Megrohanták az amerikaiak a győzelme után Halasyt, a titkát kutatták

2020.02.09. 15:16

1924-ig a traplövészetben az Egyesült Államok és Kanada versenyzői uralkodtak, aztán megérkezett Halasy Gyula Kisvárdáról. Világrekorddal, izgalmas szétlövés után nyert, Krúdy Gyula egyszerűen csak a legnyugodtabb magyarnak nevezte.

Magyarország az olimpiák történetében 177 olimpiai aranyérmet szerzett. A tokiói olimpia július 24-i nyitányáig a győztesekről emlékezünk meg.

„Összehasonlíthatatlanul kedvezőbb körülmények közt készülnek az amerikaiak, angolok, biztosan lőnek, velük szemben győzelemről beszélni alig lehet” - mielőtt útnak indult, ezt a nyilatkozatot adta Halasy, de amikor a vonaton ült, már arról is beszélt, ha nem hinne a győzelemben, akkor nem is menne a versenyre.

Az 1891. július 19-én született bajnok már hat évesen vadászpuskát vett a kezébe a családi birtokon, azzal riogatta a galambokat. Élete első és utolsó pofonját akkor kapta, mert túlságosan pontosan célzott, és az áldozatokat összekötötte.

A példásan tanuló Halasy jogi doktor lett, de kereskedelmi iskolákat is végzett Bécsben valamint Berlinben.

Halasy Gyula
Halasy Gyula
Fotó: Arcanum Digitális Tudománytár / Magyar Nemzet, 2010. december (73. évfolyam, 327-355. szám

Az agyaggalamb-lövészetre csak 1921-ben talált rá, és azonnal megtetszett neki. Mi is volt ennek a lényege?

  • A kidobógépek tizenöt méterre helyezkedtek el a lőállástól, és meghatározott sorrendben, minden versenyző számára másképpen, előre, balra, és jobbra, mintegy negyven és ötven méter közötti távolságra lőtték ki az agyagból vagy aszfaltból készített, tizenegy centiméter átmérőjű és három centiméternél nem vastagabb korongot. A versenyzők egy-egy lövés után váltották helyüket a lőállásban.

Amikor megtetszett neki a lövészet, már nagyon sok mindenen átment, részt vett ugyanis az első világháborúban és egy közelében felrobbanó gránát miatt megnémult. Nyolc hónapig nem tudott beszélni, és csak hosszú gyógykezelés után tanulta meg újra a szavak formálását. Felépülése után mi sem volt természetesebb számára, minthogy visszamenjen a frontra. 

Az 1924-es magyar bajnokságon 96 korongot szedett le, vagyis négyszer rontott. Az 1920-as olimpián Mark Arie 95-tel nyerte meg ezt a trapnak is nevezett számot, másik négy amerikait előzött meg akkor.

Az olimpián, lényegesen nagyobb nyomás alatt nemhogy megismételte, még javított is eredményén.

Pedig az első nap, 50 lövés után nem állt a legjobban, mert egyszer hibázott, míg a kanadai Montgomery és az amerikai Hughes mindegyik korongot eltalálta. A második sorozatban szintén egyszer nem talált, így összesítésben 98 koronggal zárt. A riválisok azonban fokozatosan rontottak és estek vissza. Az Európa-bajnok finn Huber azonban hibátlan volt a második napon, és mivel az első nap neki két hibája volt, így ő is 98-cal fejezte be a küzdelmet.

Jöhetett a szétlövés.

Vannak visszaemlékezések, amelyek szerint a magyar kezdett, de az tűnik hitelesebbnek, hogy a finn volt az, és a 10 korong közül rögtön az elsőt elrontotta. Van olyan beszámoló, amelyik megemlítette, hogy egy kisebb zápor is szaladt, de amikor Halasyra került a sor, akkor kisütött a nap.

Halasy tehát azzal a nyomással ment a lőállásokba, hogy kétszer nem hibázhat, mert akkor ezüstérmes.

Ha egyszer ront, akkor jöhet az újabb tízes sorozat, és majd abban döntik el, ki lesz a bajnok. Mind a 10 lövése eredményes volt, így érte el élete legnagyobb sikerét.

Szerényen szóba hozta a döntő után, az volt a siker titka, hogy az amerikaiak könnyebb korongokra lőttek saját hazájukban, míg nekik megszokott volt, hogy a Margitsziget északi csücskében a nehezebbeket használják az edzéseken.

Magam német gyártmányú fegyverrel lőttem, de amerikai töltényt használtam. A verseny után az amerikaiak megrohantak, hogy megismerjék felszerelésemet. Nem árultam el nekik, hogy saját töltényeikkel vertem meg őket, meghagytam őket abban a hitben, hogy magyar töltényt használok. A puskáról pedig hiába állapították meg, hogy Baer-gyártmány, mert ezt a gyárat tudvalevőleg a békeszerződés értelmében a franciák már 1919-ben leszerelték.

A végeredmény:

  • 1. Halasy Gyula 98+10
  • 2. Konrad Huber (Finnország)
  • 3. Frank Hughes 97

Ezt a számot nem rendezték meg az amszterdami olimpián – így 1932-ben és 1936-ban csak világbajnoki címet szerzett csapatban -, csak 1952-ben került vissza a programba. Magyar versenyző azóta nem szerzett érmet ebben a versenyszámban. A szlovák színekben versenyző diószegi Varga Erik viszont a tokiói olimpia egyik esélyese.

Halasy 70 éves koráig versenyzett, 78 évesen halt meg 1970. december 20-án.