Legyőzi az iszlám a kereszténységet? Vallási átrendeződések várnak ránk

Vallások azóta léteznek, mióta ember él a Földön. Sumér és egyiptomi, skandináv, inka, maja – megszámlálhatatlan kultusz volt már a történelemben. Mindig lesznek is újabbak, de az változik, hogy mennyi és épp milyen. Ha új vallások terjednek el, akkor a régebbiek elfelejtődnek, ez így megy, mióta világ a világ. Az ókori római és görög isteneket kiszorította a kereszténység, ami gyorsan dominánssá vált az iszlám mellett, de ne felejtsük, az ateizmus is egy hitrendszer, aminek az első kettőhöz hasonlóan sok követője van. Ennek ismeretében megfogalmazódhat a kérdés:

A gyarmatosítás következtében például Mexikóban erőszakkal törölték el nemcsak a virágzó azték kultúrát, hanem a különböző vallásokat is, mikor 1521-ben megérkezett Mexikóba Cortés spanyol konkvisztádor, és vele a misszionáriusok.

Ugyanez történt Afrikában. A területszerzés a kultúra terjesztésével kéz a kézben jár, így a hódítók az őslakosok vallását érvényteleníteni próbálták. Az adott régiókba érkező új vallások igyekeztek eltörölni a korábbi kultuszok nyomait azok dokumentumainak, szent könyveinek elégetésével, templomaik lerombolásával. Ez az erőszakos terjeszkedés főleg a monoteista hitrendszerekre jellemző, de azért, hogy mára drasztikusan megcsappant a kis vallások száma, a globalizáció is felelős. 

A vallások visszaszorulásában szerepe lehet a szekularizációnak, a társadalmi változásoknak, gondoljunk csak arra, régen mennyivel nagyobb becsben tartották az egyház szolgáit. Ugyanakkor egy vallás sem örök, és az, hogy hosszú távon fennmarad-e, attól is függ, támogatja-e egy erősebb, világi erő, mondjuk a politika. Sok hitrendszer egyébként nem tűnik el véglegesen, csak átalakul, ahogy az ókori Rómában népszerű Mithras-kultusz, ami tovább élt a kereszténységben. Amikor meg akarták határozni Jézus születési dátumát, Mithras ünnepének napját is alapul vették, úgyhogy ha nincs is papja, temploma, tovább hagyományozódhat a vallás, vagy egy másik hit köntösében élhet túl.

Az újonnan terjesztett hit szempontjából is hasznos, ha néhány szimbolikus elemet megtartanak azért, hogy az áttérés ne legyen túl drasztikus, ne sokkolja a lakosokat, és a hirtelen elnyomás ne késztesse őket lázadásra. Ilyen szempontból jó a régi helyére építeni az új imahelyeket, a közösségerősítő zarándoklatokat megtartani (maximum átnevezni). Hasznos, ha bizonyos gyakorlatokat átemelnek a régiből az újba, és még ha a vallások meg is szűnnek vallások lenni, új hiedelmekké alakulhatnak át.

Keresztény Afrika, muszlim hódítás

A nagy kérdés az, mi vár ránk a jövőben, mi lehet domináns vallás 25 év múlva, 2050-ben, az új évszázad közepén. Erre nagymértékben hatnak a demográfiai változások és a geopolitikai átrendeződések. Napjainkban több ezer népszámlálási adatra és pontos demográfiai tanulmányokra támaszkodva próbálják felmérni a jövőt, és meglepő eredményekre jutottak. Téved, aki azt hiszi, az iszlám lesz a nyertes, és a kereszténység hátul kullog majd.

A Pew Research Center előrejelzései szerint az ázsiai csendes-óceáni térségben a következő 25 évben népességrobbanás várható. Afrikában a prognózisok szerint 2050-re több mint egymilliárddal nő a lakosság száma 2010-hez képest. És az, hogy melyik vallás dominál, ettől a demográfiai dinamikától függ.

Az ateisták, agnosztikusok és azok száma, akik nem kötődnek semmilyen valláshoz, növekszik például az Egyesült Államokban és Franciaországban, de a világ teljes népességének körében csökken. A buddhisták körülbelül ugyanannyian lesznek, mint 2010-ben, de a hindu és zsidó lakosság száma nőni fog a mostanihoz képest. Európában a muszlimok a teljes lakosság 10 százalékát teszik majd ki. Indiában megmarad a hindu fölény, de drasztikusan nő a muszlim lakosok száma, még Indonéziát is meg fogják előzni. Az Egyesült Államokban 2050-re a keresztények száma a 2010-es adatok szerinti lakosság több mint háromnegyedéről kétharmadra csökken, és a muszlimok aránya itt is megnő – többen lesznek, mint a zsidó vallásúak. 

Huszonöt év múlva a legtöbb muszlim Malajziában és Indonéziában él majd, ahol komoly demográfiai növekedés várható.

Európában csökken a keresztény hívek száma, Franciaországban például legalább 13 százalékkal. 2010-ben a francia lakosság 63 százaléka vallotta magát kereszténynek, de ez 2050-re 50 százalék alá csökken majd. És nem az iszlám, hanem a sehova sem elköteleződők miatt. A következtetések alapjául vett adatokba viszont nincsenek bekalkulálva az éghajlatváltozás hatásai, ahogyan a népvándorlás, a potenciális járványok és a háborúk sem. Pedig ezek is hatnak az országok vallási tagozódására.