Kósa több mint 800 milliót utaltatott volna a saját anyjának

Újabb meghökkentő közjegyzői okiratok létezéséről számolt be a szerdai Magyar Nemzet. Tegnap az derült ki, hogy egy hasonló dokumentum alapján egy csengeri háztartásbeli nő állítólagos, 1300 milliárd forintos örökségével rendelkezhetett. Kósa tegnap elismerte, hogy az okirat hiteles, de szerinte egy szélhámosságról van szó, az általa is kezelt számlához soha nem nyúlt, egy fillér se ment át a kezén.

A lap most arról ír, hogy egy másik, 2013. szeptember 26-án létesült okirat szerint a megbízó Kósa Lajosnénak, a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter édesanyjának kívánt utalni kétmillió-hatszázharmincháromezer-négyszáznegyvenöt eurót a saját bankszámlájáról, a „megajándékozottal történt előzetes egyeztetés alapján”. Nem derül ki a cikkből, csak sejthető, hogy az okiratokban szereplő megbízók személye azonos.

A mai fejlemény azért is érdekes, mert Kósa Lajos édesanyja nem először szerepel a hírekben. Januárban derült ki, hogy a tárca nélküli miniszter 82 éves édesanyjának cége két évvel ezelőtt úgy vett át egy, korábban a politikus rokonaihoz tartozó sertéstelepet, hogy a cég még pont el tudott indulni egy olyan állami pályázaton, ahol végül 123 millió forintos vissza nem térítendő támogatást nyert el.

A lap szerint az okiratban az áll, hogy a megbízó egy járműveket üzemeltető svájci cég részvényese. A részben angol nyelvű papírokban feltűnik egy férfi neve is, aki Kósa Lajos mellett másik megbízottként jogosult részt venni a cég 2013-as és 2015-ös részvényesi találkozóján, a megbízó képviseletében.

Egy másik, 2015-ös papíron is szerepel a férfi, valamint egy további férfi neve. Az okirat szerint mindketten jogosultságot kaptak arra, hogy 2015 novemberében, illetve decemberében 25-25 millió eurót vegyenek fel a megbízó svájci széfjéből.

A trezor a szöveg szerint egy svájci bank zürichi címén található, még azt is rögzítették, hogy ki a svájci ügyintéző, illetve hogy a két férfi milyen Mercedes-Benz gépkocsival érkezik. Az egyik angol nyelvű okirathoz a nemzetközi jognak megfelelő hitelesítést, "apostille"-t csatoltak.

A megbízó és a politikus közti első okirat 2013. január 28-i, az utolsó pedig 2015. november 16-i. Kósa Lajos kedden azt állította, hogy a kapcsolata a megbízóval debreceni polgármestersége idejére datálódik, csakhogy 2015-ben már nem ő állt a város élén.

Egy 2015. január 12-én kelt okirat szerint a megbízó meghatalmazta Kósa Lajost, hogy helyette és nevében egy párizsi bank a tulajdonát képező részvényei tekintetében "valamennyi, a részvényest megillető jogokat gyakorolja, ide nem értve a részvények elidegenítését, megterhelését, illetve az osztalék felvételét”.

Ha igaz, amit Kósa tegnap állított, hogy jóhiszeműen járt el és bedőlt egy fura történetnek, akkor legfeljebb az jelenthető ki, hogy egy megyei jogú város vezetőjeként megdöbbentően naiv volt. A ma előkerült dokumentumok viszont, bár konkrét pénzmozgásról továbbra sem lehet biztosat tudni, túlmutatnak a tegnapi, Kósa által szélhámosságnak titulált történeten.

Itt ugyanis további konkrét személyek tevőleges részvételéről, és konkrét cégek leellenőrizhető adatairól van szó. Ha a lap által ismertetett okiratok hitelesek, ezt az ügyet már nem lesz annyira egyszerű elütnie a miniszternek.

A cikkből 2019. április 4-én az említett svájci cég kérését méltányolva a cég és a tisztviselői, alkalmazottai azonosítására alkalmas adatokat eltávolítottuk.