Most már jöhetnek a lányok!

2021.08.04. 15:36
Kopasz Bálint a nagy cél, az olimpiai bajnoki cím érdekében még a cölibátust is vállalta, vagy ha azt nem is, de az állandó barátnőt Tokióig kizárta az életéből. Hogy megérte-e az aszkéta életmód, azt csak ő tudná megmondani, de az biztos, hogy Tokióban az ő tiszteletére játszották el a magyar himnuszt a K-1 1000 méter olimpiai döntője után.

Amikor 1968. október 25-én Hesz Mihály egy hajóhosszal megverte a szovjet Alekszandr Saporenkót a mexikóvárosi Xochimilco-tavon, ki az ördög gondolta volna, hogy 53 évnek kell eltelnie, mire újból eljátsszák a magyar himnuszt olimpián a királyszám döntője után. Hiszen közben voltak kajakkirályaink – például Csapó Géza, Csipes Ferenc vagy Gyulay Zsolt személyében, akik világbajnokságon diadalmaskodtak a klasszikus távon –, de az olimpián valahogy nem jött össze.

Mígnem egyszer csak feltűnt egy nem éppen bőbeszédű algyői legény, akit az édesanyja edzett: bizonyos Kopasz Bálint.

Aki 2019-ben, Szegeden 22 évesen világbajnok lett K-1 1000 méteren, és ezzel egy csapásra a 2020-as tokiói olimpia esélyesévé lépett elő.

Amit végül csak 2021-ben rendeztek meg, de Bálint olyan nagyon nem bánta ezt, hiszen az idő neki dolgozott. 2016-ban, a riói olimpián csak a B döntőig jutott, ám 2019-es világbajnoki diadala óta csak arra készült, hogy Tokióban felálljon a dobogó tetejére. Ennek érdekében még a „cölibátust” is vállalta.

Tizenöt éves koromtól egyre jobban vágytam már barátnőre, de a céljaim elérése érdekében nem akartam, hogy bármi is elvonja a figyelmemet az edzésekről

– nyilatkozta.

Azért ehhez nem akármilyen akaraterő kell, teljesen természetes, hogy Bálint az olimpiai győzelem után belecsapott a lecsóba, és csak januárban kezdi újra a kemény edzéseket, a felkészülést a párizsi olimpiára.

De ne siessünk előre, addig még meg kellett nyerni az 1000 méteres versenyt Tokióban.

Ebben éppenséggel honfitársa, Varga Ádám próbálta megakadályozni – Ádámnak végül a második hely jutott. Mondjuk ezt nem lehetett előre borítékolni, hiszen Varga kétszer legyőzte Kopaszt, ráadásul olimpiai válogatón, és valójában csak az ő csapattagsága volt biztos, Bálintnak még kapaszkodnia kellett az Európa-bajnokságon. Az olimpia azonban más kávéház, ott Demeter Irén tanítványa kerekedett felül. (Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy Kopasz Bálint tokiói győztes ideje 40 másodperccel jobb volt annál, amennyivel Hesz „Misa” győzött Mexikóvárosban. Ötvenhárom év alatt ennyit javultak az edzésmódszerek, és persze az orvosi háttér is..)

Kopasz Tokióban féltávtól úgy húzott el, ahogy akart, és körülbelül akkora (léptékű) előnnyel lett olimpiai bajnok, amekkorával Milák Kristóf a 200 méteres pillangóúszásban.

Még azt az örömöt is elvette tőlünk, hogy izguljunk egy kicsit a hajrában, de hát ezt olyan nagyon nem bántuk.

Bálint nem számít óriásnak a „kajakos alakok” között, viszonylag csekély súlya miatt a szél visszanyomja őt, ha szemből fúj. A cseh Josef Dostál, aki 2019-ben mögötte lett vb-ezüstérmes, például 203 centis és 105 kilós a mi Bálintunk 181 centijével és 77 kilójával szemben.

Az új olimpiai bajnok Rio de Janeiro óta nyolc kiló izmot szedett magára, ami nagyon jól jött Japánban. Ahogy az a rengeteg kiolvasott szakkönyv is, aminek köszönhetően úgy beszél az edzéselméletről, mint egy sokat tapasztalt mesteredző.

Tényleg, ha létezik olyan sportember, aki tudatosan készült az olimpiai bajnoki cím megszerzésére, akkor az Kopasz Bálint.

Aki kilencévesen ült először kajakba az algyői strandon, úgy, hogy a szülei nem is tudtak róla. Csak akkor figyeltek fel rá, amikor látták, hogy ott ül egy csöppség a hajóban, és csodák csodája, nem borul fel. Na, abban a pillanatban megpecsételődött a kisfiú sorsa. Mivel apja és anyja is kajakos volt, a legtermészetesebb dolog, hogy elhatározták, a gyermekükből is kajakost nevelnek.

És nekifogtak Bálint tanítgatásának. Meglehetősen jó hatásfokkal, hiszen ma már Kopasz Bálintnak hívják a kajakkirályt.