Jachtok helyett az űrhajózásba kellene fektetniük az oligarcháknak

Dmitrij Rogozin a Virgin Galactic és alapítója, Richard Branson július 11-i űrugrására reagált, a privát űrrepüléssel foglalkozó cég teljesítményét technikai és fejlesztési szempontból fordulópontnak nevezte. Majd hozzátette, Oroszország milliárdos oligarcháinak is a jachtok és egyéb, hiúságukat kielégítő luxus helyett az űrtechnológiák fejlesztésére kellene költeniük, amivel bővíthetnék az emberiség tudását.

Oroszország Szövetségi Űrügynöksége volt az első szervezet, amely gazdag civileket űrturistaként juttatott fel a világűrbe, ám a kereskedelmi űrkutatásban kezdenek háttérbe szorulni az amerikai cégek mögött. A Spacewatch Global által közölt, az orosz űr- és légügyeket vizsgáló cikk szerint 

Az elmúlt években több, kereskedelmi űrkutatással és űrutazással foglalkozó cég is elhagyta például az orosz piacot, és az Amerikai Egyesült Államokba költözött, és éles kritikák érték a Rogozin vezette Roszkoszmoszt az országon belülről is.

Ilyen volt 2016-ban az S7 Csoport ügye. A vállalat két, műholdak kilövéséhez és pályára állításához használt hajót költöztetett egy Vlagyivosztok-közeli kikötőbe. Az S7-tulajdonos Vlagyiszlav Filev szerint itt kétszer annyit kellett fizetniük a kikötőhasználatért és egyéb, a hajók raktározásához tartozó szolgáltatásért, mint korábbi telephelyükön, a kaliforniai Long Beachen.

Ettől függetlenül a Roszkoszmosz nem adja fel, nemrég a szervezetükön belül elindították a Glavkoszmoszt, melynek célja a jegyek értékesítése az ISS-re repülő és onnan visszatérő, Szojuz MSZ típusú űrhajókra, illetve a használt űrjárművek elárverezése. Emellett folytatják a szervezőirodákon keresztül hozzájuk érkező űrturisták fogadását is, a legtöbb figyelmet kapó utasaik mostanában a Nemzetközi Űrállomáson forgatni tervező orosz színésznő és a vele utazó rendező lesznek, akik, úgy tűnik, megelőzik Tom Cruise űrfilmes ambícióit.

Rogozin kijelentése az oligarchák kapcsán azért is meglepő, mert ő volt, aki a legélesebben kritizálta Elon Muskot és a SpaceX Crew Dragon űrhajóját. Persze ez némiképp érthető, hisz az űrsiklóprogram tíz évvel ezelőtti lezárását követően a NASA-nak Oroszországhoz kellett fordulnia, asztronautái az orosz kozmonautákkal együtt Szojuzokon utaztak a Föld és az ISS között. Egészen 2020 májusáig, amikor a SpaceX és a NASA sikerrel végrehajtotta első közös küldetését, és űrhajósokat juttatott az űrállomásra. Ezzel pedig Oroszország és a Roszkoszmosz rengeteg pénztől esett el.

Korábban az Index is írt róla, hogy az oroszok feleannyiból felvisznek valakit az űrbe, mint Musk cége, ám azóta kiderült, hogy a Szojuzon az ISS-re történő repülés nagyjából 90 millió dollárba került űrhajósonként a NASA-nak, míg a SpaceX-en keresztül a Crew Dragonnal és a többször felhasználható Falcon 9 rakétákkal sikerült ezt az árat 55 millió körüli összegre leszorítani.

A Roszkoszmosz vezetőjének tweetjei között még szerepel egy megjegyzés, mely szerint Branson teljesítménye bár elismerendő, 

Hogy miért vannak viták akörül, hogy a Virgin Galactic az űrben járt-e a VSS Unityvel, vagy sem, és lehet-e űrutazásnak tekinteni az űrugrást, ebben a cikkben írtunk.

(Borítókép: Dmitrij Rogozin 2016. november 15-én Oroszországban. Fotó: Mikhail Svetlov / Getty Images)