homsz városában gyilkolt. Amikor egy helyi lakos megtagadta, hogy csatlakozzon a terrorszervezethez, bosszúból és a civil lakosság megfélemlítése céljából a csatlakozást megtagadó személy mintegy húsz családtagját kivégezték. A Magyarországra érkezett szír állampolgár megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy a lefejezéssel végrehajtott emberölésekben személyesen is részt vett.

Az M1 csatornán az hangzott el, hogy a férfi az Iszlám Állam egyik magas rangú vezetője, aki öngyilkos merényleteket szervezett és kivégzéseket irányított.

A Fővárosi Nyomozó Ügyészség nyomozó ügyészei a Terrorelhárítási Központ munkatársai terrorcselekmény bűntette és terrorcselekmény előkészülete miatt hallgatták ki a férfit március 22-én, pénteken. Kiderült, hogy F. Hassan Szíriában csatlakozott az Iszlám Állam terrorszervezethez. Magyarországra utazása előtt a 2016-ban Görögországban benyújtott menekült kérelme alapján kiállított menekült úti okmány felhasználásával Európa több országában is megfordult.

Hogyan tovább?

Kérdés, hogy innen miként folytatódik a történet. Hol tárgyalják az ISIS-tag ügyét? Alapvetően a legfontosabb, hogy ameddig valamely ország át nem veszi az ügyet tőlünk, addig folytatnia kell Magyarországnak az eljárást.

Ha a logika vonal elejéről indulunk, az feltételezhető, hogy a szír állampolgár Szíriában és szír állampolgárok sérelmére követte el a bűncselekményeket. Az eddigi tájékoztatásból nem derül ki, hogy a szír állampolgár ellen valaki bocsátott-e már ki korábban elfogatóparancsot.

Van egy ember tehát, aki valamilyen cselekményeket elkövetett, de nem tudunk arról, hogy az az ország, ahol ő elkövette a cselekményeket, vagyis Szíria kérte-e az elfogatását (az sem biztos, hogy Szíria egyáltalán kérhet-e ilyet, vagyis aktuálisan tagja-e azoknak a nemzetközi együttműködéseknek, amely ezt lehetővé teszik).

Minden országnak megvan a maga büntető joghatalma, mindenki eldöntheti, hogy mit büntet, de aki szövetségbe tömörül, azt természetesen nemzetközi szabályok is irányítják.

A következő kérdés tehát az, hogy más ország kérte-e vagy kérheti-e az illető kiadatását, van-e joga elszámoltatnia az embert.

Joghatóság

Látni fogjuk, hogy a legsúlyosabb bűncselekmények nem maradhatnak büntetlenül, de még a sokkal kisebb súlyú bűncselekményeket is gyakran az elkövetési helyszíntől és az elkövetők hazájától távol tárgyalják.

A joghatóság kiterjesztése gyakori eset, az Egyesült Államok például előszeretettel üldözi a korrupciót az „idegenben” is, emlékezhetünk a Magyar Telekom vezetőinek balkáni ügyleteire. Az Egyesült Államok szeret úgy gondolkodni, hogy ha az érintett cég amerikai tőzsdén volt jegyzett, ha a korrupciót dollárban valósították meg, vagy egy levél amerikai szerveren is átment, akkor már joga van üldözni a bűncselekményt.

Emberiesség ellen

Itt azonban alighanem egy másik esetről lesz szó.

Radovan Karadžić például boszniai szerb és boszniai bosnyákok terhére követett el bűncselekményeket, de mégis Hágában ítélték életfogytiglanira. A szíriai ügyekben egészen biztos, hogy nem Hága lesz az illetékes, de a cselekmények súlya miatt gyakorlatilag bármely ország felléphet.

Ennek megítélésében természetesen nem a helyszín (Szíria) számít, hanem a tett minősítése. Vannak ugyanis olyan tettek, például háborús bűncselekmények, emberiesség ellen elkövetett bűnök (crimes against humanity), amelyeket nemzetközi egyezmények alapján, az ENSZ égisze alatt, "bárhol" tárgyalhatnak, azt azonban, hogy ebben az ügyben a konkrét eljárás végül hol fog lezajlani, illetve ha elítélik az érintettet, akkor hol fog ülni, ez még nagyon a jövő zenéje.

De a magyar büntető törvénykönyv biztosan lehetőséget ad a tárgyalásra, mert mint a vonatkozó pont kiemeli:

A magyar büntető törvényt kell alkalmazni... ... a XIII. vagy a XIV. Fejezetben meghatározott (emberiesség elleni, illetve háborús) bűncselekmény, vagy egyéb olyan bűncselekmény eetén, amelynek üldözését törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés írja elő,