A második olimpiai aranyát tartotta legértékesebbnek Papp László

2020.03.28. 06:56

1948-as olimpiai győzelme előtt még csak kevesen ismerték Papp László öklét, a következő olimpia előtt nyert két Európa-bajnokságot, ezért abszolút favoritnak számított az ökölvívó Papp László. Helsinkiben az övé lett a tizenhatodik arany, a magyarok fantasztikus szereplését ő tette teljessé.

Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet szerzett, a győztesekről emlékezünk meg.

Pappot nagy becsben tartották londoni győzelme után, Rákosi Mátyás pártvezér is vendégül látta társaival együtt egy vacsorára. A Népsport 1952-ben is fontosnak tartotta, hogy egy négy évvel korábbi vacsoráról a következő szavakkal számoljon be.

„Nagy zavarban voltam. Rákosi elvtárs nyilván észrevette ezt rajtam, mert mosolyogva szólt hozzám. Te vagy hát az a keményöklű fiatalember. Egyszerre feloldódott a zavarom és bátran feleltem: Én lennék, Rákosi elvtárs! Érdeklődött mérkőzéseim, edzéseim után.

Mély benyomást keltett bennem az a közvetlen, barátságos hang, ahogyan beszélt velem. Valósággal felvillanyozta társaimat is.

Sok nemzetközi mérkőzésen vettem már részt a londoni olimpia után. Amikor mérkőzéseim után felrepül a győzelmi zászló és felcsendült a Himnusz – mindig arra gondoltam, hogy Rákosi elvtárs biztosan nagyon örül a győzelmi hírnek. Ajándékát hazavittem, és átadtam az édesanyámnak. Ő megkérdezte: kitől kaptad fiam, megmondtam neki: Rákosi elvtárstól! Anyám megölelt és az asztal közepére tette, hogy mindig a szemem előtt legyen. Az ezüstszelence ma is olyan fényes, mint négy évvel ezelőtt. Édesanyám minden nap gondosan, fényesíti, törölgeti. Most csak annyit mondhatok: a nagy ünnepre Rákosi elvtársnak megígérem, Helsinkiben minden erőmmel azon leszek, hogy megvédjem olimpiai bajnokságomat. Akkor majd újra odaállhatok eléje és jelenthetem: megtettem a kötelességemet!”

Papp László a győzelmi emelvényen Helsinkiben 1952-ben. Előtte a dél-afrikai Van Schalkwyk, a 2. helyezett, mögötte az argentin Herrera, a 4. és a szovjet B. Tyisin, a 3. helyezett. Forrás: Képes Sport 1956. 39. szám / Arcanum adatbázis
Papp László a győzelmi emelvényen Helsinkiben 1952-ben. Előtte a dél-afrikai Van Schalkwyk, a 2. helyezett, mögötte az argentin Herrera, a 4. és a szovjet B. Tyisin, a 3. helyezett. Forrás: Képes Sport 1956. 39. szám / Arcanum adatbázis
Fotó: Arcanum Digitális Tudománytár

Az ökölvívás nagyváltósúlyú küzdelmeit az utolsó öt napba sűrítették a szervezők a finnországi olimpián. Augusztus másodikán Gyenge Valéria megnyerte a 400 méteres gyorsúszást, a pólócsapat után (az USA-t verték) a Puskás Ferenc vezette labdarúgó-válogatott is nyert a jugoszlávok ellen.

Jöhetett az utolsó döntő, Papp Lászlót a dél-afrikai Theunis van Schalkwyk ellen szólították a szorítóba.

Nézzük Papp meccseit, amíg elért a fináléig:

  • Spider Webb (USA) – kiütés a második menetben,
  • Charlie Chase (Kanada) – kiütés a második menetben,
  • Petar Szpaszov (Bulgária) – egyhangú pontozás,
  • Oscar Herrera (Argentína) – egyhangú pontozás.

A sorsolás nem kedvezett a magyarnak, mert az amerikai Webbet nagyon erősnek tartották, és nagyon erősnek is látszott. Egy fejjel magasabb is volt, mint Papp, de a ringben nem tudta megmutatni az erejét. Papp ugyanis mindjárt az első menetben kétszer is padlóra küldte. A második menetben pedig úgy lerohanta, hogy négy tiszta és kemény találata után mire a bíró tízet számolt, Webb még nem állt a lábán, ezzel véget is ért az egyoldalú csata. (Az Egyesült Államok a Pappénál magasabb három súlycsoportban egyaránt győztest állított ki.)

A második körben a kanadai Chase bátran kezdett ellene, egy perc után azonban kapott egy balost, amitől láthatóan egyből jobban tisztelte a címvédőt – legalábbis a beszámolókban ezt örökítették meg. A második menetben Chase igyekezett folyamatosan fogni, Papp azonban kiszabadította a kezét, és hatalmas horoggal fejen találta ellenfelét, akit ez eléggé megviselt, olyannyira, hogy ülve számolták ki. A bódult Chase-t Papp segítette vissza a szorító sarkába, ahol az edzője várta.

Szpaszov ellen egyetlen pillanatra sem forgott veszélyben a győzelme, nagy lendülettel ment előre a meccs elejétől a végéig, a bolgár rendre hátrált, és csak elvétve tudta feltartóztatni a magyar rohamait. Becsületére szóljon, kibírta a 3x3 percet, és így ő lett az első, akit Papp ezen az olimpián nem ütött ki.

Könnyedén öklöztem, ezúttal nem kapkodtam, úgy éreztem, lényegesen jobban ment, mint eddigi mérkőzéseim során. Külön öröm számomra, hogy végig jól bírtam a három menetet, egy pillanatra sem éreztem fáradtságot

– értékelte a találkozóját.

Papp László az úttörők közt. Boldogan mutatja, hogyan győzte le ellenfeleit. Forrás: Barcs Sándor: Diadal Helsinkiben / Arcanum adatbázis
Papp László az úttörők közt. Boldogan mutatja, hogyan győzte le ellenfeleit. Forrás: Barcs Sándor: Diadal Helsinkiben / Arcanum adatbázis
Fotó: Arcanum Digitális Tudománytár

Az elődöntőben Herrera is megúszta a KO-t, bár a tudósítások szerint állandóan roggyant volt a harmadik menet hajrájában, és már előtte is padlóra került.

Jöhetett a döntő, ahol azzal a dél-afrikai Theunis van Schalkwykkal találkozott Papp, aki meglepetésre egyhangú pontozással verte meg a szovjet Borisz Tyisint. A magyar sportvezetés előzetesen inkább a szovjettel számolt, még ha a dél-afrikai is volt a nemzetközösségi játékok győztese 1950-ből.

Ahogy a videón is látható, a magyar öklöző térdre kényszerítette ellenfelét, aki ugyan kihúzta a kilenc percet, de győzelemre szemernyi esélye sem volt. Már a második menet után bekiabálták a magyar sportolók, megvan a tizenhatodik magyar arany.

Papp László helsinki győzelme

„Nagyon igyekeztem, hogy megvédjem a bajnokságomat és méltóan fejezhessem be ezt a feledhetetlen napot. Van Schalkwyk is nagyon nehéz ellenfél volt, alaposan megizzadtam, de nem baj! Ha a vége jó minden jó!”

Papp ezt az olimpiai aranyát tartotta a legértékesebbnek, mert mindössze egyszer bokszolt európaival.

Magyarország az Egyesült Államok (40 arany) és a Szovjetunió (22 arany) mögött 16 aranyéremmel a harmadik helyet szerezte meg a nemzetek versenyében. A mieink 10 ezüstérmet és 16 bronzot is szereztek. A kommunista hatalom büszkén hirdette sajátjának ezeket az eredményeket, noha a háború előtti szervezett sportélet alapozta meg leginkább ezeket a sikereket.

Durva influenza vagy veszélyes világjárvány?

Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik,
És vannak, akik az Indexet olvassák!
Támogasd te is a független újságírást, hogy ebben a nehéz helyzetben is tovább dolgozhassunk! Kattints ide!